Világtörténelmi enciklopédia 12. – A forradalmak évszázada
Írta: Galgóczi Tamás | 2007. 11. 20.
Ha egy hírességet kellene megneveznem, aki jól szimbolizálja a sorozat 12. kötetének tartalmát, akkor egyértelműen Napóleont választanám. Az ő hatalomra jutása zárja azt a nagyjából kétszáz évet, ami meghatározó volt a nyugati kultúra mai formájának kialakulásában.
S nem utolsó sorban
Orson Scott Card is szerepelteti Teremtő Alvin sorozatában, mint Európa uralkodóját.
Nos ez a valóságban is így volt, pár perifériális területet leszámítva Napóleon, családja és ismerősei uralták egy időben az öreg kontinenst.
De nem csak katonai eredményei miatt jelölném emblematikus alaknak, hanem polgári törvénykönyve okán is, amely hosszú évszázadok után újra világi alapokra helyezte az ítélkezést – ami többek között a társadalom átalakulását eredményezte.
Mindez a felvilágosodás eszméjével kezdődött, amely az állandó haladás/fejlődés szükségességét és a tudás (az ész) mindenhatóságát hirdette. Egyes filozófusok, mint például Voltaire, megkérdőjelezték az abszolutizmus értékeit.
Hatása olyan zeneszerzőknél is felfedezhető, mint Wolfgang Amadeus Mozart vagy Beethoven; de a kor legismertebb íróira (Daniel Defoe és Friedrich Schiller) is érvényes ez az állítás.
Velük „szemben” olyan felvilágosult uralkodók álltak, mint II. Frigyes porosz király, II. Katalin orosz cárnő és II. József osztrák császár – akik megpróbálták a két rendszert ötvözni, hatalmuk megőrzése érdekében.
A kor legfontosabb eseménye nem a hétéves háború vagy Poroszország európai terjeszkedése volt, hanem az amerikai angol gyarmatok függetlenségi háborúja, no meg főként az 1789-es francia forradalom.
A tizenhárom gyarmat alig százötven év alatt jutott el a Mayflower puritán telepeseitől az első Kontinentális Kongresszusig (1774). Ez volt az első alkalom, hogy közösen tiltakoztak II. György király adói miatt.
A korabeli kommunikáció lassúsága és a felek eltérő érdekei miatt nem jött létre a megegyezés, majd egy évvel később elkezdődött a függetlenségi háború.
A lázadók végső győzelemében szerepet játszott a francia segítség (flotta és szárazföldi haderő) – mindennek azonban volt egy nem várt fejleménye. Az itt látott (pl. Jogok törvénye) változások szellemisége átkerült Európába, s ez végső soron XVI. Lajos francia uralkodó bukásához vezetett. Aztán jött Napóleon…
A sorozat kötetei:1. Őstörténet és a korai civilizációk
2. Az ókor nagy birodalmai
3. Az antik görög civilizáció
4. Róma virágkora és bukása
5. A Kolumbusz előtti Amerika
6. A keleti kultúrák virágzása
7. A korai középkor és az iszlám
8. A késő középkor világa
9. A reneszánsztól az ellenreformációig
10. Spanyol hódítók és a gyarmatosítás
11. Az abszolutizmus kora és a barokk
12. A forradalmak évszázada
13. Európa és Amerika a XIX. században
14. Az ipari forradalomtól a 20. századig
15. Az első és a második világháború
16. A globalizálódó világ
S nem utolsó sorban
Orson Scott Card is szerepelteti Teremtő Alvin sorozatában, mint Európa uralkodóját.
Nos ez a valóságban is így volt, pár perifériális területet leszámítva Napóleon, családja és ismerősei uralták egy időben az öreg kontinenst.
De nem csak katonai eredményei miatt jelölném emblematikus alaknak, hanem polgári törvénykönyve okán is, amely hosszú évszázadok után újra világi alapokra helyezte az ítélkezést – ami többek között a társadalom átalakulását eredményezte.
Mindez a felvilágosodás eszméjével kezdődött, amely az állandó haladás/fejlődés szükségességét és a tudás (az ész) mindenhatóságát hirdette. Egyes filozófusok, mint például Voltaire, megkérdőjelezték az abszolutizmus értékeit.
Hatása olyan zeneszerzőknél is felfedezhető, mint Wolfgang Amadeus Mozart vagy Beethoven; de a kor legismertebb íróira (Daniel Defoe és Friedrich Schiller) is érvényes ez az állítás.
Velük „szemben” olyan felvilágosult uralkodók álltak, mint II. Frigyes porosz király, II. Katalin orosz cárnő és II. József osztrák császár – akik megpróbálták a két rendszert ötvözni, hatalmuk megőrzése érdekében.
A kor legfontosabb eseménye nem a hétéves háború vagy Poroszország európai terjeszkedése volt, hanem az amerikai angol gyarmatok függetlenségi háborúja, no meg főként az 1789-es francia forradalom.
A tizenhárom gyarmat alig százötven év alatt jutott el a Mayflower puritán telepeseitől az első Kontinentális Kongresszusig (1774). Ez volt az első alkalom, hogy közösen tiltakoztak II. György király adói miatt.
A korabeli kommunikáció lassúsága és a felek eltérő érdekei miatt nem jött létre a megegyezés, majd egy évvel később elkezdődött a függetlenségi háború.
A lázadók végső győzelemében szerepet játszott a francia segítség (flotta és szárazföldi haderő) – mindennek azonban volt egy nem várt fejleménye. Az itt látott (pl. Jogok törvénye) változások szellemisége átkerült Európába, s ez végső soron XVI. Lajos francia uralkodó bukásához vezetett. Aztán jött Napóleon…
A sorozat kötetei:1. Őstörténet és a korai civilizációk
2. Az ókor nagy birodalmai
3. Az antik görög civilizáció
4. Róma virágkora és bukása
5. A Kolumbusz előtti Amerika
6. A keleti kultúrák virágzása
7. A korai középkor és az iszlám
8. A késő középkor világa
9. A reneszánsztól az ellenreformációig
10. Spanyol hódítók és a gyarmatosítás
11. Az abszolutizmus kora és a barokk
12. A forradalmak évszázada
13. Európa és Amerika a XIX. században
14. Az ipari forradalomtól a 20. századig
15. Az első és a második világháború
16. A globalizálódó világ