FőképA Mi MICSODA sorozat 34. kötete, az ember leghűségesebb barátait, a kutyákat, veszi számba. Nyilván egy, az enyémnél jóval fiatalabb korosztályt céloz meg a könyv. Ezt mutatja egyrészt a viszonylag nagy és könnyen olvasható betű, másrészt a szöveg színesítésére szolgáló apró ábrák.
Szép sorban megtanulhatja belőle a gyermek, honnan származnak a kutyák, melyek a biológiai jellemzőik, milyen fajtáik vannak, és persze, hogy hogyan viselkedjünk, ha háztartásunk egy ilyen négylábúval bővül.

A könyvnek van egy vezérfonala, ez a fehér hátterű oldalakon íródik, és vannak mellékágai amelyek meg-megszakítva a rendes menetet, színes háttérrel és több képpel rendelkeznek. Gondolom ez a gyerekek figyelmének éberen tartására szolgál.

Mintegy 48 oldalon olvashatunk érdekes információkat a kutyákról, kezdve attól, hogy hol volt az első kutyakiállítás, folytatva azzal, hogy mit jelent a kotorék szó, egészen addig, hogy szegény shar-pei-eknek gyakran bőr és szembetegségeik vannak a ráncos bőrük miatt.
Tipikusan az a könyv, amiből úgy lehet idézni, hogy „És azt tudtad, hogy…?”.

Leghasznosabb része talán a legutolsó, ami ha nem is túl hosszan, de leírja, hogy egy kutyával milyen teendők vannak. Mondjuk, nem elég zord ahhoz, hogy egy gyerek végiggondolja, hogy egy kutya mekkora felelősség is valójában, de talán egy komorabb mondat alapján sem tenné.

Hogy még egyszerűbb legyen a navigálás, minden bekezdés egy-egy kérdést válaszol meg. Ezek a kérdések egy szürkés-kékes szövegdobozban, jó vastag betűvel vannak írva, így egyértelmű, hogy az adott szöveg miről szól.
És azt tudtad, hogy Luis Dobermann, akiről az általa tenyésztett kutya a nevét kapta, adóbehajtó, dögnyúzó, gyepmester és sintér volt? Mondjuk ezen nem csodálkozom.

Egyszóval hasznos könyv ez gyerekeknek és meghökkentő tényeket gyűjtő felnőtteknek egyaránt. Egy alap kutyaműveltség simán megszerezhető belőle.