Főkép

ekultura.hu Mesélne pár szót a szakmai múltjáról?
 
Burger István Újságíró vagyok már több mint 20 éve. Napilaposként kezdtem a szakmát a miskolci Déli Hírlapnál. Azt gondolom, hogy az újságírás legjobb iskolája, ha valaki napilapnál dolgozik.
Miután eljöttem onnan, elkezdtem szerkesztéssel foglalkozni. Először egy ifjúsági lapot szerkesztettem középiskolai diákoknak. Városi szinten összefogtam az irodalmat kedvelő középiskolásokat, és egy Mi Újság nevű lapot készítettünk közösen.

Ezzel a lappal aztán megkerestem egy pesti kiadót, hogy esetleg országosan is érdemes volna elindítani. A kiadó ugyan látott benne fantáziát, de egyéb okok miatt a magazin soha nem jelenhetett meg országos szinten.
Ezután a Harmadik Szem című magazin szerkesztője lettem, ami egy határtudományos ismeretterjesztő magazin volt.
 
ekultura.hu Hogyan ismerkedett meg a sci-fivel?
 
Burger István Gyermekkoromban, természetesen a Galaktika által. Akkoriban divat volt még szünetekben és délután is könyvtárazni. Az iskolai könyvtárban akadtam rá a képregények között a Galaktikára, és szépen sorban kikölcsönöztem az összes példányt.
 
ekultura.hu Mióta vezeti a Galaktikát?
 
Burger István Amióta újraindult a magazin, vagyis öt éve. A Galaktikát 1972-ben alapították, de 1995-től 2004-ig volt közel egy évtized, amikor nem jelent meg. A magazin megszűnésekor ismerkedtem meg Kuczka Péterrel, az akkori főszerkesztővel, együtt zsűriztünk egy sci-fi kiállításon Debrecenben.
Felvetettem az ötletet, hogy a Harmadik Szemben legyen egy Galaktika rovat. Csakhogy a Móra Kiadó nem volt hajlandó lemondani a jogokról. Nem akarta folytatni a Galaktikát semmilyen módon, de azt sem engedte, hogy más használja a nevet.

Kuczka Péter 1999-ben meghalt, a Harmadik Szem 2001-ben megszűnt, engem pedig felkértek az Interpress Magazin (IPM) szerkesztésére. Én restauráltam a lapot, szerintem elég komoly sikerrel.
Ott egy évig dolgoztunk az általam verbuvált stábbal, aztán eljöttünk, mert a kiadóval nem voltunk igazán rózsás viszonyban. Akkor jöttem rá, hogy engem nagyon érdekel a retró lapok újraélesztése. Gondolkodtam, mi lehetne még az IPM-en kívül, és az elsők között jutott eszembe a Galaktika.

Egy könyvfesztiválon összehoztak engem a Móra Kiadó akkori vezérigazgatójával, Cs. Tóth Jánossal, aki már nem a régi káder volt, hanem az új menedzser-típusú vezérigazgató. Őt nem érdekelte a lapkiadás.
Arra törekedett, hogy letisztítsa a kiadó profilját, és csak gyerekkönyvekkel akart foglalkozni. Megállapodtunk tehát az egész brand eladásáról, így került hozzám a Galaktika és az összes hozzá tartozó jog.
 
ekultura.hu Miben különbözik az új Galaktika a régitől?
 
Burger István Formailag mindenképpen szerettem volna megváltoztatni a magazint, és egyik fontos tartalmi elemét is. Én azt gondolom, hogy a Galaktika az ifjabb generációhoz szól, hiszen ők azok, akik szeretik, ha megmozgatják a fantáziájukat.
A 21. században a fiatalokat már nem lehet egy fekete-fehér kiadvánnyal bombázni, mert a kezükbe sem veszik. Kinyitják és már be is csukják, mert nem kapnak elég indíttatást ahhoz, hogy beleolvassanak. Ezért én mindenképpen azt szerettem volna, hogy a Galaktika kívül-belül színes legyen.

A fontos tartalmi változás pedig az, hogy a magazinban szerepelnek ismeretterjesztő cikkek is. Szervesen integráltunk a magazinba tudományos érdekességekről és új kutatási területekről szóló írásokat.
Ilyen struktúrájú science-fiction magazint eddig még sehol a világon nem láttam. A tudomány és a fantázia egymáshoz közel álló területek. Eddig valahogy még egyetlen lap sem vette észre ezt a kapcsolatot.
 
ekultura.hu Milyen más kiadványok kapcsolódnak még a Galaktikához?
 
