FőképKiadó: A&E Records, Warner Music
Megjelenés dátuma: 2007. szeptember 24.
Kategória: rock
Listaár: 5074 Ft






Amikor a grunge isteneinek stúdiósai úgy döntöttek, hogy együttest alapítanak, és ehhez a skót Angelfish énekesnőjét csábították át az Atlanti-óceán túlpartjáról, bármennyire erősen és sokszor hangoztatták is, hogy nem tudhatni, mi sül ki ebből, azért sejteni lehetett, hogy nem ovizene.
És bizony nem is az lett. Hanem az alternatív rock kevés valóban élvezhető attrakcióinak egyike. Olyan számok, melyek a mai napig megőrizték frissességüket és nagyszerűségüket.

A másokkal együtt töltött stúdióidőben felgyülemlett ötletek szinte özönlöttek az első album megalkotásakor, és az ihlet, noha kissé apadt, még évekig nem fogyott ki teljesen.
2005-ben, amikor az együttes bejelentette a szünetet, persze félő volt, hogy nem fognak többé együtt zenélni, de alig két évre rá újjáéledt a Garbage, a cseppet sem hideg profizmus és az elemi zenei ösztön tökéletes és egyedi frigyének gyermeke.

Az ismételt egymásra találás örömére kiadójuk gyorsan elkészített egy ténylegesen történeti értékű, és – mondanom sem kell – élvezetes kompilációt. A Garbage legnagyobb slágereinek gyűjteményét, melynek DVD-változatára válogatott videoklipek kerültek fel.
Hangsúlyozottan válogatott, ugyanis a szerintem vitathatatlanul legemlékezetesebb Garbage-videó, az „Androgyny” – nyilván szándékoltan – kimaradt belőle.
Pedig a legelső videó, a „Vow” mellett ebben érvényesül leginkább Shirley Manson – aki rendkívüli tehetsége mellett akár a legszexisebb lábú énekesnő címére is joggal pályázhatna – drámai énje.

A Garbage videóit egyébként is a művésziesség, a zenéjükhöz igencsak illő lila köd jellemzi. Különösen az önmagukról elnevezett első album dalainak vizuális változatát.
A németesen expresszionista és a franciásan új hullámos hatások mellett itt-ott a gótikus rockot gyakran kísérő képi világra is ráismerhetünk, de később, a Version 2.0 idejéből származó számok esetében belépnek más hatások is.
Például a „Special”-ben a sci-fi videojátékok grafikája keveredik valamiféle elásott romantikával.

És jóllehet a középpontban mindig Shirley Manson áll (ül, fekszik), a rendezők nem feledkeztek meg a banda többi tagjáról sem, akik rendre feltűnnek a jobbnál jobban sikerült Garbage-videókban.
Például kiégett playboyokként a kifejezetten az új albumhoz készített „Tell Me When It Hurts”-ben, mely jó ideje az első, és igencsak sokat ígérő Garbage-produkció.

A videoklipekhez egy több mint egyórás dokumentumfilm jár, amely szakít a hagyományokkal, és nem csak a színfalak mögött bohóckodó, iszogató, pizsamában, félig még álmosan pózoló rockcelebek életének – valljuk be – unalmas perceit mutatja meg, sőt, mindenekelőtt nem ezeket, hanem valódi kordokumentumokkal kíséri nyomon (gyakori előre- és hátraugrásokkal az időben) a Garbage pályafutásának alakulását.

Az Absolute Garbage önmagában is értékes gyűjtemény, rajongóknak ugyanakkor páratlanul értékes lehet a maga egyórányi, először összegyűjtött videó-anyagával és a mellékelt életképekkel.

Az együttes tagjai:
Shirley Manson – ének
Duke Erikson – gitár, basszusgitár, billentyűs hangszerek
Steve Marker – gitár
Butch Vig – dob

A lemezen elhangzó számok listája:
1. Vow
2. Queer
3. Only Happy When It Rains
4. Stupid Girl
5. Milk
6. Push It
7. I Think I’m Paranoid
8. Special
9. When I Grow Up
10. You Look So Fine
11. The World Is Not Enough
12. Cherry Lips (Go Baby Go)
13. Shut Your Mouth
14. Why Do You Love Me
15. Bleed Like Me
16. Tell Me When It Hurts

Extra:
Thanks For Your Uhh, Support – dokumentumfilm

Diszkográfia:
Garbage (1995)
Version 2.0 (1998)
beautifulgarbage (2001)
Bleed Like Me (2005)
Absolute Garbage (2007) 2 CD / DVD