Főkép

Íme itt áll előttünk a modernizált magándetektív megtestesítője: Stone Barrington, aki jogi végzettséggel a zsebében a tárgyalóteremben zajló szócsaták helyett inkább a rendőri munkát választotta. Csakhogy kollégái tizenkét év után sem voltak képesek befogadni, ezért felettesei a legegyszerűbb megoldást választották – egy régi térdsérülésre hivatkozva nyugdíjba küldték. Stone azonban nem búsult sokáig, inkább ügyvédként próbált szerencsét. Némi keresgélés után egy jó nevű ügyvédi irodánál kötött ki, ahol jelenleg külsős tanácsadóként dolgozik.

Gyakorlatilag a klasszikus magándetektív feladatait látja el, bár az unalmas megfigyelésekre kipróbált és megbízható ismerőseit fogadja fel. Anyagi gondjai nincsenek, és az ügyvédi irodával való kapcsolatának köszönhetően a jövőben is lesz mit a tejbe aprítania. Részben ennek köszönhetően – magányos és megkeseredett „kollégáival” (pl. Marlowe) ellentétben – szeret élni, kedveli a hölgyek társaságát, van ízlése, olvasott, művelt, és mindezen felül még humorérzéke is akad.

Történetünk kezdetén éppen szakít barátnőjével, így nem csupán az agya, hanem a szíve is szabad, amikor elvállalja a legújabb megbízását. Amiről kezdetben csupán annyit tud, amennyit Amanda Dirt, a sikeres bulvárlapszerkesztő elárul neki.

Valaki(k) leleplező írásokat és kompromittáló fényképeket jelentet(nek) meg a „Mocsok” névre keresztelt és faxon terjesztett hírlevélben. Nesze neked magánélet, nesze neked titkok. A média természetesen kiéhezett farkas módjára veti rá magát a szenzációra, az érintettek pedig joggal dühöngenek. Azért van némi pikantériája az ügynek, hiszen a legerélyesebben tiltakozók hasonlóképpen „készítettek ki” másokat bulvárlapjuk hasábjain. Amolyan „akasztják a hóhért” hangulat érezhető a levegőben.

Stone-ra hárul az a cseppet sem hálás feladat, hogy leleplezze a zugíró(ka)t, és valami hihető magyarázatot találjon az egész ügyre. Megbízóinak (mert időközben gyarapszik a számuk) úgy tűnik, valaki(ke)t sikerült nagyon felbosszantaniuk. A kérdés csak az: mivel?

Miközben zajlik a nyomozás, hősünk rendszeresen találkozik barátaival, éli megszokott hétköznapjait, és nem rest ágyba vinni az ügy kapcsán megismert csinos hölgyeket, akik valamiért nem igazán tiltakoznak a közeledés ellen. Sőt. Csakhogy az egyikükbe annyira „belebonyolódik”, hogy akár a függetlenségét is hajlandó lenne feladni érte.

A történések izgalmát a váratlanul felbukkanó humoros beszólások és helyzetek oldják fel, amelyeken egyszerűen muszáj nevetni. Logikusan felépített modern krimi, akcióval, nyomozással, gondolkodással, erotikával és humorral. Ráadásul nem maradnak elvarratlan szálak, és kivételesen a bűnösök anélkül nyerik el „jutalmukat”, hogy az egész erőltetettnek hatna.