Halkan – mivel nem akartam felébreszteni Meritát – feltoltam az ablakot, olyan magasra, amilyenre csak tudtam, és belélegeztem az eldobott zoknik, a romlott étel és az ammónia csípős szagát. Benéztem a tőlem alig egy méterre lévő hotelszoba ablakán, amely majdnem ugyanolyan volt, mint az enyém, és figyeltem az ágyon fekvő vénember mellkasának egyenletes emelkedését és süllyedését. Tovább...

Nem tudom, mennyire tudatos kiadói választás volt másodikként ezt a könyvet megjelentetni, de úgy vélem, nagyon jó húzás volt. Akinek tetszett a Titokzatos folyó, az most valószínűleg leesett állal fogja követni a cselekményt. Következzék pár oldal a regényből. Tovább...

Négy évvel azután, hogy Lord Valentine, a Napkirály ismét elfoglalta a trónját, az ifjú Hissune, aki egyszerű hivatalnokként szolgált a Feljegyzések Házában, Majipoor Labirintusa mélyén, komoly csínytevésre szánta el magát. Tovább...

Egy viharos téli estén, pontban kilenc órakor a Főposta egyik külső postatornyának az alsó állomásán álltam. Québecbe szólított az újságírói kötelesség „a 162-es vagy bármely másik, hasonló rendeltetésű és irányba tartó, kijelölt Postajárattal”: a postaügyi miniszter maga láttamozta a parancsot. Tovább...

Nincs abban semmi különös, ha egy török nehézsúlyú bokszolóbajnok, miközben az anyjával karonfogva ballag egy hamburgi utcán, nem veszi észre, hogy egy fekete kabátos, vézna fiú szimatol utána. Tovább...

1941 ŐSZÉN KÉT HATALMAS HADSEREG csapott össze Moszkva északi, déli és nyugati peremén. A hadműveleteket valójában nem a szovjet és a német tábornokok, hanem a két ország teljhatalmú diktátorai, Adolf Hitler és Joszif Sztálin irányították. Mindkét vezér korlátlanul rendelkezett alattvalói életével, és nem habozott katonák, illetve koncentrációs táborokban és börtönökben raboskodó foglyok millióit halálba küldeni. Mindketten könyörtelen elszántságról és briliáns taktikai érzékről tettek tanúbizonyságot, ugyanakkor időről időre kolosszális stratégiai baklövéseket követtek el. Tovább...

Körülbelül az idő tájt, amikor Janet és én Trayne felé közeledtünk, Alan Hughes főhadnagy és Norris tűzoltóparancsnok egymás mellett álltak az oppley-i úton. Azt figyelték, hogy egy tűzoltó hogyan próbálja egy hosszú kampóval megragadni a földön heverő mentőst. Tovább...

Az űrhajós – test nélküli információ – becsukta a könyvet. Az szintén nem létezett kézzelfogható módon, ahogy maga a szoba, az acélszín folyosók, a szisszenve záródó ajtók sem voltak többek, mint kvantumszinten zajló bevitel és kiolvasás, az egyszerre létező jó és rossz számítási eredmények közti titokzatos választás. Tovább...

Jodie. Ez volt az első szavam. A legtöbb gyerek mamával, papával, macival vagy hamival indít. Lehet, hogy mindenki a legfontosabbat nevezi meg először, vagy akit a legjobban szeret. Én azt mondtam, hogy Jodie. A nővérem. Oké, valójában azt mondtam, hogy Dodi, mert csak így tudtam kiejteni, de a szándék a lényeg. Tovább...

Először azt hitte, hogy álmodik. Lovakról álmodott, arról, hogy hosszú lovaglásra indul vidéken, és ez volt élete eddigi tizenegy és fél éve alatt a legszebb, legkülönösebb és legizgalmasabb álom. Amikor felébredt, eleinte még küszködött a tudatával, és megpróbált az álmok világában maradni, hogy ne halványodjanak el a gyönyörű képek, de a furcsa hang, amit hallott, megrémítette. Tovább...

