Világtörténelmi enciklopédia 1. – Őstörténet és a korai civilizációk
Írta: Galgóczi Tamás | 2007. 04. 24.
Az alapos médiakampány áldozataként nem tehettem mást, muszáj volt kézbe vennem az első részt, elvégre az évekkel ezelőtt megjelent, hatkötetes Történelem óta tudtom szerint nem jelent meg magyarul hasonló léptékű összegző munka.
Azért sem hátráltam meg a kihívástól, mivel úgy voltam vele, hamar kiderítem, mennyire jó, mennyire tudományos a sorozat, illetve mennyire hatolnak a tudás mélyére a magyar szakemberek.
Akikre az a feladat hárult, hogy az eredeti spanyol anyagot úgy ültessék át magyarra, hogy az illeszkedjék a közoktatásban megszokott terminusokhoz, illetve az ott alkalmazott felosztásokhoz.
Ez annyira nem lehetett egyszerű feladat, hiszen hajlamosak vagyunk mindent a saját szemszögünkből nézni. Abban például teljesen biztos vagyok, hogy az eredeti kiadványban nem voltak magyar fejezetek.
Úgy gondoltam, hogy megfelelő „királyvizet” alkalmazva hamar kiderítem, mit ér az enciklopédia nyitókötete.
Választásom Çatal Hüyükre esett, amit hozzávetőlegesen időszámításunk előtt 6800 évvel alapítottak a neolitikum földművesei/vadászai. Fontossága abban áll, hogy az addigi falvaknál lényegesen nagyobb település (hozzávetőlegesen ötezren lakták fénykorában) a társadalmi fejlődés következő lépcsőjét jelentette annó.
Ha megemlítik, ne adj isten hosszabban foglalkoznak vele – mondtam magamban –, akkor igényes munkával van dolgom, ha nem, akkor ugyan még lehet jó, de tökéletes már biztosan nem.
Megemlítik. Méghozzá több helyen is, és van egy kétoldalas részletezés, minden fontosabb infóval és azzal a sommás ítélettel, mely szerint a település nem volt város, mert hiányzik pár, ehhez szükséges ismérv (nem voltak utcák, nincs nyoma társadalmi és vagyoni különbségnek).
Természetesen Stonehenge is szóba kerül, de még mindig csak találgatjuk, kik, miért, és főként hogyan építették a kőkorszak legismertebb fennmaradt megalitikus együttesét. A piramisokkal szerencsére már jobban állunk, mivel ismerjük a fontosabb válaszokat.
Végig ugyanilyen alaposság jellemző a kötetre, mivel nem csak a homo sapiens kialakulását követjük nyomon, hanem a sumér és az akkád birodalom, továbbá a fáraók uralta Egyiptom korai évszázadait is.
Ja, és valami fontosat majdnem elfelejtettem. A Világtörténelmi enciklopédia című könyvsorozat gazdagon illusztrált kötetei nem könyvesboltokban beszerezhető darabok, hanem újságárusoknál, meglepően szerény összegért.
Az első kötet például mindössze 299 Ft-ért. Persze a továbbiak némileg drágábbak lesznek, de a maguk 1490 Ft-os árával még mindig elérhetőek.
A folytatások a második kötet után kéthetente érkeznek, ezért úgy érzem, idén történelmi nyarunk lesz.
A sorozat kötetei:1. Őstörténet és a korai civilizációk
2. Az ókor nagy birodalmai
3. Az antik görög civilizáció
4. Róma virágkora és bukása
5. A Kolumbusz előtti Amerika
6. A keleti kultúrák virágzása
7. A korai középkor és az iszlám
8. A késő középkor világa
9. A reneszánsztól az ellenreformációig
10. Spanyol hódítók és a gyarmatosítás
11. Az abszolutizmus kora és a barokk
12. A forradalmak évszázada
13. Európa és Amerika a XIX. században
14. Az ipari forradalomtól a 20. századig
15. Az első és a második világháború
16. A globalizálódó világ
Azért sem hátráltam meg a kihívástól, mivel úgy voltam vele, hamar kiderítem, mennyire jó, mennyire tudományos a sorozat, illetve mennyire hatolnak a tudás mélyére a magyar szakemberek.
Akikre az a feladat hárult, hogy az eredeti spanyol anyagot úgy ültessék át magyarra, hogy az illeszkedjék a közoktatásban megszokott terminusokhoz, illetve az ott alkalmazott felosztásokhoz.
Ez annyira nem lehetett egyszerű feladat, hiszen hajlamosak vagyunk mindent a saját szemszögünkből nézni. Abban például teljesen biztos vagyok, hogy az eredeti kiadványban nem voltak magyar fejezetek.
Úgy gondoltam, hogy megfelelő „királyvizet” alkalmazva hamar kiderítem, mit ér az enciklopédia nyitókötete.
Választásom Çatal Hüyükre esett, amit hozzávetőlegesen időszámításunk előtt 6800 évvel alapítottak a neolitikum földművesei/vadászai. Fontossága abban áll, hogy az addigi falvaknál lényegesen nagyobb település (hozzávetőlegesen ötezren lakták fénykorában) a társadalmi fejlődés következő lépcsőjét jelentette annó.
Ha megemlítik, ne adj isten hosszabban foglalkoznak vele – mondtam magamban –, akkor igényes munkával van dolgom, ha nem, akkor ugyan még lehet jó, de tökéletes már biztosan nem.
Megemlítik. Méghozzá több helyen is, és van egy kétoldalas részletezés, minden fontosabb infóval és azzal a sommás ítélettel, mely szerint a település nem volt város, mert hiányzik pár, ehhez szükséges ismérv (nem voltak utcák, nincs nyoma társadalmi és vagyoni különbségnek).
Természetesen Stonehenge is szóba kerül, de még mindig csak találgatjuk, kik, miért, és főként hogyan építették a kőkorszak legismertebb fennmaradt megalitikus együttesét. A piramisokkal szerencsére már jobban állunk, mivel ismerjük a fontosabb válaszokat.
Végig ugyanilyen alaposság jellemző a kötetre, mivel nem csak a homo sapiens kialakulását követjük nyomon, hanem a sumér és az akkád birodalom, továbbá a fáraók uralta Egyiptom korai évszázadait is.
Ja, és valami fontosat majdnem elfelejtettem. A Világtörténelmi enciklopédia című könyvsorozat gazdagon illusztrált kötetei nem könyvesboltokban beszerezhető darabok, hanem újságárusoknál, meglepően szerény összegért.
Az első kötet például mindössze 299 Ft-ért. Persze a továbbiak némileg drágábbak lesznek, de a maguk 1490 Ft-os árával még mindig elérhetőek.
A folytatások a második kötet után kéthetente érkeznek, ezért úgy érzem, idén történelmi nyarunk lesz.
A sorozat kötetei:1. Őstörténet és a korai civilizációk
2. Az ókor nagy birodalmai
3. Az antik görög civilizáció
4. Róma virágkora és bukása
5. A Kolumbusz előtti Amerika
6. A keleti kultúrák virágzása
7. A korai középkor és az iszlám
8. A késő középkor világa
9. A reneszánsztól az ellenreformációig
10. Spanyol hódítók és a gyarmatosítás
11. Az abszolutizmus kora és a barokk
12. A forradalmak évszázada
13. Európa és Amerika a XIX. században
14. Az ipari forradalomtól a 20. századig
15. Az első és a második világháború
16. A globalizálódó világ