Donald Byrd: Off to the Races (CD)
Írta: Varga Bálint | 2007. 02. 26.
Nyugodtan állíthatom, hogy ez az 1958-as album Donald Byrd legkiválóbb lemeze az ötvenes évekből.
A fiatal oroszlánok (Freddie Hubbard és Lee Morgan a másik kettő) tagjaként már számos albummal a háta mögött állt neki a lemeznek, és ez volt az első alkalom, hogy stúdióban dolgozott együtt baritonszaxofonos bűntársával, Pepper Adamsszel.
A 26 éves trombitásnak a Blue Note tulajdonosai nem akármilyen kísérőzenészeket szerződtettek. Pepper Adams mellett Jackie McLean baritonszaxofonon, Wynton Kelly zongorán, Art Taylor dobon, Sam Jones pedig basszuson kíséri.
Nem véletlen, hogy ilyen jól sikerült az album. Byrdet valamiféle múzsa homlokon csókolhatta, mert ugyan addig is kiváló lemezeket készített, de az Off to the Races kimagasló darabja nemcsak az ötvenes, hanem a hatvanas években készített albumainak is.
Már a nyitó nótánál hallani lehet, hogy a trombitás és kis csapata kirobbanó formában van. A „Lover Come Back to Me” indulása – ha egy kicsit talán avéttos is – roppant meggyőző.
Byrd hamar lerázza magáról az évtized első részének hangszerkezelését, és eszetlen tempóban lát neki a dalnak; őt követi a nagyszerű Pepper Adams szólója, aztán Byrd ismét visszaveszi a szót, hogy átadja McLeannek, aki kísérőzenészként sokkal épeszűbben fúj, mint későbbi szólóalbumain.
A mélyütés a harmadik szám, a „Sudwest Funk”, Byrd saját szerzeménye. A blues alapú nóta Kelly leheletfinom billentéseivel indul, hogy aztán a fúvósok bevezessék a remek, cool főtémát. Byrd úgy fúj, mintha nem lenne sem holnap, sem tegnap.
Pontosan, magabiztosan, majd kilép a kórusból, és rögtön szólózni kezd. Gyönyörűen tartja ki a hangokat, tempója páratlan, majd megint jön McLean, és tolja neki, ami a csövön kifér.
Őt Adams követi a maga fanyar, maszkulin fújásával, aztán Kelly már-már óvatos szvingjével, és amikor megint összeérnek, az egész egyszerűen lehengerlő. A főtéma mindössze kétszer hangzik el a számban, az elején és a végén, ennek ellenére ez az album legremekebb darabja, nem utolsósorban a pazar szólók miatt.
A lemez utolsó darabját még feltétlenül ki kell emelni. A „Down Tempo”-t is Byrd szerezte, és ez is bluesos alapú, és lassúsága ellenére minden, csak nem lassú. Jones kiváló szólót nyom, McLean tisztán és világosan improvizál, Byrd meg szinte lebeg, olyan könnyedén hozza a nehéznél nehezebb futamokat, tele hajlításokkal.
Egy szó, mint száz, az albumot nem lehet eléggé dicsérni – és szeretni. A jazz legfényesebb korszakának egyik legkiválóbb lenyomata, ami szinte hihetetlen módon közel ötven év elteltével ma is friss és ropogós. Nem csoda.
Korának vezető zenészei mutatták meg, milyen a hard bop, hogyan is kell azt játszani, hogy aztán generációk tanulhassanak belőle, és élvezhessék minden egyes hangját.