Mulgrave, a kardforgató a hóban caplatott, csuklyája eltakarta időnek előtte megfehéredett haját, vastag birkabőr zekéje és szélben lengedező köpenye tartotta távol a hideget karcsú alakjától. A piactéren vágott át éppen. A legtöbb stand üresen árválkodott, de az élelmiszert kínáló néhány árus körül tömegek verődtek össze. Tovább...

Ebben az apátságban senki sem teketóriázott. Na jó, ebben sem. Biztosan felfigyeltek erre a lármára az alakok, akiket kerestünk, ha itt voltak, ez még a levesnél is világosabb volt, amit szegény anyám szokott készíteni. Tovább...

Észak-Amerika romjain ma Panem országa, a ragyogó Kapitólium és a tizenkét távoli körzet fekszik. A Kapitólium kegyetlenül bánik Panem lakóival: minden évben, minden körzetből kisorsolnak egy-egy 12 és 18 év közötti fiút és lányt, akiknek részt kell venniük az éhezők viadalán. Az életre-halálra zajló küzdelmet élőben közvetíti a tévé… Tovább...

A hegység ezer mennydörgés hangjával hasadt ketté, és a törésvonal mélyéből feltörő élő gőz forgószele az égre üvöltött. Vakító, sokszínű villámok – egy dühödt isten markolásra görbült ujjai – vágtattak a széllel és a vízzel. Tovább...

Amy Redwing úgy vezette a Ford Expeditiont, mintha halhatatlan lenne. Úgy gondolta, bármilyen sebességet megengedhet magának. A szeszélyes szellő aranyló platánleveleket forgatott a levegőben az éjfél utáni utcán. Áthajtott köztük, szélvédőjén végigsöpört az ősz. Egyesek számára a múlt egy lánc, melynek minden szeme egy-egy nap, mely sötét helyekhez van kikötve, mint egy-egy gyűrűhöz; a holnap pedig a tegnap rabszolgája. Tovább...

Kora reggeltől kezdve lármáztak megint az ablaka alatt, nem hagyták aludni. Arik sokáig járt félúton álom és ébrenlét között; hol elszenderedett, tudata elmerült az ismeretlen végtelen álomvilágában, hol újra felriasztotta a reggelhez nem illő élénk kiáltozás. Egyórányi nyűglődés után inkább feladta a küzdelmet. Tovább...

Úgy kezdődik, ahogy a legtöbb minden kezdődik: egy dallal. Hiszen kezdetben voltak a szavak, ugye, és szavak mellé volt egy dallam is. Így született a világ, így vált szét a tér, így jöttek létre a földek, a csillagok, az álmok, a kis istenek és az állatok – így jöttek a világra mind. Tovább...

Szaska magára maradt. Teljesen, kozmikusan. És nem szörnyűséges átalakulása miatt, hanem valakinek a féltékenysége és valakinek a büszkesége miatt. Hétköznapi dolgok. Mondhatni, mindennaposak. Odakint fokozatosan besötétedett. Közeledett a Portnovval való foglalkozás időpontja; Szaska nehézkesen felállt. Az asztalon felejtve a nyitott tankönyvet, felvette a dzsekijét. A zsebében csörgött az aprópénz. Tovább...

Aznap este díszvacsora volt Windsorban. A francia elnök karját nyújtotta a királynőnek, a királyi család felsorakozott mögöttük, aztán a menet lassan megindult a Waterloo Terem felé. Tovább...

– Ja, ezért töltötted vele az éjszakát. – Tommy a padlásszobában álló életnagyságú bronzszoborra mutatott, ami egy rongyos öltönyű férfit ábrázolt. A bronzburok egy vénséges-vén vámpírt rejtett, éppen azt, aki Jodyt is átváltoztatta. Mellette Jody bronzszobra állt. Amikor napkeltekor a két vámpír elájult, bele a holtak álmába, Tommy levitte őket a földszinten lakó szobrászokhoz, és bronzba öntette mindkettőt. Azt remélte, ezzel időt nyer, hogy ki tudja találni, mit is csináljon, és egyúttal megakadályozza Jodyt abban, hogy elszökjön az öreg vámpírral. Tommy ott követte el a hibát, hogy Jody szobrának fülébe lyukat fúrt, hogy a lány hallhassa őt. Csakhogy még a bronzolás előtti éjszaka az öreg vámpír megtanította Jodyt – szó szerint – köddé válni, és ő kiszivárgott a lyukon a szobába, és… hát… most itt vannak: holtan, szerelmesen és dühösen. Tovább...

