Főkép

 

Az Európa Könyvkiadó  újdonságai a 85. Ünnepi könyvhéten.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Kiss Judit Ágnes: Négyszög

 

Az első menet a születés, amit végigküzdöttünk. Onnantól folyamatosan beviszünk egy-egy ütést, elhajolunk egy másik elől, hogy aztán beleszaladjunk egy harmadikba. Sértünk és sérülünk, mert győzni akarunk, mert túlélni akarunk. Születés, szerelem, szakítás, gyász - mind egy-egy újabb menet.

Líra, mert rólunk szól, dráma, mert a másikról. Már csak a kísérőzene hiányzik, ami eldönti, hogy tragédia vagy burleszk a mérkőzés.

 

 

 

 

 

Egressy Zoltán: Százezer eperfa

 

„Budapesten a Szélkirály! Értesülésünk szerint tegnap este teljes titokban Magyarországra érkezett Francesco Ventoso, a Meteorológiai Világszervezet végrehajtó tanácsának egyik prominens tagja, a világ egyik leghíresebb szél- és zivatarkutatója. A svájci székhelyű, csaknem kétszáz országot tömörítő szervezet gyakorlatilag a kezdetektől fogva élénk figyelemmel kíséri a Kárpát-medencében zajló időjárási anomáliát. A szervezet többszöri puhatolózása, majd kifejezett kérése ellenére sem kapott meghívást Budapesttől, annak ellenére, hogy az immár egész világot egyre nagyobb mértékben aggasztó szélcsend kiindulópontja és epicentruma tudvalevőleg a magyar főváros.”

Hat ember élete gabalyodik össze a tomboló viharban egy margitszigeti eperfa alatt. Hat magányos emberé, akinek története van, és dolga egymással - bár kérdés, hogy kinek, kivel, micsoda. Mintha csak azért sodorta volna őket egymás útjába a szél meg a véletlen, hogy mindezt kiderítsék.

A minden oldalról heves és felkavaró kiderítő manőverek háttere a jelen különös időjárási anomáliától sújtott Magyarországa, és ahogy haladunk előre a történetben, ahogy a vihart felváltó szélcsend rátelepszik nemcsak a tüdőkre, de a szívekre is, a háttér lassan előtérbe nyomul, hogy átvegye az irányítást az egyéni sorsok felett:

„egyfajta ébredés ez mégiscsak, de nem álomból, hanem valóságból egy másik valóságba, a fények rögtön megváltoznak, ahogy eláll az eső, skandináv típusúak, ők ezt nem tudják, ezt Orsolya tudná, ha ott lenne velük, akkora a csend, amekkorát soha nem hallottak még, és nemcsak csend ez, üresség is, totális elmúlás, visszavonhatatlan élettelenség, halálos semmi, tébolyító süketség...” A Portugál világsikerű szerzőjének második regénye utópia a jelenből, minden aktualitáson túlmutató, igazi téttel.

Egressy Zoltán 1967. augusztus 2-án született Budapesten. József Attila- és Szép Ernő-díjas író.

 

 

Tábori Zoltán: Cigány rulett

 

2008-2009-ben a cigánygyilkosságok tettesei úgy látogattak el a szegénység gócpontjaira, hogy igazán körül se néztek: jöttek, láttak, lőttek.

A megbüntetendő falvakat átgondoltan választották ki, de a házat már nem. Amit Molotov-koktéljaikkal és puskáikkal műveltek, olyan volt, mint valamiféle morbid "cigány rulett": ér, akit ér.

 

Közvetlenül a merényletek után - akadtak köztük „kakukktojások” is - sokféle helyszínrajz készült rendőrségi és újságírói eszközökkel, de csak kevés hatolt a konfliktusok mélyére, a szomszédságba, a házfalak mögé, hogy igazán árnyalt képet mutasson fel. Mint a kötetbe foglalt tizenegy, szépirodalmi igényű riport, melyek korhű ábrázolásában még benne van a rejtély.

 

 

Margaret Mitchell: Elfújta a szél

 

Minden idők legnagyobb szerelmes regénye...

 

Tizenhét inch, azaz negyvenhárom centi, úgy is mondhatnánk, szűk két arasz - ekkora Scarlett O`Hara dereka, és erre nagyon büszke. A gazdag, déli földbirtokos lánya minden ujjára kap udvarlót, de neki csak egy kell: Ashley Wilkes. A férfi azonban mást vesz feleségül. Scarlett bosszúból férjhez megy, éppen azon a napon, amikor kitör az amerikai polgárháború.

Az elkényeztetett, magabiztos tizenhat évesből nagyon gyorsan felnőtt lesz a háború szörnyűségei között. Egyet akar csak: megtartani a családi birtokot, amiért akár az ördöggel is szövetkezne. Három férj, három gyerek, a beteljesületlen szerelem - a könyv végén, tizenkét évvel később, Scarlett felelősségteljes nő, aki kezdi érteni az életet.

 

Margaret Mitchell egyetlen regénye 1936-ban jelent meg, és óriási sikert aratott. Azonnal megfilmesítették, a kor szupersztárjaival, és Scarlettet a legtöbben azóta is a gyönyörű Vivien Leigh alakjában képzelik el. Pedig „nem volt szépség”, de ezt a férfiak nem tudták megítélni, "annyira elbűvölte őket". Érdemes tehát elolvasni a regényt akkor is, ha a filmet - talán többször is - láttuk már: az alakok összetettebbek és elevenebbek - nemcsak Scarlett, hanem Ashley Wilkes és az ördögi Rhett Butler is...

