Főkép Évekkel korábban Budán, a Pálya utcában dolgoztam. Ez önmagában érdektelen részlet, viszont az utca egyik végén áll három termetes vadgesztenyefa.
Gyönyörű látványt nyújtottak a tavaszi virágzás idején, s persze ősszel is, amikor leveleik zöldről rozsdaszínre váltottak, s bőségesen hullatták szúrós csomagolású terméseiket. Szerettem alattuk sétálni, bár sosem fogalmaztam meg ennek miértjét.

A lényeg, hogy csak hónapokkal később vettem észre a hatszögletű táblát, amelyen felirat tudatja a rájuk vonatkozó fővárosi védelmet.
Meglepődtem, mert addig eszembe sem jutott, hogy ilyen lehetőség is van (szerencsére másoknak igen), s ezt „hétköznapi” fák is megkaphatják.

Azonmód kutatásba kezdtem a weben, milyen hasonló „látványosságok” vannak a környéken. Még jobban meglepődtem, amikor kiderült: a kerületben van egy hasonlóképpen védelmet élvező szőlőtőke is.
 
Mindez csak azért jutott újra eszembe, mert a 2009-es Könyvfesztiválra időzítve megjelent egy könyvecske, amely akkurátusan felsorolja a főváros védett természeti értékeit. Hegyek és barlangok, parkok és fasorok, tavak és lápok (és mocsár!).

Ez nem elírás, számomra is megdöbbentő módon Budapesten több láp és egy mocsár is található.
Méretre egyik sem hatalmas, mi több, sárkány sem lakozik bennük (miként az közismert volt a jóval keletebbre lévő Ecsedi-lápról), ellenben számos ritka növény és állat számára nyújtanak élőhelyet.

Azt sem tudtam korábban, hogy hazánkban minden barlang (valamint láp és mocsár) törvényi védelmet élvez – méretétől függetlenül.
 
A könyv kimondottan hasznos kiadvány mindazok számára, akik szeretik a természetet és érdeklődnek a főváros efféle látnivalói iránt. Külön erénye a szememben, hogy nem csak azoknak segít odajutni, akik autóval rendelkeznek, hanem a tömegközlekedéssel érkezőket is útba igazítja.

Természetesen a rendelkezésre álló oldalszám figyelembevételével szó esik az adott barlang, hegy, rét, park, stb. védettségének okáról, valamint az ott megfigyelhető látnivalókról.
 
Bajor Zoltán mindezeken felül két, általános veszélyre is figyelmeztet. Egyrészt az urbanizációra, hiszen mind több „szabad” terület kerül felparcellázásra, ami rövid és hosszú távon egyaránt ront a jelenlegi helyzeten.

Másrészt a szemetelés teszi tönkre a védett területeket. Komolyan mondom, ideje lenne sokkal hatékonyabb törvényt beiktatni, amely olyan büntetést ró ki az illegális szemétlerakókra, hogy abból nem csak az okozott kár többszörösének helyreállítására teljen, hanem valóban elrettentő ereje legyen.
Ennek kivitelezésére sajnos nem sok esélyt látok, elég, ha csak a parlamentben tartózkodó politikusokra, vagy a megállókban csikkjeiket eldobálókra gondolok.
 
Szomorú lenne, ha negyven év múlva már csak ebből a könyvből derülne ki, mennyi madár- és növényritkaság élt Budapesten.