Főkép

Csiffáry Gabriella: Szétrajzás

Híres magyar emigránsok kézikönyve

Csiffáry Gabriella: Szétrajzás Kötetünk az elmúlt évszázad magyar emigráns értelmiségének kíván emléket állítani. Európának ebben a szegletében gyakran működtek olyan politikai erők, melyek a tanult emberek ezreit üldözték el hazájukból. Voltak, akik politikai okokból, s voltak, akik a jobb élet reményében hagyták el az országot. Gyűjteményünkben a nagyvilágba szétrajzó írók, színészek, művészek, filmes szakemberek és tudósok emlékeznek vissza eredetükre, felmenőikre, gyermekkorukra, iskolai éveikre, s mindarra, ami az anyaországhoz kötötte őket. Vallomásukat életükhöz fűződő dokumentumokkal és fényképekkel tesszük hitelesebbé és árnyaltabbá. Olyan világhírű, az egyetemes és a magyar kultúrában meghatározó szerepet játszó egyéniségek szerepelnek a kötetben, mint Joseph Pulitzer (Pulitzer József), Max Reinhardt (Max Goldmann), Leslie Howard (Leslie Howard Steiner), Paul Newman (Paul Leonard Newman), William Fox (Fuchs Farkas), Michael Curtiz (Kertész Mihály), Sir Alexander Korda (Korda Sándor), Andre Kertesz (Kertész Andor), Victor Vasarely (Vásárhelyi Győző), Eugene Zador (Zádor Jenő), Joseph Kosma (Kozma József), Miklos Rozsa (Rózsa Miklós), Joseph Galamb (Galamb József) és Ladislao José Biro (Bíró László József).

Csiffáry Gabriella Budapest Főváros Levéltárának főlevéltárosa több évtizede kutatja és publikálja a magyar szellemi élet jeles képviselőinek írásos emlékeit. A szerző eddig megjelent tizenhárom kötetének történeti forrásanyaga jórészt közgyűjteményekben lévő hagyatékok és feltáratlan kéziratos anyagokból került ki.

Terjedelem: 484 oldal

Ár: 4990 Ft

 

Király Erzsébet: Kedves Naplóm! Egy munkásasszony emlékei

„Mindenesetre az élettől citromot kapok, melyből megpróbálok limonádét csinálni.”

„Csupa paradicsom az élet, csak ehetetlen. Ez a rendszer bogáncsot termel, fojtogató gyomokkal vagyok körülvéve, mely a halálba taszít. Szétmállasztanak, mint óceán hullámai az erős sziklát.”

Páratlan értékű személyes vallomást tart kezében az olvasó. A nagyobbrészt visszaemlékezésként, kisebbrészt naplóként papírra vetett írás szerzőjének zaklatott élete a 20. század második felének ismeretlen társadalmi világába nyújt betekintést. Király Erzsébet, a törvénytelen születésével egy életre megbélyegzett elbeszélő aki csak sokára tudja meg, mi valójában az eredeti neve, ki az anyja és kik a testvérei, munkásnőként kezdi felnőtt életét, majd vendéglátó-ipari alkalmazottként folytatja azt. Az 1990-es évek derekán kelt visszaemlékezésében Király Erzsébet megejtően őszinte, nemegyszer megrázó beszámoló keretében meséli el rendezetlen életét, amit a saját lakás és család tartós hiánya mindig összezilál. Nem hiányoznak hősünk életéből az apró örömök sem, melyeket ez a társadalmi mélyvilág nyújthat számára. Király Erzsébet idősebb korában, kissé megállapodva, 2001-től kezd naplót vezetni. Amíg a memoárban a cselekményességre esik nagyobb hangsúly, a naplót többnyire az elmagányosodás okozta lelki töprengések töltik ki. A remek íráskészséggel megáldott memoár- és naplószerző szövegét Grexa Izabella fedezte fel és teszi közzé értő tanulmány és gondos jegyzetek kíséretében. A szövegközléshez a Király Erzsébet hagyatékában fellelt fényképanyag és számos eredeti dokumentum fotokópiája társul. A szocializmus korának szegénysége és kisemberi világa tárul fel a dokumentum értékű elbeszélés jóvoltából. Igazi felfedezés Király Erzsébet írásos és képi hagyatéka.