Előadó:
Donald Byrd – trombita
Közreműködők:
Pepper Adams – baritonszaxofon
Jackie McLean – altszaxofon
Sam Jones – basszus
Art Taylor – dob
Wynton Kelly – zongora
A lemezen elhangzó felvételek listája:
1. Lover Come Back to Me
2. When Your Love Has Gone
3. Sudwest Funk
4. Paul’s Pal
5. Off to the Races
6. Down Tempo
Diszkográfia:
First Flight: Yusef Lateef with Donald Byrd (1955)
Long Green (1955)
Byrd`s Word (1955)
Two Trumpets (1956)
September Afternoon (1956)
The Jazz Message Of... (1956)
Modern Jazz Perspective (Jazz Lab, Vol. 2) (1957)
Jazz Lab (1957)
Star Eyes (1957)
Three Trumpets (1958)
Jazz in Paris: Byrd in Paris (1958 – élő)
Jazz in Paris: Donald Byrd Quintet Parisian Thoroughfare (1958 – élő)
Off to the Races (1958)
Byrd in Hand (1959)
Fuego (1959)
Byrd in Flight (1960)
Donald Byrd at the Half Note Cafe, Vol.1 (1960 – élő)
Donald Byrd at the Half Note Cafe, Vol.1-2 (1960 – élő)
Donald Byrd at the Half Note Cafe, Vol. 2 (1960 – élő)
Motor City Scene (1960)
Stardust (1960)
Chant (1961)
The Cat Walk (1961)
Royal Flush (1961)
Free Form (1961)
Groovin` for Nat (1962)
A New Perspective (1963)
Up with Donald Byrd (1964)
I`m Tryin` to Get Home (1964)
Mustang! (1966)
Blackjack (1955)
Slow Drag (1955)
The Creeper (1967)
Fancy Free (1969)
Kofi (1969)
Electric Byrd (1970)
Ethiopian Knights (1971)
Black Byrd (1972)
Street Lady (1973)
Stepping into Tomorrow (1974)
Places and Spaces (1975)
Caricatures (1976)
Thank You...For F.U.M.L. (Funking Up My Life) (1978)
Donald Byrd and125th St, NYC (1981)
Words, Sounds, Colors and Shapes (1983)
Harlem Blues (1987)
Getting Down to Business (1989)
A City Called Heaven (1991)
Touchstone (2000)
The Transition Sessions (2002)
At the Half Note Cafe, Vol.1 (2003 – élő)
At the Half Note Cafe, Vol. 2 (2003 – élő)
Out of This World (2003)
At the Half Note Cafe, Vol.1-2 [Bonus Tracks] (2004 – élő)
In a Soulful Mood Music Club (2005)
With Strings [Bonus Tracks] (2006)
A fiatal oroszlánok (Freddie Hubbard és Lee Morgan a másik kettő) tagjaként már számos albummal a háta mögött állt neki a lemeznek, és ez volt az első alkalom, hogy stúdióban dolgozott együtt baritonszaxofonos bűntársával, Pepper Adamsszel.
A 26 éves trombitásnak a Blue Note tulajdonosai nem akármilyen kísérőzenészeket szerződtettek. Pepper Adams mellett Jackie McLean baritonszaxofonon, Wynton Kelly zongorán, Art Taylor dobon, Sam Jones pedig basszuson kíséri.
Nem véletlen, hogy ilyen jól sikerült az album. Byrdet valamiféle múzsa homlokon csókolhatta, mert ugyan addig is kiváló lemezeket készített, de az Off to the Races kimagasló darabja nemcsak az ötvenes, hanem a hatvanas években készített albumainak is.
Már a nyitó nótánál hallani lehet, hogy a trombitás és kis csapata kirobbanó formában van. A „Lover Come Back to Me” indulása – ha egy kicsit talán avéttos is – roppant meggyőző.
Byrd hamar lerázza magáról az évtized első részének hangszerkezelését, és eszetlen tempóban lát neki a dalnak; őt követi a nagyszerű Pepper Adams szólója, aztán Byrd ismét visszaveszi a szót, hogy átadja McLeannek, aki kísérőzenészként sokkal épeszűbben fúj, mint későbbi szólóalbumain.
A mélyütés a harmadik szám, a „Sudwest Funk”, Byrd saját szerzeménye. A blues alapú nóta Kelly leheletfinom billentéseivel indul, hogy aztán a fúvósok bevezessék a remek, cool főtémát. Byrd úgy fúj, mintha nem lenne sem holnap, sem tegnap.
Pontosan, magabiztosan, majd kilép a kórusból, és rögtön szólózni kezd. Gyönyörűen tartja ki a hangokat, tempója páratlan, majd megint jön McLean, és tolja neki, ami a csövön kifér.
