Főkép

Gideon Greif: Könnyek nélkül sírtunk

Az Oscar-díjas Saul fia egyik forrása.
Gideon Greif történészprofesszor a második világháború után életben maradt néhány sonderkommandós történetével foglalkozik ebben a könyvben.
A Sonderkommandók, a nagyrészt zsidókból álló "különleges egységek" elsősorban a meggyilkoltak holttesteinek elégetését végezték. Náci fogvatartóik választották ki őket. Az öngyilkosságon kívül nem volt lehetőségük visszautasítani a rájuk bízott feladatot. Őket is rendszeresen elgázosították. A nácik terve az volt, hogy amikor már az összes zsidót megölték, a Sonderkommandók tagjai lesznek az utolsó áldozatok.
Hogyan maradhattak életben mégis néhányan? Hogyan lehetett ép ésszel túlélni ezt a munkát? Hogyan lehetett fegyveres lázadást szervezni a koncentrációs táborban?
Greif hosszú beszélgetéseket folytatott Auschwitz-Birkenau sondereseivel. A szerző részletes hátteret rajzol az Endlösung gyakorlati megvalósításáról, sokat idéz azokból a feljegyzésekből, amelyeket a foglyok a koncentrációs táborok területén rejtettek el.

Fordította: Szántó Judit
Ár: 3990 Ft

 

 Herman Koch: Nyaraló úszómedencével

Amikor egy félresikerült orvosi beavatkozás következtében meghal Ralph Meier, a híres színész, háziorvosának, dr. Marc Schlossernek színt kell vallania. Hiszen a szakmai becsülete forog kockán. Nem mintha lesújtaná Ralph halála, ám a filmcsillagok menő háziorvosaként nem rejtegetheti az igazságot.
Minden az előző nyáron kezdődött, amikor Marc a feleségével és két kamasz lányával meglátogatta Meieréket egy tengerparti nyaralóban. Kellemesen berendezkedtek, élvezték Meierék és filmes barátaik ingerlő társaságát, de egy szörnyű tragédia váratlanul közbeszólt, és megmutatta, hogy senkiben sem lehet megbízni. Ahogy a nyaralás lassan rémálomba fordul, Ralph későbbi halálának körülményei is értelmet nyernek, és feltárul a nyári tragédia mögött rejlő, zavarba ejtő valóság.
Fordította: Wekerle Szabolcs
Ár: 3990 Ft

 

 

Jonathan Franzen: Tisztaság

Korunk egyik legjelentősebb írójának régóta várt új regénye nagy ívű, kontinenseken és évtizedeken átnyúló többgenerációs történet. Főszereplője egy "Pip" Tyler nevű fiatal nő, akinek a valódi neve Purity, azaz Tisztaság. Százharmincezer dolláros diákhitellel a nyakában Oaklandben squattol anarchistákkal, kapcsolata egyetlen családtagjával, az anyjával zűrös, és fogalma sincs róla, ki az apja.
Pip megismerkedik egy karizmatikus német hackerrel, a kényes adatokat kiszivárogtató Andreas Wolffal, s ahogy a cselekmény az USA-tól Bolíviáig és a berlini fal leomlása előtti Kelet-Németországig ágazik szét, egyre több rejtélyt fed fel a családjáról. A hét nagy részből álló, rafinált szerkezetű regény végére aztán a nagy kirakós minden darabja a helyére kerül.
Sötét titkok, manipulációk, hazugságok, ifjúkori idealizmus, végletes hűség, szülő-gyerek kapcsolat, szerelem és család, a nemek közti harc, a mindenütt jelen lévő, "totalitárius" internet - efféle nagy témákat vizsgál a szerző emlékezetes karaktereket felvonultató, csupaszív, elbűvölően intelligens regényében.
Jonathan Franzen (1959) a kortárs amerikai irodalom megkerülhetetlen alakja, aki érzékenyen reagál korának jelenségeire, és a nagy társadalmi mozgásokat regényíróként beépíti szereplőinek legapróbb rezdüléseibe is. Javítások című regénye elnyerte a Nemzeti Könyvdíjat. További, magyarul is megjelent művei: Szabadság (2012), Erős rengés (2013), Diszkomfortzóna (2015).
Fordította: Bart István
Ár: 4590 Ft

