FőképDe hát ezt a kort ismerem? – mondhatja bármely középiskolát megjárt (ex)diák, amikor belelapoz a sorozat kilencedik kötetébe, amelyben központi helyet foglal el a kereszténység XV-XVI. századi válsága.
Azonban mindezt megelőzte a török előrenyomulás, ami lassacskán elzárta az európai piacot Kelet fűszereitől, a kínai selyemtől és porcelántól.
Az arabok kizárólagosan birtokolták az indiai kereskedelmet, egyszóval az árak elindultak felfelé, miközben mind kevesebb áru, mind veszélyesebb úton jutott el Nyugatra.

A kereskedelmi út végén elhelyezkedő országok (Portugália és a Spanyol Királyság) ezért új útvonalakat kerestek – és máris beléptünk a nagy földrajzi felfedezések korába.

A sort a portugálok kezdték Afrika körbehajózásával. A végén eljutottak Indiába, ahol kezdetben az arabokkal, majd azok kiszorítása után a törökökkel kerültek szembe. A sorozatos összecsapások egyik helyszíne a fekete kontinens ekkoriban egyetlen keresztény királysága, Etiópia volt (1541-1543).

Az ide küldött csapatokat a nagy felfedező, Vasco da Gama egyik fia, Christopher da Gama vezette, aki négyszáz muskétással, százharminc rabszolgával, és pár ágyúval segítette a Négus (az Etióp császár) seregeit.
A túlerőben lévő törököket több ízben is megverte, de az utolsó csatában (1543. augusztus 28.) fogságba eset, majd megkínozták és kivégezték. Ám célját elérte, Etiópia továbbra is keresztény és a portugálokkal szövetséges maradt.

A térségben váltakozó szerencsével a század végéig folytak a harcok, Indiában és keletebbre a portugálok, Afrika keleti partján pedig a törökök kerültek fölénybe.
Egyébként a hit terjesztése mindig is fontos szempont volt a portugálok számára, példának okáért Japánban és Kínában sem kizárólag a haszonszerzésért voltak jelen, hanem a kereszténységet hirdették.

Miközben hazánk Mohács következményeit nyögte, addig a Földközi-tengeren sor került a török terjeszkedés szempontjából döntő fontosságúnak bizonyuló lepantói csatára (1571. október 7.).
Oka a tengeri kereskedelmet megbénító, Ciprus elfoglalása után mind nagyobb mérvű török kalózkodás volt.
Ennek megakadályozására létrejött a Szent Liga (Vatikán, Velence és a Spanyol Királyság szövetsége), melynek egyesült flottája a görög Lepantó városánál megütközött a számbeli fölényben lévő oszmán hajóhaddal.

A legfontosabb esemény azonban nem az Afrikát körbehajózó portugálok, hanem a nyugat felé induló spanyolok nevéhez fűződik, hiszen az Indiába tartó Kolumbusz mintegy mellékesen felfedezte Amerikát.

Miközben az új területekről áradt a gazdagság Európába, a reneszánsz gondolkodók és művészek nyomán apránként megváltozott az emberek felfogása az egyházról, aminek eredménye a reformáció és az ellenreformáció lett.
Mire úgy-ahogy tisztázódtak a vallási kérdések, Európa alaposan megváltozott. Nem csupán a nemzeti egyházak alakultak ki, hanem megerősödött a polgárság is, s ezzel elkezdődött a kapitalizmus kialakulása.

A sorozat kötetei:1. Őstörténet és a korai civilizációk
2. Az ókor nagy birodalmai
3. Az antik görög civilizáció
4. Róma virágkora és bukása
5. A Kolumbusz előtti Amerika
6. A keleti kultúrák virágzása
7. A korai középkor és az iszlám
8. A késő középkor világa
9. A reneszánsztól az ellenreformációig
10. Spanyol hódítók és a gyarmatosítás
11. Az abszolutizmus kora és a barokk
12. A forradalmak évszázada
13. Európa és Amerika a XIX. században
14. Az ipari forradalomtól a 20. századig
15. Az első és a második világháború
16. A globalizálódó világ