Főkép

Néha eszembe jut, mit is érezhet egy tudós, amikor beül egy sci-fit megnézni a moziba. Időnként még engem is bosszant, amikor egyértelmű marhaságokkal traktálnak, vagy csak a hatás kedvéért elképzelhetetlen részletekkel tarkítják a filmet. Az egyik leggyakrabban előforduló hiba a robbanások mindent betöltő hangja a légüres térben.

Ebből a könyvből nem a különféle tudományok jelenlegi állapotát ismerhetjük meg, hanem a tudósok viszonyát a „Csillagok háborúja” sorozathoz. Mit szólnak hozzá, mennyire tartják megvalósíthatónak, illetve mi számít lehetetlennek mai tudásunk alapján. Természetesen az időnként előforduló hibák is szóba kerülnek.

Ezek közül a leghíresebb az a rész, amikor Han, a Kessel futamon elért eredményével dicsekszik Luke-nak. Némi félreértésre ad okot, amikor kiderül, 12 parszek alatt tette meg a távot. Ezzel a kijelentésével csupán az a baj, hogy a parszek távolságot jelölő mértékegység, nem pedig idővel kapcsolatos.


Így pedig kissé talányos, mire is gondolhatott. Mert mi a különleges abban, ha valaki 12 kilométer alatt teszi meg a 12 kilométeres távolságot? De nem ragozom tovább – a lehetséges magyarázatok is megtalálhatóak a könyvben.

De kitárgyalunk mindent, ami a szemünk elé került a mozivásznon:
– számunkra lakható bolygók az Univerzumban,
– a sivatag és jégmező borította felszínek lehetséges okai,
– nagyméretű élőlények a világűrben,
– a legendás kocsmazenekar összetételének valószínűsége,
– intelligens robotok, és megjelenési formájuk,
– utazás fénysebességgel, avagy miként keressünk fel távoli rendszereket úgy, hogy hazaérve még saját gyerekünket tegyük a térdünkre, ne pedig a dédunokánkat
– lézerkardok és más csodás fegyverek
– miként van velünk az erő, ha egyáltalán létezik.

Ismeretterjesztésről lévén szó, mindezt közérthető, olvasmányos formában kapjuk. Ebben bizonyára szerepet játszik a szerző vonzódása a filmsorozathoz.

Abban a bizonyos távoli galaxisban a jelek alapján sokkal előrébb jár a tudomány. Sikerült megoldaniuk azokat a problémákat, melyeket mai tudásunkkal megvalósíthatatlannak gondolunk. De legalább már tudjuk, merrefelé kell elindulni, miféle technikai megoldásokra lesz szükségünk, ha az Ezeréves Sólyom fedélzetén kívánjuk felderíteni a végtelen világűrt.