 

 Umberto Eco: Mutatványszám

A kilencvenes években egy új politikai revolverújság próbaszámának szerkesztője megdöbbentő információ birtokába jut, mely nem csupán a kor titkosszolgálati botrányait és terrorcselekményeit értelmezné újra, hanem a háború óta eltelt évtizedek egész történelméhez is sajátos kulcsot adna; ráadásul egy és ugyanazon történet részesévé tenné a CIA-t, a régi és új fasisztákat és a Vatikánt, a szabadkőműveseket és a Vörös Brigádokat, sőt még az erdőrendészetet is. A sztori kiindulópontja, központi motívuma pedig egyetlen kérdés: lehet-e, hogy annak idején, 1945. április 28-án nem a kivégzett Mussolini hulláját tették közszemlére a milánói Loreto téren? Hihető állítás-e ez vagy paranoia? És ha az, akkor vajon nyugodtan alhat-e a hírhozó? Mindennek a tetejébe pedig: sikerül-e annak, aki mindezt felidézi - az elbeszélőnek tehát -, kereket oldania (kik elől is?), miután...?
Történelmet krimivel, hideglelős izgalmakat bővérű humorral elegyítő, hamisítatlan Eco-könyv a mester - immár sajnos legutolsó - hetedik regénye is.
Fordította: Barna Imre
Ár: 3290 Ft

 

 

Szvetlana Alekszijevics: Csernobili ima

1986. április 26-án kezdődött Csernobilban minden idők legnagyobb atomerőmű-katasztrófája. Az akkori szovjet vezetés titkolózása miatt a világ napokig szinte semmit sem tudott róla...
A Nobel-díjas fehérorosz írónő két évtizedet szánt a téma feldolgozására. Beszélt olyan emberekkel, akiket rögtön a katasztrófa után a helyszínre rendeltek, és a legveszélyesebb munkákat végeztették velük. Beszélt az özvegyekkel, akiknek csak a kitüntetések és az oklevelek maradtak. Beszélt azokkal, akik az erőmű közelében, a paraszti Atlantisszá vált Poléziában éltek - aztán bedeszkázták a kútjukat, és kitelepítették őket, vagy maradhattak a házukban, de eztán már úgy éltek, mint egy rezervátum lakói. Megismerjük az áldozatokat, a felelősöket és a szovjet virtusba belerokkant vakmerő önkénteseket. Megismerjük azokat, akik számára Csernobil filozófiai probléma, az atomkorszak utáni ember alapító mítosza, és azokat is, akik a szovjethatalom ellenségeit, a Nyugatot és az árulókat okolják érte.
Csernobil nemcsak egyéni, családi, hanem nemzeti tragédia is. Nem szovjet, nem orosz, nem is ukrán, hanem fehérorosz nemzeti tragédia. A tízmilliós nemzetből több mint kétmillióan élnek szennyezett területen. Mert amikor a szovjet híradókban örömhírként közölték, hogy szerencsére nem Kijev felé szállt a radioaktív felhő, azt nem közölték, hogy Minszket és Fehéroroszországot borította el. Mivel a birodalom itt többször is erőszakkal állította meg a nemzetté válás folyamatát, sokan csak ekkor döbbentek rá, hogy az ő sorsuk más, maguknak kell kitalálniuk, hogyan menthetik meg az életüket. A gyarmati sorban élő nemzet a csernobili katasztrófával lépett be a világtörténelembe. Mert az afganisztáni háború és az atomkatasztrófa a birodalmat is romba döntötte.
Csernobil minden szereplő számára korszakhatár. A boldog tudatlanság elvesztését jelenti, ahonnan csak hosszú idő után lehet eljutni a rezignált, keserű bölcsességig. Vannak, akik már eljutottak ide, és vannak, akik most csak most indulnak el, mint a Szolzsenyicint olvasó falusi párttitkár. Egyesek menekülnek a zónából, másokat meg vonz az a terület, amelyet lassan visszahódít a természet.
Csernobil nemcsak katasztrófa volt, hanem figyelmeztetés is. És Alekszijevics szerint minden nemzedéknek olvasnia kell a jövőnek hagyott jelekből.
Csernobil ma is aktuális. És aktuális lesz még 48 ezer évig.
Fordította: Pálfalvi Lajos
Ár: 3690 Ft

