FőképAkit a kölni Musica Antiquával és Reinhard Goebellel közösen készített barokk kantáta-válogatás, a Lamento nem győzött volna meg Magdalena Kožena rendkívüli tehetségéről (ez persze kizárólag akkor fordulhat elő, ha az illető nem hallotta az albumot), most újabb próbálkozást tehet.
Ezúttal a legangolabb német zeneszerző G. F. Handel olasz stílusú operáiból és három angol nyelvű oratóriumából kiválasztott legszebb mezzoszoprán áriákkal.

Handel zsenijét talán felesleges is lenne dicsérnem, annyira magától értetődő, hiszen a termékeny operaszerző mindent tudott ellenpontról, harmóniáról, drámáról és lélekről. Legalábbis ez világlik ki csodás színpadi műveiből, melyek ugyan ma már ritkábban kerülnek az operaházak repertoárjába, mint saját korában, ugyanolyan tökéletes, magas színvonalon íródtak, mint a máig élő hagyományként fennmaradt oratóriumok.

Ennek ellenére nem lehet áhítat nélkül hallgatni az Ariodante borongós, közelgő szerelmi haláltól átitatott csodáját, a „Scherza infida in grembo al drudo” című áriát, ezt az újabb panaszéneket, ami úgy tűnik a legközelebb áll Kožena művészi énjéhez.
Mint ahogy a Rinaldo Almirenájának szabadságért sóvárgó lamentációját is vég nélkül elhallgatnám, szavakkal mégsem lennék képes kifejezni mindazt a bánatot és gyötrelmet, amit Kožena puszta hangjával megjeleníteni tud.

Mert Kožena kiválósága, úgy vélem, elsősorban nem is a mostanában eleve adottnak tekinthető technikai tökélyben rejlik, ahogy abban sem, ahogyan saját regiszterének végleteit kihasználja, habár erre már sokkal kevesebben képesek.
Hanem a drámai belelényegülés és érzékenység oly fokában, amihez hasonlót eddig kizárólag olyan valódi csillagoktól hallottam, mint Maria Callas, Tatiana Troyanos, Janet Baker vagy Catherine Bott.

Koženánál szebben talán nem is lehet, nem is szabad Handelt énekelni. Valóban megállapítható, hogy az Oh! mio cornál hatásosabb mezzoszoprán ária-gyűjteményt elképzelni sem lehet.
Így aki nem érzi magát kellően felkészültnek arra, hogy sorban végighallgassa a kiválasztott operákat és oratóriumokat, annak mindenképp nélkülözhetetlen „pótlékot” jelent a lemez, de Magdalena Kožena miatt önmagában is érdemes ezzel a koronggal gyarapítanunk a gyűjteményünket.

Előadók:
Magdalena Kožena – mezzoszoprán

Vanice Baroque Orchestra
Andrea Marcon – karmester

Stefanie Haegele – oboa
Francesco Gallioni – cselló
Patrick Henrichs – trombita

A lemezen elhangzó számok listája:
1. Alcina, HWV 34 „Ah! mio cor! Schernito sei!” (Alcina)
2. Hercules, HWV 60 „Where shall I fly?” (Dejanira)
3. Agrippina, HWV 6 „Pensieri, voi mi tormente” (Agrippina)
4. Giulio Cesare in Egitto, HWV 17 „Cara sempre, questo core tu comincia lusingar” (Sesto)
5. Joshua, HWV 64 „Oh! had I Jubal’s lyre” (Achsah)
6. Ariodante, HWV 33 „Scherza infida in grembo al drudo” (Ariodante)
7. Theodora, HWV 68 „O thou bright sun” – „With darkness deep” (Theodora)
8. Amadigi di Gaula, HWV 11 „Destero dall’empia DIte” (Melissa)
9. Orlando, HWV 31 „Ah! stigie larve!” - „Gia latra Cerbero” - „Vaghe pupille, no, non piagete, no” (Orlando)
10. Ariodante, HWV 33 „Dopo notte, atra e funesta” (Ariodante)
11. Rinaldo, HWV 7 „Lascia ch’io pianga mia cruda sorte” (Almirena)