Készült a regényből több musical is, sőt Magyarországon Dvořak zenéjére hatalmas sikerű balett. S mindeközben a könyvet minden új generáció felfedezi magának. Amerikában a Biblia után a legnépszerűbb mű, harmincmillió példányban kelt el.

Magyarra már 1937-ben lefordították, azóta olvashatjuk - és olvassuk is.

 

 

Györffy Miklós: Mágia és mesterség - Ingmar Bergman művészete

 

Györffy Miklós ismert irodalomtörténész, kritikus és műfordító már több évtizede avatott szakértője Ingmar Bergman munkásságának. Ez az áttekintő monográfia egészében tárgyalja a 2007-ben elhunyt svéd filmrendező karrierjét. Bergman a negyvenes évektől kezdve folyamatosan készített filmeket és jelentetett meg kisregényeket, amelyek magyarul is hozzáférhetők. Györffy Miklós érzékeny elemzésekkel közelít a Fanny és Alexander-hez, a Suttogások és sikolyok-hoz vagy éppen A nap végé-hez, sokrétűen értelmezi a filmtörténet e maradandó klasszikusait, amelyek így még inkább befogadhatóvá válnak az olvasók és filmnézők újabb és újabb generációi számára. Ingmar Bergman új és teljes, korszerű pályaképe önálló olvasmányként is megállja a helyét, de a filmek mellékleteként is haszonnal forgatható.

 

 

Jorge Bucay: A könnyek útja

 

„A veszteségek életünk részei, egyetemes, elkerülhetetlen állandók. És szükségesek is, mert általuk fejlődünk. Voltaképpen a veszteségek és a velük kapcsolatos magatartásunk által vagyunk azok, akik vagyunk” - írja Jorge Bucay.

Egy szeretett személy elvesztése, egy kapcsolat felbomlása, valamely értékesnek tartott dolog végleges eltűnése során megszomorodhatunk, elmagányosodhatunk vagy kétségbeeshetünk. Gyászolunk. Az emberi lét egyik legbonyolultabb és legkényesebb helyzetét Bucay a tőle megszokott világos stílusban, sok történettel és példával fűszerezve taglalja. Gondolkodásra biztat a veszteség feldolgozásának szakaszairól, a valósággal való szembenézés szükségességéről, a pozitív attitűd fontosságáról és arról, hogyan találhatjuk meg a gyásznak az életünket gazdagító oldalát. Így lehet a veszteség és a fájdalom a világ megértésének, felnőtté válásunknak és lelki fejlődésünknek nélkülözhetetlen része.

 

Jorge Bucay argentin pszichológus könyveiből emberek százezrei merítenek erőt és bölcsességet életproblémáik megoldásához. Az ötrészes Camino-sorozat az önismeret útján kíséri végig az olvasót. Eddig megjelent kötetei: Az autodependencia útja és A találkozás útja.

 

Michael Tanner: Wagner

 

Ideális Wagner-kalauz.

 

„Michael Tanner kezelhető terjedelemben, mégis átfogóan, a tudós megbízhatóságával, ugyanakkor szellemesen, olvasmányosan dolgozta fel hatalmas tárgyát: Wagnert és a zenéjét. Nagy erénye, hogy nem kerüli meg a nehéz kérdéseket, és hogy külön tudja választani az embert és a művészt.

Wagnerre, az emberre súlyos árnyékot vet az antiszemitizmusa, de nem ő a felelős Hitler bűneiért. A Harmadik Birodalom kisajátította a zenéjét. Ez a könyv nagyban hozzájárul, hogy a művek megszabaduljanak az antiszemitizmus stigmájától.

Wagner zenéje minden más zenénél erősebb mákony - hatása a kábítószeréhez fogható, de annak mellékhatásai nélkül. Újra meg újra meglepődöm, hogy Wagner milyen sokarcú művész, és hogy hányféle emberre hat ugyanolyan intenzitással immár generációk óta. Zenéje sokak számára az élet értelmének egyik szinonimája, a boldogság forrása.” (Fischer Ádám)

 

 

Stephen King: A ragyogás

 

Stephen King egyik leghíresebb rémtörténetének helyszíne egy világtól elvágott hotel, ahol a hó és jég alatt a gonosz ólálkodik. A természetfeletti képességekkel rendelkező kisfiú lidérces története 1977-ben jelent meg először, és 1980-ban Stanley Kubrick rendezett belőle filmet, amelyben Jack Nicholson játszotta az apa szerepét. A regény tudatfolyam-technikára épít, eseménysora mindvégig a fantasztikum határán mozog. King e lapokon is bizonyítja, hogy mesterien fenntartja az olvasó figyelmét: felszabadítja az összes irracionális félelmünket, és valóban odavarázsol bennünket a rémisztő folyosókra, a borzalmas lényeket rejtegető szobákba.

 

Idén már a Doctor Sleep előzményeként vehetjük kézbe King klasszikus horrorját, amely egy rémséges telet beszél el Danny Torrance gyermekkorából. Az ősszel érkező folytatásból pedig kiderül, a felnőtt Danny milyen eseményekbe sodródik bele különös adottságai révén.

 

 

Forrás: Európa Könyvkiadó