 

Ámosz Oz: Júdás

1959 őszén az ifjú Smuel Asch élete komoly fordulatot vesz: barátnője elhagyja, apja pedig csődbe megy. Smuel kénytelen felmondani az albérletét, és otthagyni az egyetemet. Végül egy ódon jeruzsálemi házban talál ingyenes szállást. Csak annyi a dolga, hogy egy mozgáskorlátozott öregemberrel társalogjon. Itt találkozik a szép és vonzó, de nála majdnem kétszer idősebb Atália Abrabanellel. A nő figyelmezteti: ne is próbálkozzon, mert úgy jár, mint az elődei, el kell hagynia a házat. Smuelt emészti a kíváncsiság: milyen kapcsolatban állhat a nő az öreggel?
Smuel közben visszatér a kutatásaihoz: főleg Jézus kora érdekli, a karióti Júdás személye, és az, hogy a zsidók miként látták Jézust a történelem során. Miért lett Júdás áruló? És áruló volt-e valójában? Valóban tőrbe akarta csalni Jézust, amikor rávette, hogy menjenek Jeruzsálembe, vagy egészen más célok mozgatták? Kutat és kutat, de közben képtelen ellenállni Atália vonzerejének. Lassan arra is fény derül, hogy az ódon ház milyen titkokat rejteget.
Oz mintha azt sugallná: mindannyian árulók vagyunk néha, de csak némelyek szemében...
Új regényében Ámosz Oz visszatér kedvenc témájához, amit már a Miháél, Miháél és a Szeretetről, sötétségről című munkáiból is jól ismerünk, de a kettéosztott Jeruzsálem ezúttal egy szívszorító szerelmi történet hátterét is adja. Szó esik Izrael Állam megalakulásáról és az azt követő függetlenségi háborúról is, és a szerző felteszi a kérdést: szükségszerű volt-e a vérontás? Vajon az izraeli vezetők dönthettek volna másképp is? Vagy az árulás lett volna?
A Júdás 2015-ben elnyerte a német Nemzetközi Irodalmi Díjat. Kritikusai kiemelték, hogy ez a könyv igazi nagyregény, árnyaltság és kidolgozottság tekintetében méltó párja Oz nagysikerű Szeretetről, sötétségről című művének, amelyet huszonnyolc nyelvre fordítottak le, és világszerte több mint egymillió példányban kelt el.
Fordította: Rajki András
Ár: 3690 Ft

 

Kazuo Ishiguro: Az eltemetett óriás

Nagyregényt tart a kezében az Olvasó, a szó legnemesebb értelmében. Kazuo Ishiguro, a japán származású brit regényíró Az eltemetett óriással szimbolikus történetet ajándékozott a világirodalomnak, ami, mint minden nagy elődje, az élet és halál mérlegén megmért emberi sorskalandról mesél, helytállásról vagy elbukásról a hűség és árulás, háború és béke, szerelem és barátság próbáiban.
Az idő és a helyszín az Arthur király halála utáni Britannia: a britonok és szászok közt még fennálló törékeny "arthuri béke" utolsó pillanatai. Axl és Beatrice, az idős házaspár nagy utazásra indul halványan derengő emlékei nyomába - hogy végül sorsuk beteljesedhessék. Vándorútjukon sorra összetalálkoznak a többi kulcsfigurával: a kizökkent időt helyreütni született szász harcossal, Wistannal és tanítványával, Edwinnel, majd az "arthuri béke" sötét titkát őrző Gawain lovaggal. Ők együtt, ki-ki a maga okaival és céljaival, alakítják ki a cselekményt, melynek végkifejletében végre tisztán láthatóvá lesz múlt és jövő.
A tájak és helyszínek a csodás japán animációs filmek festményszerű háttereire emlékeztetnek, a történet lassú kibontása és végig fenntartott izgalma a számítógépes kalandjátékok világát idézi. Ishiguro mesterfokon fűzi össze a legnemesebb lírai egyszerűséggel elbeszélt történet szálait. Itt semmi nincs véletlen helyen vagy időben, ám ebben a kristálytiszta szerkezetben mégis minden mindvégig, a regény legutolsó mondatáig megőrzi a maga titkos jelentőségét.
Fordította: Falcsik Mari
Ár: 3990 Ft