Hároméves koromig, ki merem jelenteni, boldogan telt az életem. Igazából már nem emlékszem, de azt hiszem, jól elvoltam. Játszottam, megnéztem A kis barna maci DVD-met tízszer egymás után, rajzoltam, ezer történetet kitaláltam Haspókról, a plüsskutyámról, akit imádtam. Tovább...

Samson tábornok az Abaddontól kapott napi csomagban kapta meg az idézést. A küldemény szokás szerint színültig volt fenyegetésekkel és követelésekkel. Viszont ez alkalommal a mindhárom világban az északi félteke földrajzi középpontja alatt található kicsiny és stabil kapun áthajított paksaméta tetején vastag sárga papírlap hevert. Tovább...

Előbb éreztem a rettegését, mintsem hogy meghallottam volna a sikoltozását. A rémálma lüktetve árasztott el, felrázva saját álmomból, amely mintha egy strandon játszódott volna, ahol éppen valami dögös pasi kent be napolajjal. Mindenféle képek bukfenceztek át az agyamon: tűz és vér, egy autó megrongálódott fémborítása, még füst szagát is érezni véltem. Tovább...

Az előtér alaposan le volt lakva. A nagy keleti szőnyeg látott már jobb napokat, és nem is keveset. Az egymással szemben álló Lawson-szófák megrogytak, és a többi bútorhoz hasonlóan meglátszott rajtuk az idő vasfogának nyoma. Tovább...

Lisbeth Salander letolta a napszemüvegét az orrára, és kikukucskált szalmakalapja karimája alól. Látta, hogy az a nő a 32-es szobából kilép a hotel ajtaján, és odamegy az egyik zöld-fehér csíkos napozóágyhoz a medence mellett. Tekintetét a földre szegezte, járása bizonytalannak tűnt. Tovább...

Íme, a valóság: Schwartz első osztályú kényelemben, semmittevésre kárhoztatva gubbaszt függőkabinjában – ebben az emberméretű gubóban – a Japan Air Lines utasszállító rakétájának fedélzetén, kilenc kilométer magasan a Korall-tenger fölött. Tovább...

Az egereknek köztudottan nagyon nagy családjuk van. minden egérnek, számos fivérén, nővérén, szülein és nagyszülein kívül, még öt-hat nemzedéknyi rokonsága van. Ám az az egér, akiről most szó lesz, egy szál maga volt. a férje még fiatal korában belefulladt egy nagy köcsög tejbe, a gyerekei felnőttek és más városba költöztek, egy fát kivéve, aki egy gőzhajón telepedett le. a gőzhajó aztán világkörüli útra indult, és máig sem érkezett semmi hír sem a hajóról, sem az egérfúról. Tovább...

GERARD DULUOZ 1917-ben született, beteges kisgyerek volt, reumás lázban szenvedett, és számos más olyan probléma jelentkezett nála, ami miatt 1926 júliusában, kilencéves korában véget érő élete legnagyobb részében az ágyat nyomta. Tovább...

Valamit el kell mondanom. Sokféleképpen kezdhetném, de mindig ugyanoda lyukadnék ki – azt hiszem. Hmm… Ezek a kezdetek és végek bosszantóan esetleges dolgok. Csupa koholmány és spekuláció. Mert hol kezdődik egy történet, kérdem én? Tovább...

Mindig is ez volt a nevük. „Doors.” Sohasem „Jim Morrison és a Doors.” Illetve egyszer igen, de akkor maga Morrison kérte meg a konferansziét, hogy helyesbítsen. Tovább...

Lendületes mozdulatokkal meglekvároztam egy szelet pirítóst, és nem hiszem, hogy valaha is közelebb kerültem ahhoz, hogy nótára gyújtsak, miközben a kenést végeztem, mivel igazi idény közepi hangulatban voltam ezen a reggelen. Tovább...

