Főkép

Egy műfaj kiteljesedésének pillanatára legfeljebb ráérezni lehet, biztosat azonban csupán olyankor állíthatunk, amikor már visszatekintünk e fordulópontra. Mégis úgy érzem, hogy a női énekessel felálló szimfonikus metál csapatok újabb produkcióinak nívója egyre inkább közelít ahhoz a színvonalhoz, ami fölé már igencsak nehezen tornázhatják magukat. Az egymás után megjelenő, sikerültebbnél sikerültebb femme metal albumok sorát most az Edenbridge legújabb opusza gyarapítja.

Azt nem mondhatom, hogy elsőre mindenféle gond nélkül befogadható lemez a kissé furcsa című MyEarthDream, hiszen nekem is, aki régóta rajongok a zenekarért, háromszor meg kellett hallgatnom, mielőtt teljességében élvezhettem a klasszikus zenéével vetekedő összetettségű dallamokat és hangszerelést.

Rögtön a rövidke bevezető számban, a „Force Within”-ben Wagnert megszégyenítő - kürtöktől magasztos és egyben parányit baljós hangulatú - nagyzenekari hangzás adja tudtunkra, hogy az osztrák csapat úgy halad tovább a megkezdett úton, hogy eközben egészen új (bár visszagondolva, régóta érő) megoldásokkal kísérletezik.

A gitárhangzás is megváltozott némileg. A gerinckíséret nyers, érces durvasággal szólal meg - Lanvall jellegzetes, éneklő, legato-gitározása már csak a ritka szólókban hallható. A keleties, bizánci-gótikus, moll orientációjú témákkal mindez némileg a Therion Gothic Kabbalah-jára emlékeztet, miközben jellegzetesen Edenbridge-es tudott maradni.

Ennek titka alighanem Sabine énekstílusában, és a számára írt melódiák látszólagos mesterkéletlenségében keresendő, ugyanis kezdettől fogva ez tekinthető a banda egyik véd- és ismertető jegyének.

S hogy melyik számok emelkednek ki a többi közül? Nehéz, szinte lehetetlen választani. Az azonban egyértelmű, hogy a monumentalitásával a nagyromantikát idéző „Whale Rider” és a „könnyedségével”, vagyis dögös riffjével és magától értetődő harmóniai építkezésével épp a másik végletet képviselő „Place Of Higher Power” két oldalról egyértelműen kijelöli a lemez zenei határait.

A szvit-jellegű „MyEarthDream” önmagában is egy kis csoda, melyben a lendületes, részben wagneri, részben SF&F metáltól a visszafogott, de briliáns tekerésen át eljutunk a valahol a Moulin Rouge zseniálisan hangszerelt dalaira emlékeztető befejezésig.

Egyszóval elsőre nehezen emészthető album ez. Ám noha viszonylag nehezen adja meg magát, miután ráéreztünk az igazi ízére, a klasszikus hagyományok tökéletes ötvöződésére a gitáralapú kemény zenével, egyre nehezebben leszünk meg nélküle. A szimfonikus, női énekes metál egyik friss igazodási pontja lehet a MyEarthDream, mellyel az Edenbridge a rockzene újabb, pár évtizeddel ezelőtt még meghódíthatatlannak tetsző csúcsára jutott.

Az együttes tagjai:
Sabine Edelsbacher - ének
Lanvall - gitár, billentyűk
Frank Bindig - basszusgitár
Max Pointner - dob

A lemezen elhangzó számok listája:
1. The Force Within
2. Shadowplay
3. Remember Me
4. Paramount
5. Adamantine
6. Whale Rider
7. Undying Devotion
8. Fallen From Grace
9. Place Of Higher Power
10. MyEarthDream:
i) The Road Ahead
ii) Pristine
iii) Agent Of Change
iv) The Uninvited Guest
v) The Last Card
vi) Slumbers

Diszkográfia:
Sunrise In Eden (2000)
Arcana (2001)
Aphelion (2002)
A Livetime In Eden (2004) koncert
Shine (2004)
The Grand Design (2006)
The Chronicles Of Eden (2007) válogatás
MyEarthDream (2008)