 

Eleanor Catton: A fényességek

Eleanor Catton fordulatos, hömpölygő története kerek százötven évvel ezelőtt, az új-zélandi aranyláz idején játszódik, a szigetek legtávolabbi csücskében, ahol szövevényes bűnügyre derül fény. De vajon tisztában vannak-e azzal a tettesek és az áldozatok, hogy mindez csak éppen ennél a csillagállásnál történhetett meg éppen így?
Egy sötét ügy és egy bravúros nyomozás... Mars, Vénusz és a többi bolygó képviselői a kaotikus, világ végi településen: miután elolvastuk ezt a csodálatos regényt, garantált, hogy a saját horoszkópunkra is más szemmel nézünk!
Fordította: Rakovszky Zsuzsa
Ár: 5990 Ft

 

 

 

 

Günter Grass: A végességről

Gondoljunk bármit az öregedésről és a végességről, íme, egyszer csak mintha megint lehetséges volna szinte minden: szerelmes levelekkel és monológokkal, féltékenységi drámával és hattyúdallal, társadalmi szatírával és boldog pillanatok emlékével telik meg a papír.
A ritmizált kisprózára epikus burjánzású vagy poénba futó versek visszhangja válaszol. A rajzoló mutatványait a mesemondó folytatja, a mesére rajz a válasz. Ilyen humorosan keseregni és keserűen vidulni csak az tud, aki sokszor dacolt már a halállal. Megható történetek sorakoznak, lényegülnek át itt és most játszódó lírai miniatűrökké ebben a kötetben.
A végességről igazi "Gesamtkunstwerk": a Nobel-díjas Günter Grass haláláig írt, lírából, prózából és rajzból szőtt, utolsó nagy műve.
Fordította: Kurdi Imre
Ár: 3490 Ft

 

 Albert Camus: Az idegen

Albert Camus talán leghíresebb regénye L`étranger címmel a 20. század derekán, 1942-ben látott először napvilágot. Népszerűségét mutatja, hogy mintegy negyven nyelvre fordították le, 1967-ben, Luchino Visconti rendezésében film is készült belőle. Témája a camus-i filozófia alapélménye: az abszurd.
A mű egy Meursault nevű algíri francia hivatalnokról szól, aki elkövet egy gyilkosságot, el is ítélik miatta. Meursault büntetése halál, a regény pedig a büntetés előtti börtönnapjait tárgyalja. A végkifejlet nem kétséges, a tanulság azonban meghökkentő. Miközben ugyanis Meursault ellen emberölés vádjával jogos eljárás folyik, egyúttal koncepciós per áldozata is. Ha ugyanis az öncélú gyilkosságot elkövető tettest beszámíthatatlannak nyilvánítanák, megmenekülhetne a fővesztéstől. A bírák azonban végső soron a meursault-i mentalitást, az abszurd emberi mivoltot büntetik. Feláldozzák Meursault-t azért, hogy ne kelljen szembenézniük saját létük abszurditásával.
A mű 1948 óta számtalan kiadást ért már meg Közöny címen Gyergyai Albert fordításában. Ádám Péter és Kiss Kornélia nagyszerű, új fordítása az év nagy irodalmi eseménye, mely aligha csak a címet viszi közelebb az eredetihez: a minden ízében pontos, kristálytiszta és mai szöveg remélhetőleg a következő évtizedek olvasóit is rabul fogja ejteni.
Fordította: Ádám Péter, Kiss Kornélia
Ár: 2690 Ft

