Világtörténelmi enciklopédia 2. – Az ókor nagy birodalmai
Írta: Galgóczi Tamás | 2007. 05. 22.
Az emberiség fejlődését tekintve fontos szakaszról esik szó a sorozat második kötetében. Az előző részben már beszéltünk a városiasodásról.
Nos, ez a folyamat döntőnek bizonyult, mivel ettől kezdve felgyorsulnak a változások, továbbá a városlakó emberek már tisztában voltak az ok-okozati összefüggésekkel, minden korábbi nemzedéknél jobban megváltoztatták környezetüket, élesen elkülönültek a természettől.
Ráadásul ez a fejlődés olyan nem várt következményekkel is járt, mint a régi lerombolása-elpusztítása az új szint elérése előtt. Kis túlzással már az ókori várostervezés beépítette a pusztulás-újjáépítés ciklikus ismétlődését a városok életébe.
Ráadásul ez a „találmány” túl törékenynek bizonyult: bárhol létrejöhetett egy város, hogy tetszőleges idejű virágzás után már csak romok emlékeztessenek a korábbi dicső időszakra.
Sőt, ezt a kort tekinthetjük a vallások kialakulásának és elterjedésének is: nem véletlen például a mezopotámiai városok transzcendens volta, szimbolizálták az isten(ek) létét, és emberi értelemmel fel nem fogható jelentéssel is bírtak.
Szellemileg mozgalmas időszak volt ez, ami visszahatott a társadalmakra is. Ázsia nyugati részén akkora jövés-menést, tülekedést figyelhetünk meg, mint szupermarketben leértékeléskor.
Egymás után bukkannak fel birodalomépítő népek, több-kevesebb ideig meghatározó szerephez jutottak, majd eltűntek az utánuk következő csoport harci szekerei alatt.
Merthogy a hadviselés is átalakult, forradalmi fejlődésen ment át. A lovak megszelídítése, majd a harci kocsik alkalmazása alapvetően megváltoztatta a háborúskodás addigi szokásait. Aztán jöttek az asszírok, akik nem csupán az ostromgépeket találták fel, hanem a megfélemlítést, az ellenük lázadók fizikai-lelki terrorját is.
Babilon, Elám, Asszíria, Hettiták, Izrael, Főniciai városok, Médek, Perzsák – és akkor még csak a nagyobb hatalmakat soroltam fel, s szó sem esett az indiai szubkontinensről, vagy Kína korai dinasztiáiról.
Aztán ott van a fáraók földje, mely több-kevesebb sikerrel dacolt az évszázadok múlásával és a határain feltűnő idegen hódítókkal.
Az eligazodást a szövegen kívül szokás szerint térképek és színes képek segítik, no meg a számtalan széljegyzet, melyek a történelem fősodrából kiszorult, mégis érdekes tudnivalót ismertetik. A sorozat még mindig tartja a színvonalat.
A sorozat kötetei:1. Őstörténet és a korai civilizációk
2. Az ókor nagy birodalmai
3. Az antik görög civilizáció
4. Róma virágkora és bukása
5. A Kolumbusz előtti Amerika
6. A keleti kultúrák virágzása
7. A korai középkor és az iszlám
8. A késő középkor világa
9. A reneszánsztól az ellenreformációig
10. Spanyol hódítók és a gyarmatosítás
11. Az abszolutizmus kora és a barokk
12. A forradalmak évszázada
13. Európa és Amerika a XIX. században
14. Az ipari forradalomtól a 20. századig
15. Az első és a második világháború
16. A globalizálódó világ
Nos, ez a folyamat döntőnek bizonyult, mivel ettől kezdve felgyorsulnak a változások, továbbá a városlakó emberek már tisztában voltak az ok-okozati összefüggésekkel, minden korábbi nemzedéknél jobban megváltoztatták környezetüket, élesen elkülönültek a természettől.
Ráadásul ez a fejlődés olyan nem várt következményekkel is járt, mint a régi lerombolása-elpusztítása az új szint elérése előtt. Kis túlzással már az ókori várostervezés beépítette a pusztulás-újjáépítés ciklikus ismétlődését a városok életébe.
Ráadásul ez a „találmány” túl törékenynek bizonyult: bárhol létrejöhetett egy város, hogy tetszőleges idejű virágzás után már csak romok emlékeztessenek a korábbi dicső időszakra.
Sőt, ezt a kort tekinthetjük a vallások kialakulásának és elterjedésének is: nem véletlen például a mezopotámiai városok transzcendens volta, szimbolizálták az isten(ek) létét, és emberi értelemmel fel nem fogható jelentéssel is bírtak.
Szellemileg mozgalmas időszak volt ez, ami visszahatott a társadalmakra is. Ázsia nyugati részén akkora jövés-menést, tülekedést figyelhetünk meg, mint szupermarketben leértékeléskor.
Egymás után bukkannak fel birodalomépítő népek, több-kevesebb ideig meghatározó szerephez jutottak, majd eltűntek az utánuk következő csoport harci szekerei alatt.
Merthogy a hadviselés is átalakult, forradalmi fejlődésen ment át. A lovak megszelídítése, majd a harci kocsik alkalmazása alapvetően megváltoztatta a háborúskodás addigi szokásait. Aztán jöttek az asszírok, akik nem csupán az ostromgépeket találták fel, hanem a megfélemlítést, az ellenük lázadók fizikai-lelki terrorját is.
Babilon, Elám, Asszíria, Hettiták, Izrael, Főniciai városok, Médek, Perzsák – és akkor még csak a nagyobb hatalmakat soroltam fel, s szó sem esett az indiai szubkontinensről, vagy Kína korai dinasztiáiról.
Aztán ott van a fáraók földje, mely több-kevesebb sikerrel dacolt az évszázadok múlásával és a határain feltűnő idegen hódítókkal.
Az eligazodást a szövegen kívül szokás szerint térképek és színes képek segítik, no meg a számtalan széljegyzet, melyek a történelem fősodrából kiszorult, mégis érdekes tudnivalót ismertetik. A sorozat még mindig tartja a színvonalat.
A sorozat kötetei:1. Őstörténet és a korai civilizációk
2. Az ókor nagy birodalmai
3. Az antik görög civilizáció
4. Róma virágkora és bukása
5. A Kolumbusz előtti Amerika
6. A keleti kultúrák virágzása
7. A korai középkor és az iszlám
8. A késő középkor világa
9. A reneszánsztól az ellenreformációig
10. Spanyol hódítók és a gyarmatosítás
11. Az abszolutizmus kora és a barokk
12. A forradalmak évszázada
13. Európa és Amerika a XIX. században
14. Az ipari forradalomtól a 20. századig
15. Az első és a második világháború
16. A globalizálódó világ