Főkép

Alanis Morissette annak idején lázadó, vad feminista attitűdjéről és dalszövegeiről vált híressé, és sokáig ebben a skatulyában is maradt. Az imázst az MTV-n fel-felbukkanó videoklipek - melyekben Alanis nem éppen a csábító nőiesség netovábbját képviselte, sőt - csak megerősítették a már kialakult elképzelést a sokszínű családfájában magyar ősöket is magáénak tudható, kanadai énekesnőről.

Azóta Alanis lecsillapodott, megnyugodott, dalai már nem feltétlenül csupán a nők frusztrált helyzetéről szólnak, és talán odáig is eljut majd egyszer, hogy megérti a másik - lelkileg még véletlenül sem erősebb nem - problémáit és saját frusztrációit. De nem is a világról alkotott felfogás az, ami fontos egy pop előadó megítélésében (nem szabadna, hogy így legyen), hanem az önmagában való értéknek számító zene.

A dalok jellegzetes hangvétele és hangzása az amerikai protest songok - Joan Baez és kortársai - folkos ihletettségű tradícióit elegyíti a modern női popzene Poe-éhoz hasonló, elektronikus elemei ellenére főképp gitár-alapú muzsikájával. Zenéje mégis olyannyira változatos, hogy némely esetekben oly egymástól élesen eltérő stílusú előadókéval is rokonságot mutat, mint Madonna, Andrea Boccelli, vagy éppenséggel Avril Lavigne.

Az album hazánkfiai számára legizgalmasabb pillanatait a „Mercy” magyarul (jóllehet felettébb nehezen kivehető akcentussal) megszólaló szövege adja. A dal kifejezetten gyönyörű, oboákkal és elektronikus „szőnyeggel” megtámogatott himnusz, ima.

Nekem viszont a „Still” jelenti a morissette-i tökélyt, s nem csak azért, mert ebben a számban teljesedik ki a világzenei hatás, és már-már Eric Serának Az ötödik elemet lezáró szerzeményét idéző arab-nyugati harmóniák és dallamok simogatják a fülemet, hanem mert ez a dal egyben egyik kedvenc vígjátékom, a Dogma végefőcím-zenéje is.

Ahogy a CD-re felbiggyesztett kis matrica is sugallja, a válogatásalbum Alanis Morissette legkönnyebben felismerhető, beazonosítható dalaiból áll össze, és akinek még nem lenne meg az összes sorlemez, vagy esetleg az azokra fel nem került filmdalokra kíváncsi, egyértelműen a The Collection kínálkozik kézenfekvő megoldásnak.

Egyetlen dologra érdemes csupán figyelmet fordítani: Alanis tömény, más popzenékhez viszonyítva nehezen megemészthető zenéjéből egyszerre sok lehet több mint egy és egynegyed órányi mennyiség, és ezért nekik - a túladagolás veszélyét elkerülendő - érdemesebb néhány számos részletekben végighallgatni ezt a nagyszerű gyűjteményt.

A lemezen elhangzó számok listája:
1. Thank You
2. Head Over Feet
3. 8 Easy Steps
4. Everything
5. Crazy
6. Ironic
7. Princess Familiar (MTV Unplugged)
8. You Learn
9. Simple Together
10. You Oghta Know
11. That I Would Be Good
12. Sister Blister
13. Hands Clean
14. Mercy (from The Prayer Cycle)
15. Still (from The Dogma soundtrack)
16. Uninvited (from The City Of Angels soundtrack)
17. Let’s Do It (Let’s Fall In Love) - from the De-Lovely soundtrack
18. Hand In My Pocket

Diszkográfia:
Alanis (1991)
Now Is The Time (1992)
Jagged Little Pill (1995)
Supposed Former Infatuation Junkie (1998)
MTV Unplugged (1999) - koncert
Under Rug Swept (2002)
Feast On Scraps (2002) CD+DVD
So-Called Chaos (2004)
Jagged Little Pill Acoustic (2005) - akusztikus
The Collection (2005) - válogatás
Flavors Of Entanglement (2008)
Havoc And Bright Lights (2012)