Bíborgyöngyök – A fogadás (Antológia)
Írta: Gulyás Attila | 2008. 05. 23.
Olybá’ tűnik, hogy a látszat ellenére mégiscsak tovább folyik a kiadók rivalizálása M.A.G.U.S. fronton. Gondolom ezt abból, hogy sikerült kiadni egy antológiát kétféle verzióban, mind a Tuan, mind a Delta Vision kiadóknak!
Az említett műből nekem a Bíborgyöngyök – A fogadás című verziót sikerült kézbe vennem, ami ahogy láttam, ez egy picit bővebb.
A könyvet Raoul Renier szerkesztette, az ő novellái nyomán bontakozik ki az antológia eseményfolyama, ami az eddigi novella gyűjteményekkel ellenétben szorosan összefüggő műveket foglal magában.
Raoul Renier régi bútordarab a M.A.G.U.S. írógárdájában, hogy mást ne említsek, tőle származik az Acél és oroszlán, vagy a Korona és kehely, amelyek nálam alapműnek számítanak Ynev világának megismerésében.
Kíváncsian kezdtem hát bele a könyvbe, ami egy átlagos kezdés után erős visszaesést mutatott az első novella „személyében” (a prológust nem számoltam), amiből az én olvasatomban hiányzott Ynev szelleme.
Ez nálam annyit jelent, hogy ha a helyég- és istenség neveket megváltoztatnánk benne, simán bármelyik világba behelyezhető a történet.
Szerencsére miután átrágtam magam a fenti szösszeneten, a cselekmény lendületet vett, és kellemes folyammá változott, végigsodort egy fogadás következményein, ami az azt megkötő személyek jóvoltából az egész világot felbolygató eseményeket indít útjára.
Ezzel kapcsolatban elgondolkodtam azon, hogy valószínűleg a neves és nagy múltú pályatársak árnyékában, sok egyébként tehetséges író nem meri szabadon kézbe venni és formálni a világ sorsát, megmaradnak általános kis konfliktusoknál, még akkor is, ha ezek jól kidolgozottak.
Pedig nem lenne bonyolult dolog összeülni a szakiknak, és együtt megbeszélni Ynev történelmének alakulását, hogy egységes irányba tudjanak nagy lélegzetvételű műveket írni akár az újak, akár a régiek.
Biztosan sok játékos és mesélő üdvözölné, ha Ynev világán meglódulna a megfagyott idő, hangulati aláfestést, és kalandötleteket szolgáltatva nekik!
Hogy a könyvre is visszatérjek, a már említett fogadás azért tudja felbolygatni a világot, mert két nagyhatalmú személy, Liliath, az alidaxi boszorkányúrnő és ereni elfvadász szeretője között köttetik, ráadásul egy különleges nyakék gyöngyeinek megszerzésére, ami teljesen szétszóródott már a világban.
Természetéből adódóan egyik fél sem riad vissza semmilyen eszköztől, beleértve ebbe mások életének gyökeres megváltoztatását, vagy éppen annak elvételét. Nem csoda ez a buzgalom, hiszen a tét nem kevesebb, mint a két fél függetlensége!
A kötet tartalma:
Raoul Renier: A fogadás (prológus)
John J. Sherwood: Farkas a ködben
Raoul Renier: Hívatlan vendég (első átkötés)
Süle György: Szülőföld
Raoul Renier: Vezeklés (második átkötés)
Jan van den Boomen: Bolond beszéd
Raoul Renier: Éjszaka, nesztelen lépteken (harmadik átkötés)
Raoul Renier: Az ószeres
Raoul Renier: Narvani meglepetés (negyedik átkötés)
Mira Sandoval: Csodára várva
Raoul Renier: Bizalom kérdése (ötödik átkötés)
Indira Myles: Bíbor és kék
Raoul Renier: Női dolgok (hatodik átkötés)
Raoul Renier: Az örökös (epilógus)
Függelék: Ynevi szavak és kifejezések
Az említett műből nekem a Bíborgyöngyök – A fogadás című verziót sikerült kézbe vennem, ami ahogy láttam, ez egy picit bővebb.
A könyvet Raoul Renier szerkesztette, az ő novellái nyomán bontakozik ki az antológia eseményfolyama, ami az eddigi novella gyűjteményekkel ellenétben szorosan összefüggő műveket foglal magában.
Raoul Renier régi bútordarab a M.A.G.U.S. írógárdájában, hogy mást ne említsek, tőle származik az Acél és oroszlán, vagy a Korona és kehely, amelyek nálam alapműnek számítanak Ynev világának megismerésében.
Kíváncsian kezdtem hát bele a könyvbe, ami egy átlagos kezdés után erős visszaesést mutatott az első novella „személyében” (a prológust nem számoltam), amiből az én olvasatomban hiányzott Ynev szelleme.
Ez nálam annyit jelent, hogy ha a helyég- és istenség neveket megváltoztatnánk benne, simán bármelyik világba behelyezhető a történet.
Szerencsére miután átrágtam magam a fenti szösszeneten, a cselekmény lendületet vett, és kellemes folyammá változott, végigsodort egy fogadás következményein, ami az azt megkötő személyek jóvoltából az egész világot felbolygató eseményeket indít útjára.
Ezzel kapcsolatban elgondolkodtam azon, hogy valószínűleg a neves és nagy múltú pályatársak árnyékában, sok egyébként tehetséges író nem meri szabadon kézbe venni és formálni a világ sorsát, megmaradnak általános kis konfliktusoknál, még akkor is, ha ezek jól kidolgozottak.
Pedig nem lenne bonyolult dolog összeülni a szakiknak, és együtt megbeszélni Ynev történelmének alakulását, hogy egységes irányba tudjanak nagy lélegzetvételű műveket írni akár az újak, akár a régiek.
Biztosan sok játékos és mesélő üdvözölné, ha Ynev világán meglódulna a megfagyott idő, hangulati aláfestést, és kalandötleteket szolgáltatva nekik!
Hogy a könyvre is visszatérjek, a már említett fogadás azért tudja felbolygatni a világot, mert két nagyhatalmú személy, Liliath, az alidaxi boszorkányúrnő és ereni elfvadász szeretője között köttetik, ráadásul egy különleges nyakék gyöngyeinek megszerzésére, ami teljesen szétszóródott már a világban.
Természetéből adódóan egyik fél sem riad vissza semmilyen eszköztől, beleértve ebbe mások életének gyökeres megváltoztatását, vagy éppen annak elvételét. Nem csoda ez a buzgalom, hiszen a tét nem kevesebb, mint a két fél függetlensége!
A kötet tartalma:
Raoul Renier: A fogadás (prológus)
John J. Sherwood: Farkas a ködben
Raoul Renier: Hívatlan vendég (első átkötés)
Süle György: Szülőföld
Raoul Renier: Vezeklés (második átkötés)
Jan van den Boomen: Bolond beszéd
Raoul Renier: Éjszaka, nesztelen lépteken (harmadik átkötés)
Raoul Renier: Az ószeres
Raoul Renier: Narvani meglepetés (negyedik átkötés)
Mira Sandoval: Csodára várva
Raoul Renier: Bizalom kérdése (ötödik átkötés)
Indira Myles: Bíbor és kék
Raoul Renier: Női dolgok (hatodik átkötés)
Raoul Renier: Az örökös (epilógus)
Függelék: Ynevi szavak és kifejezések