Főkép

Steve Rune Lundin (született 1959. október 7.) tovább írja tízkötetes sorozatát, aminek jelen kötete terjedelemét tekintve csak a második helyezett az eddig magyarul megjelent öt közül, mivel a Tremorlor kapuja azért szusszanásnyival hosszabb volt.

Na ennél a könyvfolyamnál nem riaszt az oldalszám, mivel tudom, Steve Erikson (írói álnév, amit édesanyja lánykori nevéből kreált) sosem öncélú, nála szó sincs túlírásról. Egyszerűen annyi mindent zúdít ránk, hogy rövidebben nem megy.

Meg nem mondom, hogy ezúttal tucatnyi vagy több szálon fut a cselekmény, az összetettség biztos csupán. Ráadásul vannak fontos és kevésbé fontos események, mellékszereplők, csataleírások, varázspárbajok, meg ki tudja még mi minden. Nem könnyű olvasmány, na. De az utolsó oldaláig megéri. Ja és itt nincs happy end. Igazából vége sincs.

Hasznosul benne minden, amit Erikson régészként és antropológusként tanult. Bizánci, görög és római hatások keverednek a Brit Birodalom viktoriánus terjeszkedésével, Észak-Amerikai síksági indián elemekkel, meg egy kis hun, skandináv és ki tudja még mi mindennel.

Időnként olyan érzésem volt, mintha Homérosz feltámadt volna és fantasyben éli ki magát. Miközben a hős botorkál végzete felé, istenek járnak körötte, saját, homályos céljaik ügyében, melyek akár évezredekre is visszanyúlnak, s ki tudja milyen következményeket okoznak a jövőben. Itt nincs jó és rossz, nincs eleve elrendelés, évezredek történelme rakódik egymásra, igazságok porladnak semmivé, eredetmítoszokba hazugságok épülnek be, fajok és népek kopnak el az idő homokja alatt, hogy már a nevükre se emlékezzenek.

Nem győzőm hangsúlyozni, itt szó sincs másolásról, annyira eredeti az egész világ, amennyire csak lehet. Ráadásul Erikson az első részhez képest sokat fejlődött, mind írás, mind pedig cselekménybonyolítás terén. Valljuk be, a gyanútlan fantasy kedvelő számára A hold udvara felért egy lórugással.

Az ötödik rész története röviden elmesélhetetlen, gyakorlatilag az előző kötet folytatódik tovább, csak egészen más irányba. Ha egyáltalán van irány.