Gyáni Gábor

Terjedelem: 304 oldal

Ár: 2990 Ft

 

Sümegi György: 1956 plakátjai

1956-2006

„Ávósnak nincs irgalom!”

„Menjenek az oroszok a Kárpátokon túlra!”

„Ki a kormányból a Rákosi-rendszert is kiszolgáló szovjet talpnyalókkal!”

Ilyen és ehhez hasonló feliratok jelentek meg 1956 lázas napjaiban a pesti utcákon – plakátokon és röplapokon, követelve a magyar függetlenséget, a megszálló szovjet csapatok kivonulását. A forradalom mindennapjaihoz szervesen hozzátartoztak az ilyen utcai falragaszok, képes üzenetek, ábrákkal illusztrált gúnyrajzok, kézi készítésű plakátok. Ezek sokszor művészi színvonalon készültek, ma azonban szinte teljesen ismeretlenek, ugyanúgy, ahogy a forradalom bukása után 1956-tal foglalkozó, természetszerűleg külföldön készült munkák is. A forradalom leverését követően Magyarországon évtizedekig nem születhettek hasonló művek, hiszen mindenfajta, 1956-ra való utalás (szöveges és képi egyaránt) tiltott volt – és ha mégis megtörtént: éberen figyelték és megtorolták –, így csak a rendszer lassan lazuló évtizedében, az 1980-as évek második felében, ellenzéki szereplők munkálkodásában, a forradalom harmincadik évfordulóján, majd Nagy Imre mártír miniszterelnök és társai újratemetése előtt és a 301-es parcellába tervezett emlékműpályázatkor születhettek ilyen témájú alkotások.

Terjedelem: 164 oldal

Ár: 4990 Ft

 

Bartók László: Egy hadfi naplója

„Valahogy elszakadtunk egymástól, mi a fronton lévők és az itthoniak, nemigen értettük meg egymást, és szívesen gondoltunk azokra, akiket künn hagytunk, és elég könnyen beletörődtünk abba, hogy vissza kell mennünk a sok szenvedést és apró örömöket megosztó bajtársak közé, ahol nincs láncolás és dőzsölés, hanem életveszélyes, kemény férfimunka folyt.”

Így vall visszaemlékezésében Bartók László az első világháború hatására benne kavargó ellentmondásos érzésekről. Mégis, sokkal inkább tekinthetünk e könyvre úgy, mint a háború mindennapjairól készített útirajzra, amelyet a (dél-tiroli, erdélyi) tájleírások és a visszaidézett számos kis történet (például kirándulásokról, városi sétákról, vidám társaságokról) tesznek igazán élvezetes olvasmánnyá. Éppen ezért azok számára is tanulságos lehet a mű elolvasása, akiket az olasz front hadi eseményei mellett az is érdekel, hogy miként látta egy tanítóból lett közkatona azokat a városokat, tájakat és embereket, akiket a háború folytán megismert.

Terjedelem: 108 oldal

Ár: 1990 Ft

 

Léner Péter: Pista bácsi, Tanár úr, Karcsi

Színházi arcképek: Egri István, Marton Endre, Kazimir Károly

Léner Péter: Pista bácsi, Tanár úr, Karcsi Léner Péter rendező, a József Attila Színház volt igazgatója új könyvében ismét tanúbizonyságát adja, hogy alaptulajdonsága a ritka erény, a pályatársak, a kollégák, a „másik ember” iránti figyelem. Három pályaképet rajzol meg a XX. század második felének magyar színháztörténetéből: Egri István, Marton Endre és Kazimir Károly életét és munkásságát foglalja össze és menti meg a méltatlan feledéstől. A mesternek, kollégának és atyai barátnak tekintett három jelentős rendező, a kor viharaiban, a kor szorításában és sokszor a kor ellenében megszülető életművét árnyaltan, szépítés nélkül és nagy empátiával mutatja fel. Nemcsak azokhoz az olvasókhoz szól, akik ismerték és szerették a három mester munkáit, hanem azokhoz is, akik egy múló korszak színháztörténetéről, a színházban eltöltött életek kudarcairól és sikereiről, a színházi pálya értelméről és szépségéről szeretnének többet tudni.

Terjedelem: 272 oldal

Ár: 2990 Ft

 

Forrás: Corvina Kiadó