FőképVolt idő, voltaképp hosszú korszakok, amikor az úgynevezett könnyűzene még nem különült el oly élesen a klasszikustól, csupán ténylegesen könnyedebb – sokszor olcsóbb, frivolabb – szórakozást értettek alatta.
A dalok, operettek kedvelői pontosan azért választották a kikapcsolódásnak ezt a módját, hogy mindenfajta szellemi megerőltetés nélkül szabadon engedhessék magukat.
 
Mégis nehezen tudom megérteni, Kálmán Imre Csárdáskirálynőjének egyik dala miért került bele abba a válogatásba, amely Anna Netrebko életének meghatározó zenei élményeit, szuvenírjeit gyűjti egybe.
Mert a többi dal ilyen vagy olyan módon fölébe emelkedik ennek a részletnek, amelyben megtalálható minden túlzás és művészietlen megoldás, ami szerintem az operettet a hozzám hasonló sznoboknak nehezen be- és elfogadhatóvá teszi.

Ennek ellenére nem ütközöm meg Charpentier és Offenbach itt hallható operett-áriáinak némileg hasonló gyarlóságain, mert az ő esetükben valamiféle franciás finomság és veleszületett harmóniai érzék tompítja a fogyatékosságokat.
Sőt a „Belle nuit, ô nuit d’amour” kettőse látszólag túlzott egyszerűsége ellenére egészen megkapó, mi több, kifejezetten szépnek mondható.

Offenbach után viszont sokkal komolyabb művek következnek, melyek a dal műfajának valódi gyöngyszemei.
Olyan darabok, amelyekbe csak beleszeretni lehet. Hiszen ki tudna ellenállni Solveig dalának Grieg Peer Gyntjéből, Messager „Lorsque je n’étais qu’une enfant”-jának vagy Rimsky-Korsakov „Ne veter, veya s visoti”-jának?
 
Az album harmadik harmada ismét az elevenebb daloké, melyek a klezmer zenekarok egyik kedvelt dala, a „Schlof sche, mein Vögele” – egy megindítóan csodálatos altató – és Webber Requiemjének részlete után következnek, hogy felhőtlenül vidám hangulatot teremtsenek az elgondolkodtató, komolyabb dalokból összeállított főrész feloldásaként.

Ám a lemez valódi varázsát Anna Netrebko bársonyos, itt-ott óarannyal nemesített hangja adja. Mert a csillogásba néhol sötétség, de nem komor, lehangoló, hanem a lélek mélységeiből előtörő, nemes ború keveredik.
Akik pedig úgy döntenek, végigkövetik őt az emlékek útján, egy gyönyörű pályafutást elindító élményekkel ismerkedhetnek meg, méghozzá a legbensőségesebb forrásból.
 
Előadók:
Anna Netrebko – szoprán
Prague Philharmonic Choir
Lukáš Vasilek – kórusvezető
Prague Philharmonia
Emmanuel Villaume – karmester

Közreműködik:
Elina Garanča – mezzoszoprán
Piotr Beczala – tenor
Andrew Swait – fiúszoprán

A lemezen elhangzó művek listája:
1. Kálmán Imre: Heia in den Bergen (A csárdáskirálynő)
2. Richard Heuberger: Im Chambre séparée (Der Opernball)
3. Lehár Ferenc: Meine Lippen, sie küssen so heiss (Giuditta)
4. Gustave Charpentier: Depuis le jour (Louise)
5. Jaques Offenbach: „Belle nuit, ô nuit d’amour” (Les Contes d’Hoffmann)
6. Richard Strauss: Cäcilie, op. 27 no. 2
7. Edward Grieg: Solveigs Sang (Peer Gynt)
8. André Messager: Lorsque je n’étais qu’une enfant (Fortunio)
9. Antonín Dvořák: Když mne stará matka, op. 55 no. 4
10. Richard Strauss: Wiegenlied, op. 41 no. 1
11. Nikolai Rimsky-Korsakov: Ne veter, veya s visoti, op. 43 no. 2
12. Plenivšis’ rozoy, solovey, op. 2 no. 2 (keleti románc)
13. Schlof sche, mein Vögele (tradicionális zsidó dal)
14. Andrew Lloyd Webber: Pie Jesu (Requiem)
15. Reynaldo Hahn: L’Énamourée
16. Carlos Guastavino: La rosa y el sauce
17. Gerónimo Giménez: La tarántula é un bicho mú malo (La tempranica)
18. Luigi Arditi: Il bacio

Kapcsolódó írás:
Giacomo Puccini: La Boheme