FőképAmikor legutóbb a Porcupine Tree lemezéről értekeztem, az életműnek még csak egy szeletét ismertem, de máris sejtettem, új kedvencet avathatok a brit gárda személyében. Azóta a teljes diszkográfiát beszereztem, és már teljes bizonyossággal állíthatom: nagy kincsre leltem minden egyes darabjában.

Zeneileg rendkívül sokszínű produktumokról van szó, olykor még egy lemezen belül is csak úgy tobzódnak az eredetibbnél eredetibb, mindenféle stíluson és kategórián túlmutató megoldások.

Csodálom Steven Wilson kreativitását és kitartását, valamint azt a módot, ahogy sikerült zenekarát életben tartania úgy, hogy közben zenéjük alapvető változásai ellenére is sikeresen megőrizte eredeti szellemiségét, hangulatát.
A már egészen korai időktől pszichedelikus és progresszív rockként aposztrofált együttes mára közelebb került a metal kategóriához, de a fent említett jelzők továbbra is igazak rájuk.

A szépséges és nagy sikert hozó In Absentian is megfigyelhető már nyomokban ez a változás, ahogy helyenként korábbi alkotásaikon is, ám mégis a Deadwing az első, ami összességében keményebb, a kor elvárásainak megfelelően metalosabb hangzással szól, mint elődeik.
Azon túl, hogy az elmélkedősebb, pszichedelikus betétek és dalok eltűntek, a korong hangulata is mintha több pozitívumot és energiát sugározna.

A nyitó címadó dal az előző lemez nyitányával mutat hasonlóságot: a csaknem tíz perces mű nyugtalan, de sodró lendületű, olykor álmodozósabb részekkel és váltásokkal tarkított. Remekül felépített, igazi progresszív metal dal különleges atmoszférával.

Ehhez hasonlatos az „Arriving Somewhere But Not Here” című tétel is, ami hangulatában és intenzitásában lassan, de egyenletesen fokozódik és szintén egyaránt tartalmaz szépséget, és emellett épp eléggé kemény is.
Vannak továbbá egyszerűbb, de slágeresebb témák is, ilyen a metalosan döngölő „Shallow”, a monumentális „Halo” és a Tool-os hatásokat is felmutató „Open Car”.

A technikai és zenei megoldások itt sokkal direktebbek, érezhetően csak az élvezhető dalokra vannak kihegyezve, semmint öncélú magamutogatásra. Mindhárom dal épp kellő mértékben durva, dallamos és fogós egyszerre.

A lírai „Lazarus” már egy sokkal rádióbarátabb, de szintén nagyon eltalált dal, kellemes refrénnel és billentyűjátékkal. Ehhez mellesleg videoklip is tartozik.

Szintén nagyon szeretem a „Mellotron Scratch” című dalt, ami csendes és monoton kezdése ellenére végül egy kissé talán epikusnak ható, de mindenképpen nagyon eltalált befejezést kapott.
A lemez vége egyfajta visszautalásnak is tekinthető a zenekar korábbi zenei világára. Az elvont és nagyon összetett, változatos „The Start of Something Beautiful” után a korongot a gyönyörű, melankolikusan és szívszaggatóan fájdalmas „Glass Arm Shattering” zárja.

Bátran ajánlom ezt a lemezt azoknak, akik szeretik a progresszív rock-metal muzsikát, akiknek polcán a Pink Floyd mellett megfér a Dream Theater is, és akik az intelligens mondanivalót, vagy a szerethető dalokat kedvelik.

Az együttes tagjai:
Steven Wilson - ének, gitár, basszusgitár, billentyűs hangszerek
Richard Barbieri - billentyűs hangszerek
Colin Edwin - basszusgitár
Gavin Harrison - dob, ütős hangszerek

Közreműködők:
Mikael Akerfeldt - gitár, ének
Adrian Belew - gitár

A lemezen elhangzó számok listája:
1. Deadwing
2. Shallow
3. Lazarus
4. Halo
5. Arriving Somewhere But Not Here
6. Mellotron Scratch
7. Open Car
8. The Start of Something Beautiful
9. Glass Arm Shattering

Diszkográfia:
On the Sunday of Life (1991)
Voyage 34 (1992) EP
Up the Downstair (1993)
Staircase Infinities (1994) EP
Moonloop (1994) EP
The Sky Moves Sideways (1995)
Waiting (1996) maxi
Signify (1996)
Coma Divine - Recorded Live in Rome (1997) koncert
Piano Lessons (1999) maxi
Stranger by the minute (1999) maxi
Pure Narcotic (1999) maxi
Stupid Dream (1999)
Four Chords That Made a Million (2000) maxi
Lightbulb Sun (2000)
Shesmovedon (2000) maxi
Voyage 34: The Complete Trip (2000) válogatás
Recordings (2001) válogatás
Stars Die: The Delerium Years 1991-1997 (2002) best of
In Absentia (2002)
Warszawa (2004) koncert
Lazarus (2005) maxi
Deadwing (2005)
Rockpalast (2006) koncert
Fear of a Blank Planet (2007)
Nil Recurring (2007) EP