 

Vámos Miklós: Álmaimban valahol

"A kisregény szerintem nem abban különbözik a nagytól, hogy rövidebb. Filmes hasonlattal előbbi kistotálokkal és közeliekkel operál, utóbbiból nem hiányozhat a nagytotál, a széles látószög, a tabló. Úgy is mondhatnám, hogy a kisregény emberközelibb ábrázolásmódokkal él. Hosszú és kacskaringós életem során hét kisregényt írtam. (Eleddig.) Az Ének évadában megjelent három. Itt a többi négy. Emezekben az alvás közbeni és az éber álmok adják a vezérfonalat. Reális és szürreális vágyálmokkal tetézve. Ne tessék fölébredni. TÖRTÉNETMESÉLÉS az én foglalkozásom, kedves barátom, ez most már bátran kijelenthető. I AM STORY. Nem véletlen, hogy a pályámat novellistaként kezdtem, s hiába kaptak a regényeim fényesebb reflektorfényt (jelzem, azokban is ezt teszem, csak nagyobb nekifutással és léptékkel), máig is az maradtam. Novellista. És, ugye, szépreményű." (a Szerző)
"Különös, hogy éppen engem választottak, a lomha értelmiségit, bár néhány éve rendszeresen járok teniszezni, sajnos, kénytelen vagyok belátni, hogy ez az egyetlen esélyem a világhírre, pedig ifjúkoromban nagyképűen hirdettem: mire a negyedik ikszbe lépek, meg fogom kapni az irodalmi Nobel-díjat, most harmincegy múltam, s biztosan tudom, hogy tévedtem, kiben vagy miben keressem a hibát? magamban? származásomban s anyanyelvemben? a díjbizottság irodalmon kívüli szempontjaiban? a világ politikai és gazdasági helyzetében? a szerencse forgandóságában? - utóbbi most mégis nekem kedvezett, én lettem a magyar űrhajósjelölt."
"Már tudom: a népcserében veszünk részt, a nagyhatalmak úgy döntöttek, föl kell frissíteni a világ vérkeringését, emiatt a népek helyet cserélnek, mi, magyarok, például mostan átköltözünk Nyugat-Németországba, a nyugatnémetek pedig jönnek Magyarországra. Jobban szerettem volna, ha Franciaország jut nekünk, de hiába, ez lett a sorsolás eredménye, a franciák a bolgárokkal kerültek párba, majd meglátjuk, ki csinált előnyösebb cserét, irigylem a svédeket és a norvégokat, ők tudniillik Floridát kapták, a keletnémetek és az osztrákok pedig Japánt! mázlisták, mennyi sok tengerük lesz, nem beszélve a Felkelő Napról."
Ár: 3990 Ft

 

