Főkép

Szegjünk törvényt tudományos alapon! Ez, vagy valami nagyon hasonló lehetne ennek a remek Ed McBain kriminek a mottója, ha egyáltalán szüksége lenne reklámra. De nincs. Ez alapvetően annak köszönhető, hogy A heccelődő nem a szerző életművének nyitódarabja, hanem későbbi korszakból származik (McBain első rendőrségi krimije 1956-ban megjelent), amikorra már nem csupán a 87-es körzet világát építette fel, hanem az általa kitalált és megalkotott „rendőrségi krimi” műfaja is bejáratódott (erről valamivel bővebben Varga Bálint ír a Magándetektívek című könyvében).

A folyamatosságot a menet közbeni utalások is alátámasztják, hiszen az egyik nyomozó (Steve Carella) kénytelen feleleveníteni életének korábbi, nem túl kellemes napjait, amikor szerelmével majdnem végez a gyilkossággal gyanúsított férfi, köszönhetően annak az újságírónak, aki keselyűként most is felbukkan a körzetben. Az efféle apró, ámde fontos momentumok teszik élővé McBain hőseit, akik nem rendelkeznek hatalmas szellemi képességekkel, sőt, grál lovagnak sem tekinthetjük őket (erre jó példa Meyer nyomozó „tréfája” a könyv végén).

Egyenruhás közalkalmazottak ők, akik a törvény betartatására tették fel az életüket, illetve a bűnösök kézrekerítésére – hogy aztán mások kiszabják a megfelelő büntetést. Mindezt csapatjátékosként teszik, esetükben szó sincs magányos kutakodásról, erejüket éppen a közös munka és gondolkodás adja. További jellemző elem, hogy a nyomozók nem élnek légüres térben, van magánéletük, szeretteik, s az olvasó már-már barátként, családtagként válik részévé ennek az életnek (is).

De térjünk vissza a bevezetőben említett mottóra: Szegjünk törvényt tudományos alapon! Ez gyakorlatilag nem jelent mást, mint a szuperbűnöző felbukkanását a 87-es körzetben, aki a valószínűségszámítást felhasználva tervezi meg a tökéletes bűntényt. Ráadásul zseniálisan eredeti alapötlettel rendelkezik, ami messze túlmutat a megszokott rablógyilkosság, betörés vagy kéjgyilkosság elkövetői szintjén.

Egyszóval reszkessetek nyomozók, jön a heccelődő. Akinek alakja annyira megtetszett a szerzőnek, hogy más regényeiben is szerepelteti.

A szerző életrajza