– Mr. Caswall most is mereven bámulta Lillát. Igaz, hogy nagyon áthatón és nyíltan, de a tekintetében nem volt semmi sértő. Ha nem húzza le a szemöldökét, és nem tolja előre az állát, észre se vettem volna először semmit. Csakhogy attól a pillanattól fogva, hogy nézni kezdte a lányt, egyre áthatóbb lett a tekintete. Tovább...

Feliratok, stáblista, majd végül harsonák s ujjongó angyalok kórusának kíséretében megjelenik a PRODUCER neve. A zene jellege megváltozik, s ha Debussy még élne, hogy megkomponálja, mily kifinomult lenne, mily előkelő, mily tökéletesen tiszta s mentes minden wagneri bujaságtól, minden straussi közönségességtől! Tovább...

MALCOLM, a Vámpíregyház, vagyis az Öröklét Templomának feje ült velem szemben. Soha nem járt még nálam, mármint az irodában, nem voltunk éppen puszipajtások. Talán mert a legutóbbi találkozásunkkor azt találta a fejemhez vágni, hogy egyrészt fekete mágiával kavarok, másrészt pedig egy nagy ká volnék? Tovább...

Málévári történetek - Málévár igaz története, Punktum Jeremiás városi jegyző emlékiratai alapján Tovább...

Elég tágas helyiség volt, a padlót foszlott szőnyeg fedte, a mennyezeten három félkör alakú, ernyős lámpa, amelyek közül csak az egyik világított. Középen kerek asztal állt, körülötte karosszékek. A falakon furcsa, bekeretezett fényképek, festmények függtek, a bársonyborítás maradványai cafatokban lógtak. A sarokban nagy rádiókészülék recsegett-ropogott. Guy még sosem látott ilyet. Tovább...

Amikor Roy Dillon kitámolygott a bisztróból, arca betegesen zöld volt, és minden egyes lélegzetvétel pokoli fájdalmat okozott neki. Ez lehet az eredménye annak, ha az embert alaposan gyomron vágják, és Dillont alaposan gyomron vágták. Tovább...

Napfény fogadta őket. Alexei láthatólag jobban otthon érezte magát a föld alatt; a szabad ég alá érve összerándult. Bisesa körülnézett, megpróbált tájékozódni. Több út találkozásánál álltak, melyek végigkígyóztak Canaveral lapos partvidéki síkságán, minden irányból tele járművekkel, többségükben teherautókkal. Még valami egysínű vasút vágányrendszerét is megfigyelhette, amelyen csillogó, futurisztikus kabinokból álló szerelvények suhantak. És mindez a forgalom erre a helyre tartott. Tovább...

Gordon Zsigmond hajnali háromnegyed kettő körül – amikor az első nagyobb katonai alakulat átlépte a határt – kezdte el igazán bánni, hogy nem hozott magával fotóst, jóllehet megtehette volna. Persze nem hivatalosan. Szerkesztője kifejezetten felhívta a figyelmét arra, hogy nem vihet magával fotóst, hiszen kétséges volt a cikk megjelenése is, nemhogy egy, netán több fotóé. Gordon nem volt meglepve. Egy ideje már nem a szerkesztők döntötték el, mi jelenik meg a lapban, hanem a cenzor az ügyészségről. Tovább...

Aqualung sajátos zenekari árkában üldögélt számítógépek, különféle műszaki ketyerék, alfanumerikus és zeneszerzésre alkalmas billentyűk, apró, pislákoló lámpák, tárcsák, gombok, billenőkapcsolók és csúszkák társaságában. Tovább...

…később a Halál felfogadott egy Mortimer nevű inast, akit Mortnak szólítottak. Mort és Ysabell az első pillanattól fogva ki nem állhatták egymást, és mindenki tudja, mit jelent ez hosszú távon. A Kaszás helyettesének szerepében Mort csúfos kudarcot vallott, és olyan problémákat okozott, amelyek a valóság egyensúlyvesztéséhez, és a Halállal vívott párbajhoz vezettek. Amit a Halál inasa elveszített… Tovább...

