Főkép A magyar festészet mesterei sorozat immáron negyedik részével jelentezik, mely ezúttal Paál László (akiről tudni kell, hogy saját érzelmeit a tájképfestészetben fejezte ki, s egyben új szintre emelte azt) életét és munkásságát mutatja be zanzásítva, hétköznapi nyelven.

Mindeki be tudja azonosítani a vásáros tájképeket. Ismerjük: fák, virágok, vízesés, minden ami lehet, hogy ömagában szép legyen, sőt, az is lehet, hogy ügyesen van megfestve, mégis a kicsit jobb izléssel megáldott ember jót mosolyog rajta. Nem örömében.
Na emiatt a bevésődés miatt  kerestem az unikornist minden képen, ahol sok a fa. Pedig nem erről szól, nem erről kéne, hogy szóljon.
 
Paál László hihetetlen technikai tudással és érzékenységgel megáldott művész, akinek olyan érzelmi többlettel bírnak a képei, ami a nagyok (Millet, Corot, Constable) közé emeli.
Ez az az plusz, ami bár maga a zsenialitás, mégis egy hajszál választja el a különcök őrületétől, s sajnos Paál esetében ez a kettő összeolvadt.

A táj a festészetben a plain air-rel kezdett önmagáról szólni, korábban legfeljebb vallási, mitológiai vagy történelmi témák hátteréül szolgált, majd az impresszionizmusban is főszerepet játszott.
Nem csak a szó szoros értelmében a táj, hanem a szabad ég alatti festészet kibontakozása kezdődött el, a művészek kijöttek a műteremből és kinn az utcán, a réten, az erdőben kezdtek alkotni (persze ebben közrejátszott a tubusos festék feltalálása is).

A gyönyörű Barbizonban (Franciaország) alakult ki az ott dolgozó művészek hatására pezsgő szellemi élet. Bécsi tanulmányait követően Munkácsy hívására ide települt Paál László is, miután Beilenben, Düsserdorfban dolgozott és több tanulmányutat is tett.

Barátságuk Munkácsyval olyan legendás, mint Petőfi és Arany barátsága. Inspirálták és támogatták egymást (Munkácsy még anyagi segítséget is nyújtott a barátjának).

Mikor Munkácsy Mihály megnősült, találkozásaik is megritkultak, Paál egyre inkább elszigetelődött.
Anyagi helyzete és lelkiállapota egyre jobban romlott és az egzisztenciális válság egyenes úton vezetett a fiatal (mindössze 33 éves) festő halálához.

A folyamat nyomon követhető a művein is. Ahogy bezárkózik ő a külvilág elől, úgy tűnnek el az alakok (állatok, emberek) a műveiről, míg teljesen be nem zárul lombkorona.
 
Annak ellenére, hogy a tájképfestészet sosem szerepelt a kedvenceim között, Paál László munkássága mégis elvarázsolt a reprodukciók alapján is, mi több, felidéződnek bennem múzeumi látogatásaim során megismert képei, melyeknek sajnos egyre erősebb az aktualitása.
Paál erdeinek mélyén nem csak a tájat, vagy a festő lelkiállapotát kell látnunk, hanem a mai ember elmagányosodását és elszigetelődését is.

A kötet struktúrája minden pozitívumával és apró hibájával együtt is az előző köteteket tükrözi. Persze ez is csak ízelítő, kedvcsináló, hiszen nem öleli át minden irányból a témát, de így is viszonylag széles körű ismereteket nyújt.
 
Képek jegyzéke:
Munkácsy Mihály festménye Paál Lászlóról, 1877
Maros-parti naplemente, 1864
Tájkép (Falusi ház), 1869
Magyarországi erdőrészlet, 1869
Mocsaras táj, 1870
Naplemente, (Erdő széle), 1870
Tanya, 1870
A berzovai út, 1871
Dél, 1870
Felhős táj, 1871
Százéves asszony, 1871
Gyertyános, 1871
Borús idő, 1871
Szeptember, 1871
Falu vége, 1871
Tájkép (Fasor), 1871
Tájkép (Erdő széle), 1871
Tájkép, 1871
Tájkép tehenekkel, 1872
Naplemente, 1873
Juhalok (Kazlak), 1872
Tóparti részlet,
Erdő széle,
Erdő mélye, 1873
Erdei út, 1872 körül
Erdő belseje, 1872-1873
Naplemente ,1873
Szénakazlak, 1873 körül
Erdő belseje (Őszi hangulat), 1873 körül
Erdei út, 1873
Erdő belseje, 1873 körül
A párizsi erődítések környéke, 1874
Hajnal az erdőben, 1874 körül
Sziklás edőrészlet, 1874 körül
Tájkép,1874 körül
Borús táj, 1874 körül
Erdő mélye, 1874 körül
Erdő széle, 1874
Napsütés az erdőben, 1875 körül
Reggel (vázlat), 1875
Reggel, 1875
Tájkép, 1875 körül
Elvonuló vihar, 1875 körül
Békák mocsara, 1875
Békák mocsara (vázlat) 1874 körül
Erdőrészlet, 1875
Viharos táj, 1875
Reggel az erdőben, 1875
Októberi szél, 1875
Nyárfák, 1876 körül
Erdei út, 1876
Út a fontainebleau-i erdőben, 1876
Erdő mélye, 1876
Erdei út, 1876 körül
Erdő belseje, 1877 körül
Erdőrészlet, 1877
Nyírfatanulmány, 1876 körül
Vázlat a Párizsi út a fontainebleau-i erdőben c. képhez, 1877
Vincennes-i erdőrészlet