Főkép

Az indításban benne van mindaz, ami miatt a Children of Bodom napjaink egyik legkorszerűbb, ugyanakkor leginkább hagyomány-továbbvivő metálzenekara: erőteljes, dinamikus témákra épülő, modernségében is természetesnek ható gitárhangzással és agresszív, mégis szívből jövő szöveggel felturbózott dallal nyit a banda. Ha nem bírna kellemetlen mellékízzel a kifejezés, akár „őszinte, kőkemény rock”-nak is nevezhetnénk a finnek stílusát, de maradjunk inkább a hörgős-ordítós-virgázós-odamondós metálnál (aranycsirke díjat azért nem valószínű, hogy valaha is odaítélnének nekik).

Az együttes albumairól szólva szinte már közhelyessé válik, hogy ritka csodát produkálnak minden egyes stúdióanyagukkal – úgy képesek önmaguk maradni, hogy közben mindahány felvételük kis halálra emlékeztető stílusbeli megújulás. Ezúttal a skandináv gitárvirtuózokra jellemző barokkos-klasszicista futamokat egyre elvontabb, kromatikus skálákra épülő szólók váltják fel, a tempókat pedig időnként doomosabban, gótikusabban fogják meg, az összhatás mégis ugyanaz marad. Borongós, keserűen kegyetlen momentumokkal teli, vad, lendületes, tüdőpróbáló metálmuzsikát hallhatunk.

Mindezek mellett fokozatosan, albumról albumra egyre inkább előtérbe kerül Janne Warman kiváló és invenciózus billentyűjátéka is. Alexi Laiho néhol egészen elborult felfogásban gitározik, és a hangja is a korábbinál durvábbnak, brutálisabbnak tetszik, akárcsak a Faith No More kríziskorszakában Mike Pattoné.

Lévén, hogy roppantul egységes, szinte monolitikus az anyag, a nóták közül nehéz lenne kiemelni akár egyetlen egyet is. A már említett nyitószám, a Needled 24/7, valamint a Triple Corpse Hammerblow nyers erejével, a zúzósabb Sixpounder és a húzósabb Angels Don’t Kill vészterhes motívumaival, a klasszikusan bodomos Chokehold, és a metál letűnt hagyományait felvállaló You’re Better Off Dead elemi erejével, míg a véleményem szerint legeltaláltabb nóta, a Bodom Beach Terror kimunkáltságával, ötletességével és lendületességével ragad magával.

Az együttes egyik sajátságaként kiemelhető gyakori zenei utalások, téma-beemelések mellett, az előző, Follow the Reaperre keresztelt album bónuszszámaként közreadott W.A.S.P. kocsmadal-feldolgozás után a Hate Crew Deathrollon a Slayer Silent Scream-jének bodomosított változata kapott helyet, hogy a klasszikus hard rock gyökerek előásása után a politikus, keményvonalas heavy metal fénykorának egyik nagysága előtt tisztelegjenek.

Érett, napjaink csömörével durván szembehelyezkedő, kíméletlen anyag – megkerülhetetlen mindazok számára, akik nem akarják a technika táplálta haladás délibábját mérvadónak elfogadni, ugyanakkor azok számára is, akik egyszerűen csak kedvelik a fékevesztett, dühöngve nyugtató rockzenét.

Az együttes tagjai:
Jaska W. Raatikainen – dobok
Henkka T. Blacksmith – basszusgitár
Alexi Wildchild Laiho – gitár és ének
Alexander Kuoppola – gitár
Janne Warman – billentyűsök

Az albumon elhangzó számok listája:
1. Needled 24/7
2. Sixpounder
3. Chokehold (Cocked’n’Loaded)
4. Bodom Beach Terror
5. Angels Don’t Kill
6. Triple Corpse Hammerblow
7. You’re Better Off Dead
8. Lil’ Bloodred Ridin’ Hood
9. Hate Crew Deathroll
10. Silent Scream

Diszkográfia:

Something Wild (1997)

Hatebreeder (1999)

Follow The Reaper (2000)

Hate Crew Deathroll (2003)

Are Your Dead Yet? (2005)

Blooddrunk (2008)

Relentless Reckless Forever (2011)

Halo Of Blood (2013)