FőképAmikor először olvastam a tündék nyelvéről, igaz elég fiatalon, nem nagyon értettem, hogy ez miért olyan fontos. Nekem elég lett volna annyi, hogy beszéltek valahogy. Azután kiderült, számomra is, hogy mi Tolkien szakterülete. Ez a tény persze csak azt világítja meg, hogy ő miért foglalkozott vele annyit. Persze ahogy idősebb és talán okosabb is lettem, egyre indokoltabbnak tűnik, hogy egy nép megismerésében nagyon fontos a nyelve pontos ismerete. Akkor is, ha nem fogok holnap tündékkel beszélgetni. Gondolom. Egyszóval mostanra én is eljutottam egy átlaghoz közelítő Tolkien rajongó szintjére. Talán. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy kíváncsi vagyok, A Gyűrűk Urán túl is.

Gondolom ezzel elég sokan így vagyunk, és nem csak azért, mert Tolkien egyébként rendkívül szórakoztató. De mindezek mit se számítanának, ha – szerintem – nem kellene a válogatás elolvasásához egyfajta hozzáállás. Vagy tudományos érdeklődés. Most mondhatnám, hogy egyébként nem vennénk le a polcról egy ilyen könyvet, de nem mondhatom, mert Tolkienről van szó. Én Blikk-et is vennék, ha Tolkien írás lenne benne. Tehát a kötet elolvasásához szükséges egyfajta nem csak szórakozni vágyó érdeklődés is.
Tisztáztuk ezt is. Mi van a könyvben? Nyolc esszé arról, hogy mikből állhat egy – ide párhuzamost akartam írni, de az nem jó szó – világ. Persze nem a fizika oldaláról közelítünk most, hanem inkább a valahogy a bölcsészet felől. (Visszatérve a mondat elejére a párhuzamos azért nem jó szó, mert itt egy e világban gyökerező dologról van szó, a párhuzamos meg természeténél fogva nem lehet az.)

A Beowulf értelmezéseiről olvashatunk legelőször – a Beowulfot tartjuk Tolkien fő ihletőjének –, majd a fordításairól. Ami azt jelenti, hogy először megtudjuk, miért jók vagy rosszak egyes értelmezések, majd azt is, hogy mi ezeknek az oka. Utána a „Sir Gawain és a Zöld Lovag”-ról olvashatunk, majd a tündérmesékről. Azt vegyük észre, hogy a „Sir Gawain…” milyen jó átvezetés a kettő között. Utána egy kicsit nyelvészkedhetünk, majd ha jól figyelünk, megtudhatjuk, mi is az a filológia. A végén meg, hogy ki is az a Tolkien tudós. Érdekes út ez, mindenképpen érdemes végigjárni.

A kötetben szereplő írások:
Beowulf: szörnyek és ítészek (Koltai Gábor)
A Beowulf fordításáról (Koltai Gábor)
Sir Gawain és a Zöld Lovag (Koltai Gábor)
A tündérmesékről (Nagy Gergely)
Az angol és walesi nyelvről (Koltai Gábor)
Titkos bűn (Koltai Gábor)
Búcsúbeszéd az oxfordi egyetemhez (Koltai Gábor)
J. R. R. Tolkien tudományos munkája: az író és a kritikus (Nagy Gergely)

Kapcsolódó írások:Gregory Bassham - Eric Bronson: A Gyűrűk Ura filozófiája
Chris Smith: Fegyverek és hadviselés Középföldén
Michael Martinez: Középfölde életre kel
Karen Wynn Fonstad: Középfölde Atlasza
Jude Fischer: A király visszatér - képes útmutató
Sean Astin-Joe Layden: Csavardi Samu története