Őt Adams követi a maga fanyar, maszkulin fújásával, aztán Kelly már-már óvatos szvingjével, és amikor megint összeérnek, az egész egyszerűen lehengerlő. A főtéma mindössze kétszer hangzik el a számban, az elején és a végén, ennek ellenére ez az album legremekebb darabja, nem utolsósorban a pazar szólók miatt.
A lemez utolsó darabját még feltétlenül ki kell emelni. A „Down Tempo”-t is Byrd szerezte, és ez is bluesos alapú, és lassúsága ellenére minden, csak nem lassú. Jones kiváló szólót nyom, McLean tisztán és világosan improvizál, Byrd meg szinte lebeg, olyan könnyedén hozza a nehéznél nehezebb futamokat, tele hajlításokkal.
Egy szó, mint száz, az albumot nem lehet eléggé dicsérni – és szeretni. A jazz legfényesebb korszakának egyik legkiválóbb lenyomata, ami szinte hihetetlen módon közel ötven év elteltével ma is friss és ropogós. Nem csoda.
Korának vezető zenészei mutatták meg, milyen a hard bop, hogyan is kell azt játszani, hogy aztán generációk tanulhassanak belőle, és élvezhessék minden egyes hangját.
Előadó:
Donald Byrd – trombita
Közreműködők:
Pepper Adams – baritonszaxofon
Jackie McLean – altszaxofon
Sam Jones – basszus
Art Taylor – dob
Wynton Kelly – zongora
A lemezen elhangzó felvételek listája:
1. Lover Come Back to Me
2. When Your Love Has Gone
3. Sudwest Funk
4. Paul’s Pal
5. Off to the Races
6. Down Tempo
Diszkográfia:
First Flight: Yusef Lateef with Donald Byrd (1955)
Long Green (1955)
Byrd`s Word (1955)
Two Trumpets (1956)
September Afternoon (1956)
The Jazz Message Of... (1956)
Modern Jazz Perspective (Jazz Lab, Vol. 2) (1957)
Jazz Lab (1957)
Star Eyes (1957)
Three Trumpets (1958)
Jazz in Paris: Byrd in Paris (1958 – élő)
Jazz in Paris: Donald Byrd Quintet Parisian Thoroughfare (1958 – élő)
Off to the Races (1958)
Byrd in Hand (1959)
Fuego (1959)
Byrd in Flight (1960)
Donald Byrd at the Half Note Cafe, Vol.1 (1960 – élő)
Donald Byrd at the Half Note Cafe, Vol.1-2 (1960 – élő)
Donald Byrd at the Half Note Cafe, Vol. 2 (1960 – élő)
Motor City Scene (1960)
Stardust (1960)
Chant (1961)
The Cat Walk (1961)
Royal Flush (1961)
Free Form (1961)
Groovin` for Nat (1962)
A New Perspective (1963)
Up with Donald Byrd (1964)
I`m Tryin` to Get Home (1964)
Mustang! (1966)
Blackjack (1955)
Slow Drag (1955)
The Creeper (1967)
Fancy Free (1969)
Kofi (1969)
Electric Byrd (1970)
Ethiopian Knights (1971)
Black Byrd (1972)
Street Lady (1973)
Stepping into Tomorrow (1974)
Places and Spaces (1975)
Caricatures (1976)
Thank You...For F.U.M.L. (Funking Up My Life) (1978)
Donald Byrd and125th St, NYC (1981)
Words, Sounds, Colors and Shapes (1983)
Harlem Blues (1987)
Getting Down to Business (1989)
A City Called Heaven (1991)
Touchstone (2000)
The Transition Sessions (2002)
At the Half Note Cafe, Vol.1 (2003 – élő)
At the Half Note Cafe, Vol. 2 (2003 – élő)
Out of This World (2003)
At the Half Note Cafe, Vol.1-2 [Bonus Tracks] (2004 – élő)
In a Soulful Mood Music Club (2005)
With Strings [Bonus Tracks] (2006)