Egressy Zoltán: Szarvas a ködben

Mátyás Anna harmincnégy éves budapesti anyakönyvvezető egy átlagosnak tűnő esküvői ceremóniát követően a násznép egyik tagjának invitálására az ünneplőkkel tart. Ahogy múlnak az órák, egyre félelmetesebbnek érzi a társaság viselkedését, és lassan az életveszély érzése keríti hatalmába. Vajon a képzelete játszik vele, vagy valóban gyilkosok közé került?
A főhősnő belső monológja segítségével bekerülünk gondolatainak birodalmába, felidéződnek gyermekkorának traumái, az apjához fűződő ambivalens viszony, az elvesztett nagy szerelem napjai, a magány kínjai, a kapcsolatteremtés problémái. Az esküvői vacsoráról menekültében egy ködös erdőbe kerül, ott várja rettegve a hajnalt. A történet végkifejlete aztán meghökkentő fordulatot vesz. Pontosan megrajzolt, felejthetetlen alakok bukkannak fel a szívszorító történetben, köztük a főhősnőnél bátrabb, szabadabb, lazább világot képviselő és Annát önmagával szembesítő rejtélyes Jócsajeszter.
Egressy Zoltán néhány óra alatt játszódó legújabb regényében a női lélek aprólékos ismeretéről tesz tanúbizonyságot, műve egyszerre finom humorú, borzongató és megrendítő.
"Néha teljesen szép az egész, még mindig álmodom róla. Kislány vagyok, várom haza, késik, de fenn maradhatok, anyám megengedi. Érkezik végre, jókedvű, nem köszön, csak beszalad, felkap, folyamatosan Pannázik. Kacag, dobál a levegőbe. Repülj, Panna, hopp! A jegygyűrűje hűvösen csillan meg a lámpafényben, vonzza a tekintetemet, mint egy kis szarkáét, megfogom az ujjaimmal, tekergetem. Lehet forgatni, nagy rá. Ezzel sokáig elvagyok. Percekig. Egy másik visszatérő kép, ahogy a mázgás ablakon nézünk ki. Esik a hó. Ketten vagyunk, a szobában senki más rajtunk kívül, a karjában tart. Bentről, a melegből figyeljük a hideget. Nagy, fekete madarak repülnek. Nemrég jöhetett haza, piros, fagyos még az arca. Lehelem, melegedjen fel minél előbb, ne fázzon szegény. Jólesik neki, megpuszil. Kifelé mutat, magyaráz valamit."
Egressy Zoltán 1967-ben született Budapesten. József Attila- és Szép Ernő-díjas író.
Ár: 3.290 Ft

 

Gergely Ágnes: Viharkabát

Két szimpla a Kedvesben (memoár); Oklahoma ezüstje (portrék); Viharkabát (versek) - a három könyvet én trilógiának fogom fel.
Egyszer az írószövetségben megkérdezte tőlem Örkény István: - Min dolgozik?
Zavartan válaszoltam. - Regényt írok.
Örkény felkiáltott. - A fene egye meg! És én nem tudok regényt írni!
Megírta az egyperceseket, a drámákat, köztük a Tótékat és a Macskajátékot, sikere végigszáguldott Európán - mégis bántotta, hogy regényt írni nem tud.
Üzenem Odaátra, alázattal, Örkény Istvánnak: én sem tudok regényt írni. Sem regényt, sem novellát, sem tárcát, esszét, riportot - de memoárt és portrét sem. Nem tudok prózát írni.
Egész életemben verset írtam.
2015. november (G. Á.)
Ár: 2.790 Ft

 

Háy János: Ország, város, fiú, lány

Gyere velem, nézd meg, hogy merre járok, légy a kísérőm, állj mellém, s nézd azt, amit én látok. Amerika, London, Párizs, mondd, hogy nem vagyok normális, hisz te nem azt látod. Mondd azt, hogy nem, India nem olyan, Prága nem olyan, Nápoly és Moszkva nem olyan, azok az emberek, akik előttem vannak, nem olyanok, vagy egy kicsit mégis olyanok. Tényleg, most veszed észre, hogy olyanok. Magadat fedezed fel bennük. Vitatkozol velem és vitában állsz magaddal. Utazol velem és gondolkodsz, ahogy én is utazom és gondolkodom, hogy hol is vagyunk mi, és kik vagyunk mi, és kik azok, akik mások? Gyere velem, hozd magaddal az élményeidet, az emlékeidet, legyen ez egy közös út. Tedd a szemed a szemem mellé, a lábad a lábam mellé, legyél velem fáradt, és legyél velem együtt kíváncsi, hogy nézd, ez itt a világ. Örülj velem elmenni, és örülj visszajönni, dobd be ezt a könyvet a táskádba vagy az életedbe, tartsd magadnál, és ő sem hagy magadra.
Ár: 3490 Ft

 

 

Forrás: Európa Könyvkiadó