FőképA kötet címe némileg megtévesztő, mivel a rómaiak ismertetése előtt szó esik az eddig nem tárgyalt európai bronzkori kultúrákról (Tarxien, El Argar, Nuraga, stb.), melyek a korábban elterjedt „vadászó-gyűjtögető barbár törzsek laknak errefelé” elképzeléssel szemben jóval fejlettebb szinten élő közösségekről árulkodnak.

Aztán ott vannak a kelták, a kék emberek, akik nem csupán ismerték, de készítették is a vastárgyakat.
No meg virágkorukban benépesítették a mediterránumtól északra lévő földeket. Tették mindezt egységes állam vagy más hatalmi szerveződés nélkül, pusztán törzsi/klános csoportosulások révén.
Továbbá élénk kereskedelmet folytattak a déli területekkel, amit számos írásos beszámoló (görög, római) is tanúsít a számtalan tárgyi emléken kívül.

Az ókori Róma kapcsán megkerülhetetlen az etruszk civilizáció. Egyrészt mert pár évszázadig komoly vetélytársa volt a hét dombra épült feltörekvő városnak, másrészt mert kultúrájuk annyira eltér minden mástól az itáliai félszigeten kialakult kultúrától.

Csak mindezek után kerül sor a kötet címében említett nép történetére, amely kapcsán meglepően kevés eredetiséggel találkozunk.
Némi túlzással a rómaiak minden meghódított vagy szövetséges területről átvették a szerintük jó ötleteket, hogy aztán mindezt egységbe gyúrva egy évszázadokon át működőképes világbirodalmat hozzanak létre.
Ez még akkor is egyedülálló, ha Nagy Sándor hasonló léptékű hódításával vetjük össze, hiszen a makedón uralkodó halálával ez utóbbi pár év múltán darabjaira hullott szét.

Ellenben a rómaiakat nem zavarta a vezetés cserélődése, kezdetben a polgárok kötelességtudata, majd a jól kiépített hivatalnokrendszer, a birodalmi szintű kereskedelem, kiegészítve a kor legjobban szervezett és kiképzett hadseregével gyakorlatilag önműködő volt.

A gondok akkor kezdődtek, amikor a meghódított területek nagysága lehetetlenné tette a hatékony egyszemélyi irányítást. S akkor váltak végzetessé, amikor a hatalmon lévők alkalmatlannak bizonyultak ezen feladatok ellátására.
No meg ne feledkezzünk meg a hadsereg összetételének megváltozásának káros következményeiről, hiszen a pénzéhes légiósok a többet fizető császárjelöltet emelték trónra, s ez nem bizonyult szerencsés megoldásnak a birodalom egészére nézve.

Kimondottan mozgalmas korról esik szó a sorozat negyedik kötetében, a kezdeti királyságot köztársaság váltja fel, hogy aztán átadja helyét a császárságnak, amit aztán elsöpör a népvándorlással a birodalom területére érkező barbár uralkodók erőfölénye.

A sorozat kötetei:1. Őstörténet és a korai civilizációk
2. Az ókor nagy birodalmai
3. Az antik görög civilizáció
4. Róma virágkora és bukása
5. A Kolumbusz előtti Amerika
6. A keleti kultúrák virágzása
7. A korai középkor és az iszlám
8. A késő középkor világa
9. A reneszánsztól az ellenreformációig
10. Spanyol hódítók és a gyarmatosítás
11. Az abszolutizmus kora és a barokk
12. A forradalmak évszázada
13. Európa és Amerika a XIX. században
14. Az ipari forradalomtól a 20. századig
15. Az első és a második világháború
16. A globalizálódó világ