Stephen Kenson: Lángoló idő
Írta: Galgóczi Tamás | 2006. 06. 01.

Ez érthető is, hiszen nincs is annál jobb, amikor ismerős utcákon kell jó pénzért „rutinjellegű” feladatot teljesíteniük. Márpedig a mostani pontosan ilyen: feltűnés nélküli behatolás, a kívánt cucc begyűjtése, majd távozás.
Na persze a megfelelő Shadowrun ismeretek birtokában az olvasó előre borítékolja a következő lépést, mely szerint a megbízó nem mond el mindent, az események menet közben nem a tervek szerint alakulnak, és mire hőseink kettőt pislantanának, már a saját életük a tét.
Ez azonban nem gond, elvégre aki nem szereti a veszélyt, az ne menjen árnyvadásznak. Karom azonban úgy érzi, valami nagyon nem stimmel, mivel egyre többször kísértik látomások, régen meghalt szeretője próbál üzenni valamit.
A káoszt fokozza még a világ megváltozásának félévszázados évfordulója. A Felébredt Világ ember és nem ember lakói hatalmas bulira készülnek – és ezzel nincsenek egyedül. A háttérben valaki azon ügyködik, hogy még emlékezetesebbé tegye az ünneplést.
Intő jelekben sincs hiány, olyan, mintha a mágia visszatérése, felerősödése még mindig tartana. Na ez aztán végképp senkinek sem hiányzik, elég volt egyszer átélni a goblinizációt és a sárkányok visszatértét.
Ebben a megbolondult városban kell megtalálnia a válaszokat Karomnak, a férfikedvelő férfinak (diplomatikusan fogalmazva), és üzlettársainak, miközben többen is vadásznak rájuk, s egyre jobban kifutnak az időből.
Eddig a szerző alábbi könyveiről írtunk:Technobábel
Keresztutak
Ragnarok
Lángoló idő
Született vadász
Mérgek könyve
Bukott angyalok
A Kiadó oldala: Beholder Kiadó