Főkép

Valamikor a ’60-as évek közepén Stanley Kubrick rendező felkereste Clarke-ot, hogy részt venne-e egy magas színvonalú, tudományos-fantasztikus film létrehozásában. Clarke igent mondott és ennek folyományaként elkészült a 2001. űrodisszeia film, illetve könyv változata.

A film és a regény is zajos sikert aratott, Kubrick és Clarke Oscar-díjat kapott művéért. Több mint egy évtizeddel később a Voyager szondák a Jupiterről és holdjairól küldött képei arra ösztönözték Clarke-ot, hogy belevágjon egy újabb űrodisszeiába (2010. Második űrodeisszeia). Ez a regény is sikert aratott, pedig a hidegháború még javában tartott és az író egy orosz-amerikai közös űrrepülést vetett papírra, amely akkoriban elég merész ötletnek tűnt. Ezen kívül további érdekesség, hogy a „2010”-ben a kínaiak külön utakon járnak az űrutazás területén, és láss csodát, napjainkban ténylegesen ez a helyzet. Kína nem közösködik senkivel űrprogramját tekintve. A „2010”-ből is film készült, Roy Scheider főszereplésével, bár ez koránt sem aratott akkora sikert, sőt inkább bukásnak könyvelték el.

’86-ban a NASA a Galileo szondát akarta a Jupiterhez eljuttatni, de a „Challanger” katasztrófája meghiusította a küldetést. Azonban az újabb űrszonda küldése, illetve a Haley-üstökös látogatása olyan katalizátornak bizonyult, amely a harmadik űrodisszeia regény megírására késztette Clarke-ot. A siker garantált volt, szinte mindenki várta már mikor lát napvilágot a harmadik könyv (2061. Harmadik űrodisszeia).

Az ezredforduló előtt három évvel íródott 3001. Végső űrodisszeia című regénnyel Clarke lezárja a négy regényből álló ciklusát. Könyvében ismét találkozhatunk olyan megoldásokkal, amelyek ma is foglalkoztatják – ha nem is konkrétan ebben a formában – a tudósokat. A Földünk köré épített lakógyűrű azt hiszem igazán lenyűgöző ötlet. A NASA-nál és egyéb űrkutatással foglalkozó szervezeteknél pedig felmerült az ötlet, hogy egy Föld-világűr liftet hozzanak létre. Ennek technikai megvalósítása nem is tűnik megvalósíthatatlannak.

Körülbelül ennyit a regények születési körülményeiről. Azt tudnunk kell, hogy nem folytatásos regényekről van szó, mindegyik könyv önmagában is megállja a helyét. Tekintettel arra, hogy három évtized alatt készültek el, számos ellentmondást tartalmaznak, és magukon viselik az adott kornak megfelelő technikai sajátosságokat. Mindettől elvonatkoztatva mégis egységként kezelhető, és ha valaki belevág, először vagy újra, javaslom elejétől a végéig olvassa el, ne tegyen magszakításokat az egyes regények után.

És ahogy azt lassan megszokhattuk a Szukits Kiadótól, most is rengeteg plusz információt kapunk Dr. Torkos Attila jóvoltából, kezdve egy előzetes bevezetőtől egészen egy részletes kronológiáig.

A kötetben szereplő regények:
2001. űrodisszeia
2001. elveszett világai
2010. Második űrodisszeia
2061. Harmadik űrodisszeia
3001. Végső űrodisszeia