Burger István A magazin után egy évvel elindítottuk a régi Galaktika Fantasztikus Könyveket, majd a MetaGalaktikát is. A brand új tagja a HiperGalaktika, ami valamilyen tudományágat vagy közéleti témát jár körbe, mind irodalmi, mind tudományos-szakmai szempontból. A MetaGalaktika mindig egy-egy nemzet irodalmát mutatja be. A 10. szám témája a kínai sci-fi irodalom volt, a 11. számé pedig a magyar.
 
ekultura.hu Újraindult a Galaktika Baráti Kör is, amelynek a rendszerváltás előtt rengeteg tagja volt…
 
Burger István A közösségi élet nem éledt újra azzal, hogy a klubot megalapítottuk. Ebben mi is hibásak vagyunk, mert úgy indítottuk el, hogy nem volt meg a működtetéshez szükséges megfelelő háttér. Egyszerűen nem volt időnk rá. Annyi mindent indítottunk újra, hogy egyik kollégának sem volt energiája megszervezni ezt a mozgalmat.

Tartottunk beszélgetős könyvbemutató-délutánokat az Alexandra Könyváruházban, de ez nem volt annyira látogatott. A klub jelenleg arra szorítkozik, hogy aki ennek tagja, az olcsóbban tud könyvhöz, magazinhoz, előfizetéshez jutni.
Az Intergalaktika körül létrejött egy alternatív szerveződés, a Galaktika közösségi portálja. Ott viszont van élet. A keretrendszert mi biztosítjuk hozzá, de egyébként teljesen önműködő. Olyannyira, hogy tavaly már tábort is szerveztek maguknak.
 
ekultura.hu Hogyan mozog a Galaktika a virtuális térben?
 
Burger István A virtuális tér nekünk egy fontos lételemünk, több projektünk is kapcsolódik hozzá. Örülünk neki, hogy egyáltalán már létezik, hiszen húsz évvel ezelőtt még csak álmodozni lehetett róla.
Ott van például an Enciklopédia Galaktika, ami egy magyar nyelvű, bárki számára elérhető science fiction lexikon. Ezt mi is építjük, de bárki hozzáteheti a saját szellemi tőkéjét. A kereskedelmi funkciót is megtaláltuk az interneten, a galaktikabolt.hu portálon meg lehet vásárolni az összes kiadványunkat.

A kiadónak van egy saját blogja, ahol háttér-információkat és érdekességeket szoktunk közzétenni. A legújabb internetes tevékenységünk, hogy az Index egyik külső rovatát szerkesztjük, ez az sf.blog.hu. Egy hónapja indult, és ma már napi 3-4000 látogatóval büszkélkedhet.
 
ekultura.hu Úgy látom, egyfajta alkotóműhelyt próbálnak létrehozni, ami összefogja a hazai írókat. Hogyan támogatják a most felnövő írónemzedéket?
 
Burger István Remélem, még sokan látják így. Amikor én szerkesztőként megjelentem a hazai sci-fi világban, akkor meglepődve tapasztaltam, hogy ez a világ sok kis klikkre darabolódik. Ezt már akkor sem voltam hajlandó elfogadni.

Azt gondolom, hogy science fiction egy van, és teljesen mindegy, hogy azt ki írja, vagy ki szerkeszti. Közös ügyünk, hogy a 90-es években a sárba taposott műfaj végre ismét a kortárs irodalom szerves része legyen. Ezért is indítottuk útjára a magyar írószövetségen belül az SF szakosztályt.

Folyamatosan próbáljuk felkarolni azokat a magyar szerzőket, akik szerintünk világszínvonalon alkotnak. A fiatal generációban van néhány alkotó – például Markovics Botond és László Zoltán - akik nálunk publikálnak és világviszonylatban is megállják a helyüket.
Talán nekünk is van némi részünk abban, hogy Magyarországon, mint ahogy a világ többi részén is, újra virágzásnak indult a sci-fi.
 
ekultura.hu Minek köszönhető a sci-fi reneszánsza?
 
Burger István A technikai fejlettség elért egy szintet, amivel már úgy lehet filmeket készíteni, ahogy az régen csak a fantáziánkban volt lehetséges. Az Avatar, a Transformers vagy az Iron Man képileg is megvalósítják a fantázia szüleményeit.
 
ekultura.hu Ön szerint a látványos technikai megoldások nem fogják elcsábítani a közönséget a papíralapú médiumoktól?
 
