FőképHank Mobley talán mára megkapja azt az elismerést, ami életében kijárt volna neki, mint a hard bop egyik legkiemelkedőbb tenorszaxofonosának. Sorra jelennek meg újrakevert, bónuszfelvételekkel dúsított albumai, amelyek a Blue Note legszebb éveiben születtek.

Amikor a Workout 1961-ben napvilágot látott, a 31 éves Mobley már a Blue Note és a hard bop veteránjának számított.
Együtt játszott Dizzy Gillespievel, tagja volt a legendás Jazz Messengersnek, ahol Horace Silverrel zenélt, megjelent közel húsz lemeze, megállás nélkül dolgozott. Mert állandóan hívták. Sztárallűröktől mentes, precíz, megbízható és innovatív zenészként mindenhol megállta a helyét, szólistaként és kísérőzenészként egyaránt.

A Workoutot egyik legjobban sikerült lemezeként emlegetik, ami talán annyi kiegészítésre szorul, hogy a tenorszaxofonos majdnem harminc albuma között még csak egy közepeset sem lehet találni.
Mobley hallhatóan remek formában vette fel az albumot. Pár hónapig együtt játszott Art Blakeyvel a Jazz Messengersben, így nem is csoda, hogy az album úgy hibátlan, ahogy van.

Társai közt régi motorosok (a bőgős Paul Chambers, a dobos Philly Joe Jones és a zongorista Wynton Kelly), valamint egy fiatal titán szerepel, nevezetesen a gitáros, Grant Green, akinek 1961 minden bizonnyal élete legsűrűbb időszaka lehetett: egy év leforgása alatt 10 albuma jelent meg, és mellette még számos lemezen kisegített.
Ezek egyike a Workout a pretenciómentes, szálfaegyenes hard bop iskolapéldája.

Mobley már bőven megengedhette magának, hogy saját számokkal rakjon tele egy albumot, így a Workouton szereplő hat nóta közül négynek ő a szerzője.
Mobley nem tököl, nem cifrázza, hanem rögtön belevág a címadó dallal, és tíz percig abba sem hagyja. Tisztán, pontosan, világosan, de nem hidegen játszik, remek tempóval, ötletesen, szellemesen.
A csapat tagjai meg remekül érzik egymást. Chamber és Joe Jones akár össze is költözhettek volna, annyit játszottak együtt, Kelly istenien szvingel, Greenen meg aztán mindent lehet érezni, csak azt nem, hogy egy éve jelent meg az első lemeze.

Robosztus, erőteljes, mégsem agresszív album, amitől ekkor még távol áll a két évvel később felvett Straight No Filterben előbukkanó modalitás. Tisztán és világosan játszik, nincs egy követhetetlen, érthetetlen gondolata.
Való igaz: a szólói soha nem voltak annyira innovatívak, mint mondjuk Sonny Rollinsé vagy John Coltrane-é, de éppen ez volt a legnagyobb vonzereje.
Mobley a maga csendes és megátalkodott módján fejlesztette tovább a hard bopot, csiszolta, fényesítette, tökéletesítette, amiben nem lehetett szerepe az atonalitásnak és a túlzott modalitásnak.
Nem, itt remek a svung, hibátlan a tempó, követhető és érthető minden egyes hang.

Greenre később sem volt jellemző az elvontság, itt pedig valóban nagyon tisztán játszik. Mobley szólói ugyan egyszerűnek hallatszanak, de mégsem azok.
A titkuk a felépítés volt. Mobley nem kalandozott el soha, nem játszott öncélúan, nem csillogtatta kivételes hangszeres tudását. Adta, amit a legjobban tud: lendületes, energikus és nagyon férfias hard bopot.

A „Greasin’ Easy” című dalt hallgatva nem is értem, miért nem lett ez a kor egyik népszerű sztenderdje. Lüktető bluesos alap, kellőképpen tört és töredezett ritmus, remek szvingelés és nem utolsósorban humor jellemzi a nótát.
Ezt gyakran elfelejtik Mobleyval kapcsolatban. Remek humora volt, ami nemcsak a szólókban bukkant elő, hanem a főtémánál is.
Jones félütései, Chambers konok alapja és Green okos kísérete miatt Mobley egyik legremekebb felvétele, amit nyugodtan ismétlésre lehet állítani, mert annyira mozgalmas, annyira élvezetes. Mint az egész lemez.

Közreműködők:
Hank Mobley – tenorszaxofon
Grant Green – gitár
Wynton Kelly – zongora
Paul Chambers – bőgő
Philly Joe Jones – dob

A lemezen elhangzó számok listája:
1. Workout
2. Uh Huh
3. Smokin`
4. The Best Things in Life Are Free
5. Greasin` Easy
6. Three Coins in the Fountain

Diszkográfia:
Hank Mobley Quartet (1955)
The Jazz Message of Hank Mobley, Vol.1 (1956)
Hard Bop (1956)
Messages (1956)
52nd Street Theme (1956)
Mobley`s Message (1956)
The Jazz Message of Hank Mobley, Vol. 2 (1956)
Mobley`s Second Message (1956)
Tenor Conclave (1956)
Hank Mobley Sextet (1956)
Hank Mobley and His All Stars (1957)
Hank Mobley Quintet (1957)
Hank (1957)
Hank Mobley (1957)
Curtain Call (1957)
Poppin` (1957)
Peckin` Time (1958)
Soul Station (1960)
Roll Call (1960)
Workout (1961)
Another Workout (1961)
No Room for Squares (1963)
Straight No Filter (1963)
The Turnaround! (1965)
Dippin` (1965)
A Caddy for Daddy (1965)
A Slice of the Top (1966)
Third Season (1967)
Far Away Lands (1967)
Hi Voltage (1967)
Reach Out (1968)
The Flip (1969)
Thinking of Home (1970)
Caddy for Candy (2004)