Becsapnám olvasóimat, ha azt állítanám, hogy miközben a fürdőkádban ültem, mélázón szappanozva a Wooster-lábfejet, és - ha jól emlékszem - az „Ó, ti szívemnek kedves fehér kacsók”-at énekelve, túltengett bennem a jókedv. Tovább...

Mondják, hogy megszabadulása után ötvenhárom évvel visszatért az Aranyfelhőből azért, hogy újra felvegye a Mennyország kesztyűjét, hogy szembeszálljon az Élet Rendjével és az istenekkel, akik azt elrendelték. Követői imádkoztak visszatéréséért, bár maga az ima bűnnek számított. Nem szabadna imával zavarni azt, aki a nirvánába jutott, akármik is odajutása körülményei. A sáfrányszín köntöst viselők azonban imádkoztak, hogy Mandzsusrí, a Lángoló Kardú újra eljöjjön közéjük. A bóddhiszattva pedig állítólag meghallotta… Tovább...

Az utóbbi évek legfontosabb politikai fejleménye, hangsúlyozza Buzor a jelentése végén, a maszek parlament ülése, amelyen Orkán Aberál megoldási javaslattal állt elő. Ő – már-mint Buzor – másnap megalakította a Legitimista Légiót, és közli az illetékesekkel, hogy az LL, hacsak az illetékesek más-ként nem határoznak, minden egyes magyar állampolgár DNS-ét megszerzi és tárolja. Tovább...

Ez csak az élet. Majd túl leszünk rajta. Nem mind ugyanolyan állapotban érünk az út végére. Egyesek elveszítik közben a lábukat vagy a szemüket, balesetben, esetleg verekedés közben, mások csak végiggaloppoznak az egészen, és a legnagyobb gondjuk, hogy időnként elalusszák a hajukat. Tovább...

– A Játékok alatt a lakóknak a hotel minden emeletén szokás szerint kötelező megalakítani saját védcsoportjukat… Gosseyn komoran bámult ki hotelszobájának ívelt sarokablakán. Ebből a harmincadik emeleti nézőpontból a Gépezet egész városa ott terült el előtte. Tiszta nap volt, messze-messze ellátott. Balra a kék-fekete folyó csillogott, ahogy a késő délutáni szél hullámokat vert fel rajta. Északra az alacsony hegyek rajzolódtak ki élesen az ég kék háttere előtt. Tovább...

Na, így lesz Tim Kearney-ből a legendás Bobby Z. Tim Kearney-ből úgy lesz Bobby Z, hogy borotvaélesre csiszolja egy rendszámtábla szélét, és elvágja vele egy Büdös Kutya nevű Pokol Angyalának a torkát, aminek azonnali eredményeként Büdös Kutya meghal, és Tad Gruzsa, kábítószer-ellenes ügynök marha boldog lesz. Tovább...

Kandúr felemeli a fejét, és beleszagol a szélbe, amely épphogy csak mozgatja a vitorlát, majd megszólal. – Jau, jau – mondja, és tudom, mire gondol: mindjárt megérkezünk. Furcsa kedvében van, reszket idegességében, mintha rossz szél közeledne. Talán az a baja, hogy hiába voltunk kint egész nap, nem fogtunk semmit. Az ilyesmi igazán nem jellemző ránk. Tovább...

Az az áthidalhatatlan szakadék, amely egyesek szerint a nyugati és keleti lélek közt tátong, talán csak káprázat szüleménye. Talán csak egy minden komoly alapot nélkülöző közhely megszokott kifejezése: egy napon felbukkant álnokul, egy csípős megjegyzésben, de létét semmiféle alapigazság nem bizonyítja. Tovább...

Ez nem napló – olvasta – soha sem szerettem a naplókat. Ellenszenvesnek találtam, ha valaki csak azért ír, mert el kell rejtenie gondolatait, nincs elég bátorsága közzétenni. Ezért feljegyzéseket írok, csupán vonalkarcokat arról, ami eszembe jut, s amit gondolok. Aki ezeket a feljegyzéseket valamikor elolvassa, ne keresse bennük a logikát, a különlegességet, elégedjen meg azzal a vázlatszerű szöveggel, amit néha magányomban vagy dühömben papírra vetettem. Tehát köszöntelek, olvasóm! Tovább...