Főkép

Eric Arthur Blair néven 1903. június 25-én, Mohitariban, Bengál indiai államban született, brit gyarmati tisztviselő családban, Richard Walmesley Blair és Ida Mabel Blair (leánynevén Limouzin) fiaként. Két lánytestvére volt, Marjorie Frances (1898, Gaya, Bengál) és Avril Nora (1908. április 6.). Édesapja az Indiai Polgári Szolgálat (közigazgatási hivatal) Ópium Osztályán volt megbízott-helyettes.

Tanulmányait Angliában végezte. 1908 és 1911 között Sunnylands-ben, Henley-ben és Eastburne-ben (Sussex) jár apácák által vezetett anglikán iskolába. 1911 és 1916 között a St. Cyprian bentlakásos iskola tanulója Eastbourne-ben.
1917 tavaszán a szemesztert ösztöndíjasként a Wellington School-ban hallgatja.
1917 és 1921 között királyi ösztöndíjjal az Eton College hallgatója. Édesapja (Richard Blair) részt vesz az I. világháborúban, alhadnagyként az 51.Ranchi Indiai Utászszázadhoz vonul be, és Marseille-ben állomásozik. Blair asszony elhagyja a Henley-beli házukat, és Londonba költözik, az Earl’s Court-ra, hogy a Nyugdíjügyi Minisztériumban dolgozzon.
A háború után 1921-ben a Blair család Southwold-ba (Suffolk) költözik.

1922-ben Arthur januártól júniusig a Southwold-i előkészítő tanfolyamot látogatja, hogy az India Hivatal vizsgáira felkészülhessen. Sikeres vizsgái után, 1922 és 1927 között, rendőrségi segédfelügyelőként dolgozik az Indiai Birodalmi Rendőrségnél Burmában. Megcsömörlött a gyarmati valóságtól és elhatározta, hogy az anyaországba utazik és író lesz.
1927 őszén kilép a szolgálatból és a London Notting Hill kerületében, a Portobello Road-on él. 1928 és 1929 között, a nagy gazdasági válság éveiben, betegen és nélkülözve, Angliában (London) és Franciaországban (Párizs) alkalmi munkákból élt, néha koldulásból és csavargásból. Párizs munkáskerületeiben lakik, írással foglalkozik. Később mosogatóként a Crillon-ban dolgozik.

1929 március 7-től 22-ig tüdőbajjal a Cochin Kórházban fekszik. 1930 és 1931 kötött Londonban és más grófságokban csavarog, szülei Southwold-i házát használja bázisként. A „Csavargóként Párizsban és Londonban” első változatát ekkor írja meg. Az „Adelphi” folyóiratban publikál (a Spike és az Akasztás című írásait) saját neve alatt. 1931 őszén Kent grófságban komlószedőként dolgozik.
1932 és 1933 között a Hawthorns Iskolában, egy kis magániskolában tanít Hayes-ban (Middlesex). 1932 tavaszán Leonard Moore lesz irodalmi ügynöke.

Első könyvét, 1933-ban, a „Csavargóként Párizsban és Londonban”-t Viktor Gollancz adja ki. Ettől kezdve használ álnevet, a „George Orwell”-t. Az uxbridge-i (Middlesex) Frays College-ban tanít. Tüdőbaja miatt kórházi kezelésre szorul.
Az 1934-es esztendő elején abbahagyja a tanítást, 10 hónapot tölt Southwold-ban. Távol-keleti élményeiről megírja a „Burmai napok”-at, melyet októberben kiadnak az Egyesült Államokban. A Warwick Mansions 3. szám alatti szobáját béreli London Hampstead nevű kerületében, a Pond Street-en 1934 októberétől 1936 januárjáig. Egy könyvesboltban (Booklover’s Corner) dolgozik részmunkaidős segédként.

Kiadják a „Clergyman’s Daughter”-t (1935 márciusa). Találkozik Eileen O’Shaughnessy-vel (későbbi feleségével), aki kitüntetéssel végzett Oxfordban, angol szakon és akkoriban leíróügynökséget vezetett, amit el akart adni, hogy pszichológiát tanulhasson a London College University-n.

1936 januárjától márciusáig a yorkshire-i és lancashire-i a munkásosztály életkörülményeit és a munkanélküliséget vizsgálja Viktor Gollancz ajánlására. Áprilisban Wallingtonba költözik. Júniusban publikálják a „Keep the Aspidistra Flying”-ot.
Június 9-én elveszi feleségül Eileen O’Shaughnessy-t. Júliusban az ILP (Független Munkáspárt) Nyári Iskolájába jár Letchworth-ben. Decemberben Spanyolországba utazik, hogy részt vegyen a polgárháborúban a köztársasági oldalon. Útközben meglátogatja Henry Miller-t Párizsban.

1937 januárjától júniusáig Spanyolországban tartózkodik. A Partido Obrero Unification Marxista (POUM) munkásmilíciában káplárként harcol az aragóniai fronton. Részt vesz a barcelonai utcai harcokban, ahol a kommunista befolyás alatti kormánycsapatok álltak szemben az anarchista és POUM milíciákkal.
A fronton torkán megsebesül egy mesterlövész golyójától. Orvosi okokból leszerel a POUM milíciától. Sikeresen elkerüli a letartóztatást a POUM elleni barcelonai hajszában.
Márciusban kiadják „A wigani móló” című könyvét, mely Észak-Anglia munkanélküli és bányász telepein élő emberekről és körülményeikről szól. A Left Book Club kiadás eléri a negyvenezres példányszámot.

