Főkép

A germán istenek legbátrabbika úgy fest, pedálozik a híveknek. Ki tudja, talán le akar taszítani egy-két, véleménye szerint oda nem illő alakot az egek trónjáról, és vissza akar ülni a melegen tartott fotelba. Legalábbis mindenképpen erről árulkodik, hogy egy évet sem kellett várni a Tyr új albumára, ráadásul ez a fürgeség cseppet sem ment a minőség rovására, akárhogy is igyekezett Loki keresztbe tenni a bandának.

A Ragnarok című album kiforrottabb a korábbinál, de a csapat tagjai megtartották a rájuk annyira jellemző nyersességet és erőt. Nem kerülték ki a kiszámíthatatlanságot sem, ami hallást próbára tevő ízlést igényel. Néhol már a fülsértővel határos módon elcsavarnak egy dallamot, vagy nem úgy fejezik be, ahogy azt a sok éves megszokás alapján várná a hallgató.

Ez első hallásra káoszt sugallhat, de többszöri hallgatás után – a képzett folkmetál rajongók számára természetesen azonnal, de hát ugye… ehhez hallás kell -, rájövünk hogy a fülünk becsapott bennünket, ahogy a szem teszi az optikai csalódásnál. Ezek a szándékosan elcsavart dallamok profikra vallanak, sosem véletlenszerű és igen-igen művészi.

Szokás szerint nem csak angolul énekelnek, és ez tovább fokozza a jeges, havas hegyek látványát, a fagyos tenger illatát, meg a sok sör ízét. Mikor Erik a Vörös Atlantisz szigetén járt, nem volt kedve meghallgatni a szigetlakók bizarr előadásmódú zenéjét. Tapintatosan annyit mondott: inkább hallgatnánk Wagnert, kompaktlemezről…


Briliáns poén, Wagner és a CD is… na de, ha Vörös Erik, vagy akár csak a film alkotói ismerik a Tyr új lemezét… nem mondom, hogy elfelejtik Wagnert, de lehet, hogy inkább őket kérnék a kívánságműsorokban.

Hamisítatlan viking metál, telis-tele folk elemekkel, akár a berserker feje vérrel, dugig zúzós gitárral és dobbal, szokatlan, de kifinomult és dallamos énekkel. Minden tekintetben felülmúlták önmagukat, és ha ezt az irányt követik, leggyengébb esetben is visszahozzák az ősi germán istenvilágot, legalább addig, amíg szólnak a hangfalakból.

Hangulatos, népi ének, Thor-hoz illő ritmus- és szólógitár, gyomordöngető basszus és harci szellemet idéző dob. A legjobb, ami a hangszerekkel történhet egy viking harcos kezében. Tiszta szerencse, hogy Odin a szemét vesztette el, a hallása megmaradt.

Az együttes tagjai:
Heri Joensen – ének, gitár
Terji Skibencs – gitár
Gunnar H. Thomsen – basszus
Kári Streymoy – dob

A lemezen elhangzó számok listája:
1. The Beginning
2. The Hammer Of Thor
3. Envy
4. Brothers Bane
5. The Burning
6. The Ride To Hel
7. Torsteins Kvaedi
8. Grímur Á Midalnesi
9. Wings Of Time
10. The Rage Of The Skullgaffer
11. The Hunt
12. Victory
13. Lord Of Lies
14. Gjallarhornid
15. Ragnarok
16. The End

Diszkográfia:
How Far To Asgaard (2002)
Eric The Red (2003)
Ragnarok (2006)
Land (2008)
By The Light Of The Northern Star (2009)
The Lay Of Thrym (2011)

Érdekesség:

Stephen Kenson: Ragnarok