FőképAmikor megláttam, milyen vastagra sikeredett King könyve, kissé elborult az arcom. Értem én, hogy utolsó rész, és elég sok mindent el kell még mesélni Roland Deschian történetéből, de ez a kötet a maga kilencszázegynéhány oldalával űberel minden eddigit.

Valahol ott marad abba a történet, hogy Jake és Callahan atya megpróbálják a vajúdó Susannah / Mia-t utolérni a „földi” ’99-ben. A Bíbor Király seregnyi alattvalójával kell megküzdeniük, ha sikerrel akarnak járni.
Mindeközben bekövetkezik Moredred, egy igencsak visszataszító mutáns születése. Az emberfeletti tempóban fejlődő gyermek/pókot csak az az egy cél vezérli, hogy végezzen apjával, Rolanddal.
Hőseink csapatának („ka-tet”) másik fele – Eddie és Roland – ’77-ben jár. Egy bizonyos rózsa további sorsát kell elrendezniük, melyen a világunk létezése áll vagy bukik.

Habár King egyből a mélyvízbe hajít bennünket – ott folytatja a sztorit, ahol abbahagyta, mind az író, mind szerkesztője azon a véleményen volt, hogy szükségtelen összefoglalót írni a könyv elejére – mégsem érthetetlen a könyv azok számára, akik csak az utolsó részre „ugranának be”.
Viszonylag sok visszacsatolással találkozhatunk, amelyek tisztába teszik a dolgokat. Erre szerintem még azoknál az olvasóknál is szükség van, akik az ominózus „A feketébe öltözött ember a sivatagon át menekült, a harcos pedig követte” (A Harcos (Setét Torony 1.)) mondat óta követik nyomon az eposzt.

Ha az eddigi részek mindegyikében benne volt az az őrjítő dilemma, hogy Roland bármit képes megtenni és feláldozni azért, hogy a Tornyot elérje, viszont szeretteit (a „ka-tet” tagjai) nem szeretné elveszíteni, ez most hatványozottan igaz.
Akik egy kicsit is fogékonyabbak lelkileg az ilyen dolgokra, határozottan megindítónak és szívbemarkolónak fogják tartani a regény bizonyos részeit.

Azt hiszem aki a King név hallatán általánosításokba fog és gyorsan skatulyát gyárt a szerzőnek, meg fog lepődni.
Habár folyamatosan volt egy olyan érzésem, hogy King „nem teljesen százas”, mégis így a vége után kijelenthetem, nincs ennek az embernek semmi baja. Az lehet, hogy rendkívül fura, megdöbbentő, netán meghökkentő vagy ne adj isten perverz dolgokat vet papírra, de mindez csak egyediségét és zsenialitását bizonyítja.

Visszakanyarodnék a skatulyás dologhoz, a fenti állítást kissé alátámasztandó. Kinget horror / thriller írónak szokták leginkább aposztrofálni – igaz, futottunk bele már tőle például mesébe is – ez a regényfolyam viszont fantasy.
(Mielőtt probléma lenne belőle; King mondja, hogy „A Setét Torony” fantasy.) Természetesen a maga sajátos, egyéni módján. És persze azt se felejtsük ki a számításból, hogy King 1970-től 2004-ig írta Roland történetét.

Kapcsolódó írásaink:
Ezüst pisztolygolyók (DVD)
A remény rabjai (DVD)
A halálsoron (DVD)
Lisa Rogak: Kísértetszív. Stephen King élete

Életrajz:Stephen King életrajz

Magyar Stephen King HQ:Magyar Stephen King HQ