Burger István Azon dolgozunk, hogy ez ne így történjen. A fiatalok már egy olyan kultúrába nőttek bele, ahol minden színes és minden mozog. Internet, videojátékok, 3D-filmek – számukra egy fekete-fehér, nyomtatott kiadvány tényleg nem jelent semmit. Viszont a Galaktikának nagy fegyverténye, hogy olvasásra szoktat.

A fantáziánk mindenféle képi megvalósításnál sokkal színesebb. Bízom benne, hogy ha valaki egyszer elolvas egy novellát a Galaktikában, akkor rá fog érezni az ízére. Valami olyat ad, amit semmi más médium nem képes, mert az ember saját képzeletét mozgatja meg.
 
ekultura.hu Említette, hogy a 90-es években az emberek elvesztették érdeklődésüket a sci-fi iránt. Ön szerint mi volt ennek az oka?
 
Burger István Arról van egy elképzelésem, hogy Magyarországon ez miért történt. A rendszerváltást követően mindenki könyvet akart kiadni. Nagyon sok kiadó jött létre, amik borzasztóan alulfinanszírozottak voltak. Ezért csak olyan köteteket tudtak kiadni, ahol a jogdíjakra és a fordításra nem kellett nagy összeget szánni.

Mivel régen százezres példányszámban adták el az Asimov és Clarke-köteteket, ezért azt gondolták, hogy ez egy komoly bevételi forrás lehet, és válogatás nélkül kiadtak mindenféle vacakot. Az emberek pedig ezt jóhiszeműen meg is vették.
Az első, második, sokadik csalódás után arra jutottak, hogy ők már kinőttek a sci-fiből. Pedig nem erről volt szó, csak rossz könyveket adtak a kezükbe. Mi most megpróbálunk jó könyveket adni.
 
ekultura.hu Ebben a hónapban megújul a Galaktika borítója.
 
Burger István A borító megújítása már időszerű volt, hiszen az elmúlt öt év alatt alig változattunk rajta. Igazából itt csak hangsúly-áthelyezésekről van szó. Például a Galaktika logó ezentúl fehér helyett színes lesz, így egyszerűen meg lehet majd különböztetni egymástól a lapszámokat.  Egy kicsit tartottam tőle, hogy a hűséges Galaktika olvasók idegenkedni fognak az új külsőtől, ha nagyon más lesz, mint a régi. Az új borítóval azokat az olvasókat szeretnénk megszólítani, akik még nem ismerik a Galaktikát.
 
ekultura.hu Együtt jár-e ez valamilyen tartalmi változatással?
 
Burger István A címoldalon és a tartalomban is nagyobb hangsúlyt szeretnénk fektetni az interjúkra. Ezek olyan exkluzív interjúk, amikben rengeteg munkánk fekszik. Van olyan író, akinél fél évig is előszobázunk, míg végre hajlandó interjút adni nekünk. Általában írókról van szó, de az interjúalanyok körét szeretnénk kiterjeszteni tudósokra és közéleti személyiségekre is.
A designváltáshoz éppen kapóra jött a Bëlga együttes új albuma, amit a júniusi számunkhoz csatoltunk.
 
ekultura.hu Honnan jött az ötlet?
 
Burger István Már az újrakezdéskor szerettünk volna egy olyan változatot is készíteni a Galaktikából, amelyhez van valamilyen melléklet, például egy film. A mellékletes változatnak persze magasabb lett volna az ára. Ez végül nem jött létre, mert rögtön az elején csökkentenünk kellett a költségeket, és a jogokat illetően sem tudtunk megegyezni. A Bëlga zenekar tagjai nagyon szeretik a Galaktikát. Ők ajánlkoztak, hogy az új albumukat szívesen adnák valamelyik számhoz mellékletnek.
 
ekultura.hu Nemrégiben hirdették meg a Galaktika Steampunk Comix pályázatot. Ez annak a jele, hogy a képregény kiadás iránt is érdeklődik a kiadó?
 
Burger István Pontosan. Három éve is indítottunk egy képregény-pályázatot azért, hogy felmérjük az ezen a területen rejlő szellemi tőkét. Azt tapasztaltam, hogy van jó néhány igazán tehetséges rajzoló Magyarországon, akik a sci-fi íróinkhoz hasonlóan világszínvonalon tudnak alkotni.
Egy ideig a magazinban is szerepeltek rövid képregények, de ezeknek nem igazán volt visszhangja, ezért kivettük őket. Ennek ellenére én látok fantáziát a képregényben, és azt tervezem, hogy egy komoly képregény-antológiát jelentetünk meg idén novemberben.
 
ekultura.hu Miért éppen a steampunk? Hazánkban ez egy szinte ismeretlen műfaj.
 
