Münchausen báró kalandjai (DVD)
Írta: Galgóczi Tamás | 2006. 05. 23.
Gottfried August Bürger (1747-1794) hallhatatlan történetének két híres filmváltozata ismeretes. Időben elsőként Josef von Báky verziója került vetítésre, mégpedig 1943-ban, hogy felvidítsa a háborúba belefáradt németeket. A címszereplő Hans Albers meggyőző alakításával újra bebizonyította, miért ünnepelték sztárként.
Bő negyven évvel később, évekig tartó előkészületek után a Monty Python csoport néhai tagja, Terry Gilliam is elkészítette saját feldolgozását. A rendező egyébként összefüggő trilógiájának befejező részének tartja filmjét (sorrendben: Időbanditák, Brazil és Münchausen), amely a különböző életkorban (sorrendben: fiatal, középkorú, idős) mutatja meg a képzelőerő fontosságát, szerepét.
Ez az értelmezés felettébb kedvemre való, mivel Münchausen kalandjait (a regényben neve Münchhausenként szerepel) nem szimpla hazudozásnak (háryzmusnak) tartom, hanem a fantázia használatának, ami nem olyannak mutatja a világot, amilyennek lennie kellene, hanem olyannak, ahol bámulatos lények és helyszínek léteznek, s ahol a bátorsággal kevert kalandvágy hihetetlen tetteket eredményez. Mindez némi Monty Pythonos humorral megfűszerezve, bármiféle hollywoodi behatástól mentesen.
A forgatókönyvírók szerencsére nem a könyvben leírtak szolgalelkű bemutatására vállalkoztak, hanem egy többszörösen összetett, történet a történetben megoldást választottak. Vagy valami hasonló. Mindez valamikor a XVII. században játszódik, amikor is a törökök egy európaiak lakta várost (amit egy pedáns hivatalnok igazgat) ostromolnak. A rommá lőtt színházépületben utazó társulat szórakoztatja a polgárokat, a műsoron lévő darab pedig nem más, mint Münchausen báró kalandjai.
Minden rendben halad, a színészek becsületes csepűrágó módjára játszanak, a „műértő” közönség nem győz ámulni, még a páholyában ügyintéző főhivatalnokunk is oda-oda pillant a színpadra. Ám ekkor felbukkan az igazi báró, öregen, csúfan, és azonmód nemtetszését nyilvánítja a hamis történetmesélés miatt. A lekaszabolt díszlet és megkergetett színészek révén botrányba fullad az előadás. Pedig az igazi mese még csak ezután következik.
Miközben régi-új kalandoknak lehetünk szemtanúi, a történetbe nem illeszkedő egyéb esetek is beszivárognak, erősítve bárónk igazmondását és hihetetlen képességeit (az óceán vizéből saját varkocsánál fogva húzza ki magát lovastul). Na meg a szebbik nem iránti vonzalmát is megcsodálhatjuk, Vénusz kifejezetten bájos ruha nélkül.
A fontosabb szereplőkről csak jót tudok mondani. John Neville számára a címszerep kimondottan jutalomjáték. Hol a hétköznapok racionalitásába és a természeti törvényekbe belefáradt öregemberként, hol életvidám férfiként parádézik, és amikor éppen valamelyik fantasztikus kalandjában vesz részt, olyan belső energia sugárzik belőle, hogy környezete vakon követi. Négy szolgája szimplán tüneményes (Eric Idle, Charles McKeown, Winston Dennis, Jack Purvis) – ahogy a hatalmas erejű néger szobalányként betipeg a félisten Vulkán szalonjába, azt jó darabig nem lehet elfelejteni.
Az angol humort egyes beszólások, vagy képi megoldások képviselik (például ahogy Münchausen ráveszi Bertholdot a közös kalandozásra). De a legjobb ezek közül a török szultán zenés darabja – kimondottan fekete humor. Az eredeti könyvhöz képes újdonság a halál következetes szerepeltetése (a kaszás szemlátomást nem szereti az ilyen fantáziadús embereket – élve legalábbis).
Említést érdemelnek továbbá a technikai trükkök is, főként, ha figyelembe vesszem a forgatás dátumát (1988). Az ágyúgolyó meglovagolása, a lovas jelenetek, a hold és a csillagközi mászás megvalósítása, hajóroncsröptetés – látszik, hogy Gilliam ezúttal is a tökéletességre törekedett. Csak sajnálni tudom, hogy anyagi okok miatt a megkurtított forgatókönyv alapján dolgoztak. A végeredmény azonban így is egy zseniális, ízig-vérig európai mozi, amit muszáj időről-időre megnézni.
A magyar DVD-kiadás extrái:
Filmográfiák
A magyar DVD-kiadás technikai adatai:
Hang: angol (Surround), német (Surround), francia (Surround), spanyol (Mono)
Kép: 1,85:1 (16:9)
Kapcsolódó írásunk: