Főkép

Robert. B. Parker a jelenkori amerikai detektívirodalom jeles képviselője, legismertebb műve a keménykötésű Spenser nyomozót szerepeltető regénysorozat. Az Egyesült Államokban a nyolcvanas években vetített Spenser: For Hire című tévésorozat hatására Robert B. Parker egyre szélesebb körben vált ismertté. Amellett, hogy regényeiben az emberi lélek sötétebb oldalával is foglalkozik, a bostoni környék viszonyaival is megismerteti olvasóit.

Életrajza
A Spenser regények szerzője 1932. szeptember 17-én a Massachusetts állambeli Springfieldben született Carroll és Mary Pauline Parker egyetlen gyermekeként. Leeendő feleségét, Joan Hallt is gyermekkorában, Springfieldben ismerte meg, de csak a Colby főiskolán kezdtek el járni. Miután elvégezte a főiskolát, behívták katonai szolgálatra, így két évet töltött Koreában, ahol a gyalogságnál volt rádiós. Koreát nem szerette igazán, mivel a szolgálat elég veszélyes és viszonylag kényelmetlen volt számára.

Parker leginkább Joan Hallal akarta tölteni minden idejét. Ígyhát amint leszerelt, rögtön feleségül vette a westmarcotti lányt. 1956. augusztus 29-én keltek egybe, és két fiút neveltek fel: Davidet és Danielt. Ezután számos állásban dolgozott: először New Jerseyben egy repülőgépgyártó és haditechnikai cégnél kezdték el képezni őt, miközben egy rakéta kidolgozásán fáradoztak. Majd két héttel a képzés megkezdése után a kérdéses rakétával folytatott projekt megbukott, és másnap az összes munkást, köztük Parkert is, kirúgták munkahelyéről.

Következő állását a massachusettsi Raytheon cégnél kapta, ahol a rakétagyártó részlegnél szerzett műszaki írói állást. Ezután a Prudential nevű biztosítócégnél dolgozott. Parker saját állítása szerint már az általános iskola befejezése után is regényírói babérokra pályázott és miután elvégezte a főiskolát, felismerte a magában rejlő írói vénát. De mielőtt nekieshetett volna megírni első regényét, szeretett volna olyan állást szerezni, ami mellett kényelmesen marad ideje az írásra. 1962-ben eldöntötte hát, hogy főiskolai tanárként fogja megkeresni kenyérrevalóját, és a bostoni egyetemen kezdett a Ph.D. fokozat megszerzésébe. Döntését felesége, Joan is helyeselte, szívvel-lélekkel támogatta férjét. A doktori címet végül csak kilenc év múlva kapta meg, mivel mindeközben még meg is kellett élnie valamiből: az 1964-68-as időszakban angol irodalmat tanított Massachusetts állam számos főiskoláján.

1968-ban a Northeastern University-n helyezkedett el, mint adjunktus. Végül 1971-ben a bostoni egyetemen megszerezte doktori címét: disszertációjának témájául Dashiell Hammett, Raymond Chandler és Ross McDonald magánnyomozói szolgáltak. Ezután továbbra is a Northeasternen dolgozott tanári karrierjének végéig, 1978-ig. Rájött, hogy elég heti kilenc órában tanítania, a fennmaradó időt másik szenvedélyének, az írásnak szentelhette. Első regényét a The Godwulf Manuscript-et 1972-ben kezdte írni. Miután befejezte könyvét, elkezdett lelkesen kilincselni számos kiadó ajtaján. Példás lelkesedését hamar siker koronázta: három héttel a kézirat véglegesítése után az egyik kiadó fantáziát látott alkotásában, és 1973-ban meg is jelentette.

1976-ban Promised Land című kötetéért az Amerikai Krimiírók Szövetsége Parkernek ítélte az igen rangos Edgar Allen Poe-díjat. 1978-ban végleg abbahagyta a tanítást. Ekkorra már öt regénye jelent meg, melyben Spenser főszerepet kapott. Azóta minden évben újabb regénnyel örvendezteti meg egyre szélesedő olvasóközönségét. Egy-egy könyvet hat hónap alatt ír meg, így az írás mellett sok más dologra is marad ideje. Rendkívül lelkesen sportol: szenvedélye a futás és a súlyemelés, mégha az utóbbi időben a műtétei miatt már nem terhelheti magát annyira, mint idáig.

Robert Parker élete legalább olyan kalandos, és olykor tragikus, mint regényhőseié. Művei és életpályája közt nem nehéz párhuzamot vonni, mivel bőségesen csempészett életrajzi elemeket alkotásaiba. Feleségével gyermekkoruk óta ismerik egymást, és Parker leszerelése után házasodtak össze. Két fiuk született, David 1959-ben, Daniel 1963-ban. David ma koreográfusként dolgozik, Daniel a színészmesterséget tanulta ki. Mindketten saját nemükhöz vonzódnak, nem csoda hát, ha Parker prózájában jónéhány homoszexuális szereplő jelenik meg. Spenser fogadott fia, Paul Giacomin például táncos és koreográfus, csakúgy, mint David. Testvére, Daniel két alkalommal is játszott apja regényeiből készült tévéfilmekben, mindkét szerepében rokonszenves homoszexuális férfit alakít.

1982-ben Joan és Robert házassága mélypontra jutott: külön költöztek, és ezalatt a két év alatt mindketten több kezelésen is átestek. Míg Joannak viszonya volt egy másik férfival, addig férje mély depresszióba esett, többször is megpróbálkozott az öngyilkossággal. Miután ismét kibékültek, egy ideig külön laktak, férj és feleség más városban. Parker ekkor úgy nyilatkozott: „Sosem akarok többé egy ágyban aludni a feleségemmel, de remélem, mindörökre szerethetem majd.” A jelentős esemény munkásságán is nyomot hagyott: Spenser válása és barátnőjével való kibékülése egyértelműen Parker magánéletéből átvett elem. A szakítás néhány évvel azután történt, hogy feleségénél mellrákot diagnosztizáltak és több műtétet is végrehajtottak rajta.

Férjével együtt könyvet írtak Joan megpróbáltatásairól, mely a Three Weeks in Spring címet kapta. Házasságuk idején Joan mindenekellőtt háziasszony és anya volt, majd tanítónő, és számos könyv szerzője. Válásuk után egyaránt volt diák és tanár, dolgozott ügyintézőként, forgatókönyvíróként és mai napig is híres jótékonyságáról, segítőkészségéről.

 

Parker legnépszerűbb alakjának, Spensernek jelentősége nem pusztán abból állt, hogy Raymond Chandler és Dashiell Hammett magándetektívjeinek karakterét, személyiségét vitte tovább. Az író bátran szembeszállt a nyomozókról kialakított hagyományos képpel, és a detektívregény tradícióit egyszerre megtartva és felrúgva új fejezetet nyitott a műfaj történetében. Az írótársadalom erősen kritizálta műveit, számos alkalommal esett áldozatul kortársai szűnni nem akaró zúgolódásainak, de Spenser alakja volt talán a legnagyobb hatással az elmúlt évtizedek krimiirodalmára. Még ha egyesek szerint nem is a korszak legtehetségesebb írója, Parker messze a mai krimi legnépszerűbb és legbefolyásosabb szerzője.

Spenser nem csupán mint néhai boxoló és exrendőr ismeretes, de igazi mesterszakács is, valamint az irodalom nagy barátja. Nevét Shakespeare kortársáról, Edmund Spenserről kapta, akinek (az angolszász országokban) legismertebb műve, a The Faerie Queene, a lovagi erényeket méltatja. Parker A Savage Place című 1981-es regényében Spenser az irodájában a műről írt értekezést olvasgatja, amit Susan Silverman adott neki, mondván, biztos ráismer magára. Mégis, Spenser erkölcsi normarendszere talán inkább a vadnyugati pisztolyhősökére hasonlít, semmint az európai lovagkor páncélos vitézeire. Nem érheti nagy meglepetésként az olvasót, hogy a tehetséges író egy Wyatt Earp-öt szerepeltető vadnyugati regényt is megjelentetett a 2001-es év folyamán, melynek címe: Gunman`s Rhapsody.

Robert B. Parker Spensert társadalmilag érzékeny személyiségnek alkotta meg. Legjobb barátja egy fekete testőr, Hawk, barátnője, Susan, pedig egy zsidó pszichológusnő. Ha jobban megvizsgáljuk, Spenser két társa tulajdonképpen személyiségének érdekes kiterjesztései: egójának racionálisabb, de társaságkedvelőbb oldalát Susan, míg Hawk Spenser vissszahúzódó, mogorva, erőszakos énjét testesíti meg. A magánnyomozónak nincsenek anyagi gondjai. Honoráriumaiból bőven futja az iroda bérleti díjára, de, ha erkölcsei úgy kívánják, fizetség nélkül is az igazság nyomába szegődik.

A Spenser-regényeket Parker egyes szám, első személyben beszéli el, írásmódját a legjobb detektívtörténetekből megismert szikár próza jellemzi. A párbeszédek rendkívül fanyar és szellemes stílusa szintén jól ismertek már a krimiirodalom hard-boiled korszakából, tettenérhető Hammett és Chandler hatása. Parker nem tudja megállni, hogy egy-egy csípős megjegyzést ne tegyen korunk szokásairól, a mai világ emberéről, életviteléről. Spenser jelleméről, erkölcsi hitvallásáról minden egyes regénnyel többet tudhatunk meg, mivel könyvről könyvre újabb dilemmával kell szembenéznie.

Keresztény családból származott, de hitét elveszítette. A családi konfliktusok is gyakran kerülnek a Spenser-történetek középpontjába: a szülői szeretetet nélkülöző bűnözők visszatérő elemnek számítanak Parker írásaiban. Spenser egyike a legnagyobb magánnyomozóknak, méltó társa Sam Spade-nek, Philip Marlowe-nak, Lew Archernak és a többi híres detektívnek. Boston városát Parker figyelemreméltó gazdagsággal ábrázolja. A Spenser-regényeket igencsak kedvelő Japánban enciklopédia jelent meg a könyvek világáról, melyben részletes térképeken tárul elénk Boston. Parker így nyilatkozik Spenser Bostonjáról a New York Times 1997. június 11-i számában: „Pontosan ugyanúgy, ahogy Raymond Chandler életre keltette Los Angelest, nekem is szükségem van a hangulatra, amit egy amerikai nagyváros áraszt magából: ahogy a fény áttör az esőbe fürdő ablakon. Egy sorozat szereplőinek segítségével egy széles palettáról dolgozhatok.”

Robert B. Parker a Spenser-regényeken kívül számos más elbeszélést is írt. Az 1994-es All Our Yesterdays egy klasszikus családregény, amely egy ír bevádorlókból álló család életét mutatja be a huszadik század elején. 1989-ben Parker befejezte Raymond Chandler félbehagyott Philip Marlowe-könyvét, a Poodle Springset, melyet 1998-ban filmre is vittek. Perchance to Dream című, 1994-ben megjelent könyve Chandler ismert regénye, a Hosszú Álom folytatása.

Az 1997-es Night Passageben Parker új sorozatot indított útjára, melynek főhőse Jesse Stone, a Los Angeles-i alkoholista rendőrnyomozó, akit áthelyeznek egy massachusettsi kisvárosba rendőrkapitánynak. Nem kell aggódniuk a női olvasóknak sem: 1999-es kezdettel megindult Sunny Randall sorozata is. A bájos detektívnő kalandjait eredetileg kifejezetten a híres színésznő, Helen Hunt számára írta Robert Parker.

 

Robert B. Parker 77 éves korában, 2010. január 18-án szívrohamban hunyt el az otthonában, ahol éppen egy regényen dolgozott.

Regényei:
1973 The Godwulf Manuscript (Spenser)
1974 God Save the Child (Spenser)
1975 Mortal Stakes (Spenser)
1976 Promised Land (Spenser)
1978 The Judas Goat (Spenser)
1979 Wilderness
1980 Looking for Rachel Wallace Spenser)
1981 A Savage Place (Spenser)
1981 Early Autumn (Spenser)
1982 Ceremony (Spenser)
1983 The Widening Gyre (Spenser)
1983 Love and Glory
1984 Valediction (Spenser)
1985 A Catskill Eagle (Spenser)
1986 Taming a Seahorse (Spenser)
1987 Pale Kings and Princes (Spenser)
1988 Crimson Joy (Spenser)
1989 Playmates (Spenser)
1989 Poodle Springs (Raymond Chandler befejezetlen regénye)
1990 Stardust (Spenser)
1990 Perchance to Dream (Philip Marlowe főszereplésével)
1991 Pastime (Spenser)
1992 Double Deuce (Spenser)
1993 Paper Doll (Spenser)
1994 Walking Shadow (Spenser)
1994 All Our Yesterdays
1995 Thin Air (Spenser)
1996 Chance (Spenser)
1997 Small Vices (Spenser)
1997 Night Passage (Jesse Stone színre lép!)
1998 Sudden Mischief (Spenser)
1998 Trouble in Paradise (Jesse Stone)
1999 Hush Money (Spenser)
1999 Family Honor (Sunny Randall első története!)
2000 Hugger Mugger (Spenser)
2000 Perish Twice (Sunny Randall)
2001 Potshot (Spenser).
2001 Gunman`s Rhapsody (western - magyarul: Ballada hatlövetűre)
2001 Death in Paradise (Jesse Stone – magyarul: Gyilkos szex)
2002 Widow`s Walk (Spenser)
2002 Shrink Rap (Sunny Randall)
2003 Back Story (Spenser – magyarul: Sötét múlt)
2004 Bad Business (Spenser – magyarul: Őrült üzlet)
2004 Double Play (Joseph Burke – magyarul: Kettős játszma)
2004 Melancholy Baby (Sunny Randall – magyarul: Titkos szülők)
2005 Cold Service (Spenser)
2005 Appaloosa (western)
2005 School Days (Spenser)

2006 Hundred-Dollar Baby (Spencer)

2006 Sea Change (Jesse Stone)

2006 Blue Screen (Sunny Randall)

2007 High Profile (Jesse Stone)

2007 Spare Change Sunny Randall)

2007 Now and Then (Spencer)

2007 Edenville Owls

2008 Stranger In Paradise (Jesse Stone)

2008 The Boxer and the Spy

2008 Rough Weather (Spencer)

2008 Resolution (Cole & Hitch)

2009 Brimstone (Cole & Hitch)

2009 Chasing the Bear (Spencer)

2009 Night and Day (Jesse Stone)

2009 The Professional (Spencer)

2010 Split Image (Jesse Stone)

2010 Blue-Eyed Devil (Cole & Hitch)

2010 Painted Ladies (Spencer)

2011 Sixkill (Spencer)

2013 Silent Night (Spencer)

Novellái:
Surrogate (1982, és a New Crimes #3 antológiában - Spenser)
Harlem Nocturne (2001, Murderer’s Row)
There`s No Business (2003. február 10. Audiobooks Today - Spenser)

Egyéb írások:
1974 Sports Illustrated Training with Weights (John R. Marsh-sal közösen)
1990 A Year At The Races (Joan H. Parkerrel együtt)

Filmek:
THE PROMISED LAND
(1985, ABC) kétórás előjáték a Spenser For Hire c. sorozathoz

SPENSER FOR HIRE
(1985-88, ABC)

B.L. STRYKER: BLUES FOR BUDER
(May 15, 1989, ABC) rendező Burt Reynolds Forgatókönyvíró Joan Parker és Robert Parker

B.L. STRYKER: HIGH RISE
(March 10, 1990, ABC) rendező Nick McLean forgatókönyv: Joan Parker és Robert B. Parker

SPENSER: CEREMONY
(1993, Lifetime)

SPENSER: PALE KING AND PRINCES
(1993, Lifetime)

SPENSER: THE JUDAS GOAT
(1994, Lifetime)

SPENSER: A SAVAGE PLACE
(1995, Lifetime)

SMALL VICES
(June 1999, A&E) rendező, Robert Markowitz

THIN AIR
(September 2000, A&E) rendező Robert Mandel

WALKING SHADOW
(2001, A&E) rendezte Po-Chih Leong forgatókönyv Joan Parker és Robert Parker

MONTE WALSH
(2003, Turner Network Television) rendezte Simon Wincer forgatókönyv Michael Brandman, Robert B. Parker, David Z. Goodman és Lukas Heller

STONE COLD
(2005, CBS) rendezte Robert Harmon

Fordította és összeállította: Makai Péter