FőképAz előző kötetben fontos szerepet játszottak a különféle keleti vallások. Nos ezúttal sincs másként, hiszen a negyedik rész utáni időszak európai és közel-keleti eseményeivel foglalkozik, amelyre leginkább a kereszténység és az iszlám térhódítása jellemző.

Számomra kedves időszak ez, hiszen a feudalizmus nem csupán a római kor viszonyainak átalakulását, a népvándorlást túlélő népek általi adaptálását jelentette, hanem olyan társadalmi modell létrejöttét is, melyre korábban nem volt példa.
Ráadásul ez a mindenki által ismert időszak jócskán tartogat meglepetéseket.

Az ugyebár közismert, hogy az Ibériai-félszigeten majd nyolcszáz évig tartott az arab uralom (a VIII. század elejétől a XV. század végéig).
De az már kevésbé közismert, hogy részben keresztények katonákból álló zsoldos sereg biztosította az Omajjádok hatalmát.
Valamint az arabok virágzó kereskedelmi kapcsolatokat ápoltak az északi keresztény királyságokkal (León, Kasztília, Navarra).
És hogy ez utóbbiak dél felé történő terjeszkedése (ami végül a félsziget felszabadításához vezetett) nem kizárólag a mórok ellen irányult, hanem menet közben a rivális keresztény királyságokat is meghódították.

Szóval zavaros volt az egész, amit csak tovább növelt, hogy a kezdetben egységes Al-Andalusz (ahogyan a szinte az egész félszigetre kiterjedő arab területet nevezték) az ezredfordulóra apró iszlám királyságokra (taifa) bomlott fel.

Az is érdekes, miként volt képes az iszlám hajtotta arab törzsszövetség három kontinensen hatalmas területeket elfoglalni, hogy aztán éppen ez okozza a hanyatlását. A más vallásokkal kezdetben toleráns hozzáállás, miként változott meg politikai kényszerhelyzetben.
Aztán jöttek a keresztes háborúk, amik nem csak Bizánc sorsát pecsételték meg hosszútávon, hanem megvetették a térségben máig meglévő vallási-etnikai problémák alapjait.

Ettől függetlenül az európai kultúra sokat köszönhet az araboknak, hiszen számtalan ókori kéziratot lefordítottak, és ily módon megőriztek az utókornak.
Valamint az orvostudomány, a matematika és csillagászat terén is jelentős eredményeket értek el (gondoljunk csak a római számok helyett ma is használt arab számokra – ami egyébként eredetileg Indiából származik).

A sorozat kötetei:1. Őstörténet és a korai civilizációk
2. Az ókor nagy birodalmai
3. Az antik görög civilizáció
4. Róma virágkora és bukása
5. A Kolumbusz előtti Amerika
6. A keleti kultúrák virágzása
7. A korai középkor és az iszlám
8. A késő középkor világa
9. A reneszánsztól az ellenreformációig
10. Spanyol hódítók és a gyarmatosítás
11. Az abszolutizmus kora és a barokk
12. A forradalmak évszázada
13. Európa és Amerika a XIX. században
14. Az ipari forradalomtól a 20. századig
15. Az első és a második világháború
16. A globalizálódó világ