FőképHagyományos dzsesszben sok újat már nem nagyon lehetséges létrehozni, szórakoztatni viszont annál jobban lehet. Nem is baj, ha nem mindig az újdonság keresése hajtja előre az embert, ha zenész, vagy éppen egyszerű zenekedvelő.
A már ismert kellő biztonságérzetet ad ahhoz, hogy felfedezzük a régiben az újat, a megszokottban a szokatlant.

Tóth Viktor első szólólemeze valahol egy efféle felfogás mentén halad. Tradicionális formákkal, különösebben nem meglepő témákkal kísérletezik, hogy kellemesen elbódítva, kiváló technikai és harmóniai tudással mintegy hátteret adjon az idő pihentető, lélekfrissítő eltöltéséhez.
Albumát ugyanis hallgathatjuk baráti társaságban poharazgatva, ellazulva a kanapén, vagy épp teljesen átadva magunkat a zenének.

A Climbing With Mountains szerkesztési alapkoncepciója – már ha létezik ilyen –, szintén egészen egyszerű. A bopos, sodró lendületű, rengeteg rögtönzéssel megbolondított dalokat váltogatja a lassabb, stílusában sokkalta változatosabb számokkal.
Mintha időutazáson vennénk részt, újra meg újra visszatérve egy rögzített ponthoz, a modern, második világháború utáni dzsessz alapkövéhez.

Közben százszínű pillanatképeket szemlélhetünk; hallunk bluesos, szvinges merengést és makacs ostinátóra épülő, már-már kortárszenébe hajló darabot, és egészen mai, reggae-be átsikló dalt.
És közben, fokozatosan minden kicsit elvontabbá, korszerűbbé, izgalmasabbá válik. Tóth Viktor és zenésztársai egészen a free-jazz határáig elmerészkednek, hogy előbb a már említett jamaikai stílussal hozzanak vissza minket a stabil talajra, végül egy költői számmal zárják le a furcsa utazást.

Dzsesszmuzsikusoknál talán említeni sem érdemes, hogy mestereik hangszerüknek, a dallamnak, az együttes és egyéni játéknak – a zenélés minden csínját-bínját ismerik. Ennek ellenére meg kell jegyeznem, hogy rendkívül hatásosak Tóth Viktor szaxofonjának és Kovács Ferenc trombitájának együttes, vagy épp egymást űző futamai, az pedig, amit Hamid Drake művel az ütőhangszerekkel, valóban párját ritkító élvezet.

Egy szó mint száz, nem okoz csalódást a lemez. Tökéletesen beleillik abba a képbe, amit a kiadó kialakított magáról és művészeiről. Mind a játék, mind a keverés tekintetében egészen magas színvonal jellemzi a lemezt, akár a BMC minden kiadványát.

Az együttes tagjai:
Tóth Viktor – altszaxofon
Szandai Mátyás – nagybőgő
Hamid Drake – dob, ütőhangszerek

Kovács Ferenc – trombita
Pallai Péter – szöveg

A lemezen elhangzó számok listája:
1. Március
2. Autumn in Sicily
3. Message for fishes
4. Snake
5. Train to Sarajevo
6. Mese
7. R’s day
8. The meaning of three
9. Late late serenade
10. Ornette’s smile
11. Green with blue