1938. márciusban tuberkulózis miatti tüdővérzést kap, és hat hónapi kórházi kezelésre szorul egy kenti szanatóriumban. Áprilisban kiadják „Hódolat Katalóniának” című könyvét, amely polgárháborús élményeiről szól és a POUM-milícia önkénteseinek állít emléket, akik a tragikus végű „kétfrontos” küzdelemben vettek részt a kommunista titkos rendőrség és a Franco-gárdisták gyilkos harapófogójában.
Júniusban belép az ILP-be. Szeptemberben egészségügyi okokból Marokkóba utazik. 1939 márciusában visszatér Angliába. Júniusban publikálják a „Coming Up for Air” című kötetét. Ez évben hal meg az édesapja.

1940 márciusában kiadják a „Cethal gyomrában”-t. Májusban Londonba költözik. A Time and Tide és a Tribune folyóiratokba ír. Belép a Home Guard elődszervezetébe (Local Defense Volunteers).
1941 februárjában kiadják „Az oroszlán és az egyszarvú”-t. Augusztustól a BBC Birodalmi Osztályán dolgozik az India felé irányuló adásoknál beszélgetés-vezetőként és adásvezetőként. Kollégái között van T. S. Elliot és Whilliam Empson.

Orwell a második világháború idején kétszer is naplóírásba kezdett; ezek az 1940. május 28. és 1941. augusztus 28. valamint az 1942. március 14. és 1942. november 15. közti időszakot ölelik fel. E naplókból születik a „Háborús napló”.
1943-ban otthagyja a BBC-t és 1946-ig a Tribune irodalmi szerkesztője lesz.
1944-ben Orwell és Eileen adoptál egy egyhónapos csecsemőt, akit Richard Horatio Blair-nek neveznek el.
1945 februárjában befejezi az „Állatfarm”-ot, amely a totalitárius rendszer maró gúnnyal megfogalmazott szatírája, de a kiadást egy kiadó sem vállalja, a Sztálin és a Brit Birodalom között fennálló szövetség miatt.
Március és május közt a „The Observer” haditudósítója Párizsban és Kölnben. Felesége, Eileen, Newcastle-ben meghal március 29-én műtéti érzéstelenítés közben. Halálát az általános testi gyengeségnek tulajdonítja – ő és felesége is élelmiszer fejadagjuk egy részét gyermekek élelmezésére fordította –, s ez minden bizonnyal aláásta egészségüket.
Tudósít az első, háború utáni választási kampányról (június-július). Az „Állatfarm”-ot végül augusztusban kiadják.
1946 februárjában kiadja a „Critical Essays”-t. Londonból a Belső-Hebridák szigetcsoport Jura nevű tagjára költözik. Egy elhagyott tanyán él, Barnhill mellett, fiával és egy ápolónővel. Elkezd dolgozni az „1984”-en. Eközben egyre betegebb.
1947 karácsony estéjén a Glasgow melletti East Kilbride-i Hairmyres Kórházba kell mennie, bal oldali tuberkulózis miatt.
1948 júliusában visszatér Jura szigetére. Nehézségeket okoz, hogy mivel nem talál leírót, neki magának kell gépelnie írásai tisztázatait. December elkészül az „1984” végső változatával, mely a jövő totalitárius államának képét vetíti elő. Annak ellenére, hogy a cselekményt a szerző a jövőbe helyezte, korának és múltjának több összetevőjét és szimbólumát is felhasználta.
Orwell volt az első, aki összefüggést talált a XX. század két totális rendszere, a nácizmus és a kommunizmus között.

1949 januárjában a Gloucestershire-ban fekvő Cranham szanatóriumában kezelteti magát. Tárgyalásokat folytat az „1984” kiadásáról. A Book-of-the-month Club az Egyesült Államokban szeretné kiadni a könyvet, de az „Újbeszéd” függelék és a „Goldstein-értekezés” nélkül. Ezt Orwell visszautasítja. A Book-of-the-month Club végül is beadja a derekát és elfogadja az egész könyvet.
1949. június 8-án a Secker and Warburg kiadja az „1984”-et. New York-ban, június 13-án, a Harcourt Brace adja ki. Orwell-t szeptemberben felveszik a University College Kórházba. Október 13-án elveszi feleségül Sonia Brownell. Svájci utazást tervez a kórházi kezelés után.

1950. január 21-én váratlan hirtelenséggel elhunyt az University College Kórházban súlyosbodott tüdőbaja miatt. Végrendelkezése értelmében az anglikán egyház szertartása szerint temetik el, a Sutton Courtney-beli (Berkshire) Mindenszentek Templomában.

Forrás: http://www.orwell.hu

Művei:
1933 Csavargóként Párizsban, Londonban
1934 Burmai napok
1935 Clergyman´s Daughter
1936 Keep the Aspidistra Flying
1937 A wigani móló
1938 Hódolat Katalóniának
1939 Coming up for Air
1940-42 Háborús napló
1940 Inside the Whale and other essays
1941 Az oroszlán és az egyszarvú
1945 Állatfarm (Animal Farm)
1946 Critical Essays
1947 The English People
1949 1984 (Nineteen Eighty-Four)
1950 Shooting an Elephant
1953 England, your England and other essays

Néhány, az utóbbi években magyarul megjelent műve:
1998 Burmai napok
1999 Hódolat Katalóniának
2000 Az oroszlán és az egyszarvú I-II. Esszék, tanulmányok, publicisztikák
2001 A wigani móló
2001 Állatfarm
2001 Csavargóként Párizsban, Londonban
2002 Háborús napló
2003 Légszomj
2003 Rádiós jegyzetek + Londoni levelek
2003 1984

Összeállította: az orwel.hu alapján Mezei Attila