Burger István Sok steampunk filmet láthattunk már, amiről sokan nem is tudják, hogy az. Ott van például a Szövetség, a Wild wild west vagy a Szikraváros. Ez a Verne Gyula-féle képi világ, az ipari forradalom idejében játszódó alternatív múlt. A kakastaréjos srácokhoz semmi köze.

Amerikában ez egy igen népszerű műfaj, ott hatalmas steampunk fesztiválokat rendeznek. Vannak úgynevezett steampunk zenekarok is, köztük valaki klasszikus zenét játszik, valaki trip-hopot. Valójában csak a külsőségek jelentik a steampunkot, nincsen mögötte semmiféle egységes eszmerendszer.
 
ekultura.hu Térjünk át a könyvekre. Milyen céllal jött létre a Metropolis Media?
 
Burger István Kezdetben a Galaktika magazin kiadására hoztuk létre a Metropolis Mediát. Mi sem gondoltuk volna annak idején, hogy ekkora szeletet sikerül kihasítanunk magunknak a könyvkiadásból.
Időközben kinőttük a Galaktika Fantasztikus Könyvek tematikát. Egy évben húsznál több sci-fi regényt nem érdemes megjelentetni, hiszen akkor magunknak csinálunk konkurenciát. A kemény rajongókon kívül más nem olvas évi három-négy kötetnél többet.

Metropolis Könyvek néven egy új márkanevet vezettünk be a piacra, ami műfajilag nehezen behatárolható. Ezek a könyvek azokhoz szólnak, akik kedvelik a sci-fit, de időnként olvasnának valami mást is. Kortárs irodalomról van szó, aminek azért mégis van egy kevés köze a fantázia világához.
 
ekultura.hu Melyik volt eddig a legsikeresebb könyvük?
 
Burger István A legsikeresebb szériánk mindenképpen Szergej Lukjanyenko Őrség-sorozata, de népszerűek a Clarke-könyveink is. Két elég különböző sorozatról van szó. Az egyik egy urban fantasy, ami napjaink Moszkvájában játszódik, a másik pedig klasszikus science fiction.
Ha egy könyv jó, akkor mindegy, hogy melyik irányzathoz tartozik, mert az emberek el fogják olvasni. Akadnak még más ígéretes könyvek, mint például Jack McDevitt regényei. Ő egyébként nemrégiben Budapestre látogatott, és dedikált az Ünnepi Könyvhéten is.
 
ekultura.hu És melyik könyvre a legbüszkébb?
 
Burger István Az egyik első kötetünkre, a Snow Crash című könyvre Neal Stephensontól. Annak idején ez hatalmas bukás volt, a közönség egyáltalán nem értékelte. Pár év alatt azért csak beérett, és én nagyon szeretném kiadni a folytatását is, a Gyémántkort.
 
ekultura.hu Hogyan tudja ilyenkor egyeztetni a személyes véleményét az üzleti szempontokkal?
 
Burger István Én tényleg arra számítottam, hogy a Snow Crash sikeres lesz. A második részét azért nem adtuk ki eddig, mert meg akartam várni, hogy egy bizonyos mennyiségű olvasóhoz eljusson a könyv. Ez valamilyen szinten predesztinálja a következő kötet sikerét.

Amikor a megélhetésünk múlik rajta, nem szabad figyelmen kívül hagyni az üzleti szempontokat. Én sem szeretek fejjel a falnak rohanni: hiába tetszik valami nekem, hogyha nem képes magát eltartani, akkor az sajnos nem jelenhet meg.
Van azért egy határ, amit még elviselünk. Ha a kiadó összességében sikeres, akkor az esetleg veszteséges kiadványokat kompenzálják a nyereségesek.
 
ekultura.hu Divatos kérdés: mennyire hatott a kiadóra a válság?
 
Burger István Én úgy gondolom, hogy a válság most ért ide. A tavalyi év még nem volt válság, csak egy pánik. A pánik következtében csökkent a fogyasztás, de az igazi válság csak most gyűrűzik be. Én már januárban láttam, hogy az idei kőkemény év lesz. Ráadásul azok a források, ahonnan támogatást tudtunk szerezni – külföldi és magyar kulturális alapok – sajnos elapadtak. Ennek ellenére tavaly tudtunk növekedni, és remélem, idén is fogunk.
 
ekultura.hu Melyik kiadóval olvasna szívesen hasonló interjút?
 
Burger István Az Agave Kiadóval.