Főkép A változatosság jegyében ezúttal nem rock vagy metal lemez került a lejátszómba, hanem egy szimpla poplemez. Pontosabban szólva szinti-pop.
 
A stílus még a múlt század hetvenes-nyolcvanas éveiben formálódott, világszerte közismert népszerűsítői közé tartozik a Depeche Mode, a Pet Shop Boys, Eurythmics, Gary Numan, Yazoo vagy éppen az A-HA, valamint egy rakás ismert és nálunk kevésbé ismert együttes.

Részemről évtizedes szünet következett, s csak mostanában kezdtem el - módjával - újra ilyen zenét hallgatni, kíváncsi voltam ugyanis, mi változott időközben.

Első hallásra a stúdiótechnika fejlődését leszámítva nem sok minden. A lemezen édes kis semmiségek sorjáznak egymás után: szó sincs világmegváltó üzenetről, rakétákról és globális felmelegedésről, helyettük inkább nyugalom és öröm árad a zenéből, ami mosolyra buzdít.
 
Amire egyébként minden oka megvan Adam Youngnak is, aki egyszemélyben énekes, dalszerző és az Owl City teljes tagsága is.
Ugyan ez még csak a harmadik lemeze (ha az EP-t is ide számítom), de ezzel megcsinálta azt, amire ebben a stílusban mostanság nem nagyon volt példa: egyik dala (Fireflies) felkerült a slágerlisták első helyére.
 
Amikor utoljára ott jártam a szám videóklipjére már több mint ötmillióan voltak kíváncsiak.
 
A siker mögött nincs különösebb titok. Adam hangja nagyon kellemes, bár időnként úgy éreztem, direkt visszafogja magát – ehhez a zenei világhoz azonban vitathatatlanul nagyon illik.
Véleményem szerint a popzenében egyetlen turpisság van: csak nagyon jól megírt dalok esetében működik. Ez a trükk meglepően gyakran érvényesül az Ocean Eyes című albumon, ami bővelkedik slágergyanús számokban.

Adam egyébként zavarba ejtő módon ötvözi a „home music” érzést a rafinált hangszereléssel: a szintifutamok mellett bizony mindenféle apró díszítéseket, hangszereket használ fel, amik csak még érdekesebbé teszik ezt a lemezt.
 
A meghallgatásra különösen javasolt szerzemények: „Cave In”, „Hello Seattle”, a kicsit lassabb „The Saltwater Room” (ebben Breanne Duren is énekel), a slágerlistás „Fireflies” a maga végtelenül egyszerű, ámde fülbemászó dallamával, valamint változatos tempója és hangszerelése miatt a záró „Tidal Wave”.
 
Nem tudom, mi jöhet még ezután, de ha Adam Young minden évben ír egy akkora nótát, mint a „Fireflies”, akkor máskor is szívesen meghallgatom az aktuális lemezét. Arra meg külön kíváncsi vagyok, hogy korosodásával mennyire lesznek összhangban a szövegek.
 
Előadó:
Adam Young
 
Közreműködők:
Breanne Duren
Matthew Thiessen
Melissa Morgan
Jolie Lindholm
Phil Peterson
 
A lemezen elhangzó számok listája:
1. Cave In
2. The Bird and the Worm
3. Hello Seattle
4. Umbrella Beach
5. The Saltwater Room
6. Dental Care
7. Meteor Shower
8. On the Wing
9. Fireflies
10. The Tip of the Iceberg
11. Vanilla Twilight
12. Tidal Wave
 
Diszkográfia:
Of June (2007) EP
Maybe I’m Dreaming (2008)
Ocean Eyes (2009)