Biztosan törölni akarja, a kiválasztott elemet?
Igen
Nem

Jason Aaron – Kelly Thompson: Star Wars 5. – Yoda titkos háborúja

A töltelékepizódokkal mindig ambivalens a viszonyom. Egyrészt nem rajongok értük, hiszen ilyenkor nem halad a fő cselekményszál, nincs érdemi előrelépés, és sokszor olyan érzése van az embernek, hogy csak azért kerülnek bele a sorozatba, mert az alkotók amolyan rétestésztaként szeretik sokáig húzni a történetet. Másrészt viszont kifejezetten szeretem őket, feltéve, ha tényleg van érdemi jelentőségük: ha a háttérvilág alaposabb bemutatására, a karakterek árnyalására használják, és olvasás után nem az „eltékozolt idő” jut eszembe, hanem az, hogy sajnáltam volna, ha ezt kihagyják. A Yoda titkos háborúja esetében nagyon féltem, hogy az előbbi fog bekövetkezni (mivel Yoda nem kapcsolódhat igazán az aktuális történetszálhoz, elvégre A Birodalom visszavág ideje még arrébb van), de végül mégis a pozitív forgatókönyv vált valóra.

 

Persze a cselekmény gyakorlatilag meg sem mozdult a legutóbbihoz képest: C-3PO-t elrabolták, és a lázadók elmélkednek azon, hogy megéri-e küldetést vezényelni a birodalmi flottába egy droidért. Miközben gondolkodnak, Luke folytatja Ben Kenobi naplóját, és egy olyan történethez ér, amelynek főszereplője egy apró, zöld színű, békaszerű Jedi-mester. Bár nemigen mondják ki, mi természetesen (már csak a grafikának is köszönhetően) tudjuk, hogy Yodáról van szó, aki különös hívást észlel az Erőben. A hívás egy kietlen bolygóra vezeti, ahol először csak gyerekekkel találkozik...

 

Úgy gondolom, ezt a kötetet az fogja inkább megszeretni, akihez a Star Wars világának a „fantasy-sebb” oldala áll közelebb. A Yoda titkos háborúja elsősorban az Erőről és a Jediknek az Erőhöz való viszonyáról mesél: hogy mit jelent Jedinek lenni; hogy miként viselkedjünk egy olyan kultúrával szemben, ami nem a sajátunk; hogy mik lehetnek a tetteink következményei, és ehhez hogyan kell viszonyulnunk... Jellegzetes Jedi-történet olyan szempontból, hogy kézzel fogható tanulságok helyett inkább csak bemutat valamit, aminek aztán nekünk kell a jelentését megfejteni – és nem baj, ha ez mindenkinek más lesz. Jason Aaron profi ebben a stílusban is: jól ráérzett Yoda szótlan-bölcselkedő jellemére, a rejtélyes bolygó és népei kifejezetten érdekesnek bizonyultak a szokványos Star Wars konfliktusokhoz képest.

 

Egyedül a grafikával nem tudtam mindig megbarátkozni. Pedig Salvador Larroca ismerős rajzoló a Vader sorozatból, de most mintha túl sokat lépett volna a fotorealisztikus ábrázolás felé. Larroca arcai kétségtelenül nagyon valósághűek, de mondjuk a lázadóknál vagy talán még inkább Yoda esetében ez számomra már ijesztő is: nem érzem azt, hogy illik a háttérhez és a környezethez, kilóg onnan, túlzottan fényképszerű. Viszont az érkezésével befejeződött a Star Wars sorozat folyamatos rajzolóváltása, ő most maradni fog egy darabig...

 

Kivételt csak az olyan egyszeri füzetek képviselnek, mint a második éves különszám (Annual #2). Ezt Emilio Laiso rajzolta, amolyan „rajzfilmes” stílusban, kissé elnagyolt gesztusokkal, nem annyira realisztikusan kidolgozott részletekkel, erős színezéssel – de Kelly Thompson történetének jól állt ez a hangulat.

 

Egy „semleges” bolygó életébe nyerhetünk betekintést, egy olyan nép életébe, akik folyamatosan csak szenvednek a háborútól – és számukra mindegy, hogy azt most a Birodalom vagy a lázadók okozták. Bár maga a cselekmény túl nagy fordulatokat nem tartalmaz, de örültem, hogy kicsit kitekintettünk a szokásos hősök közül, és pillantást vethettünk az „egyszerű” emberek mindennapjaira is. Thompson szépen árnyalta a világképet, bemutatva, hogy nemcsak „jók” és „rosszak” élnek itt, hanem rengeteg ártatlan is, akiknek mindegy, hogy ki robbantja fel a munkahelyét (ezt amúgy a lázadóknak is ideje volt megtanulnia).

 

Kíváncsi vagyok, hogy a jövőben mennyi hasonló „kitekintés” várható még. Az biztos, hogy ha az alkotók hosszú távon meg akarják tartani a jelenlegi időt (az Új remény és A Birodalom visszavág között), akkor túl sok esemény nem fog beleférni, és muszáj alkalmanként más történeteket is elmondani – viszont ha azok is hasonlóan érdekfeszítőek és hangulatosak lesznek, szerintem csak örülhetünk. A fősorozatból legközelebb pedig érkezik a következő crossover esemény, A Sikolyok Fellegvára – a cím máris biztató...


Szabó Dominik - 2018. április 24.




MEGOSZTÁS
Az oldal tetejére

Hozzászólások

Hozzászóláshoz kérjük lépjen be!


    Legyen ön az első hozzászóló!

Kapcsolódó írások
Nincs találat kapcsolódó tartalomra a szerzőtől: (Kelly Thompson)

  • Keresés

  • Ajánlott szerzők

  • Napi évfordulók

  • Eseménynaptár

  • Magunkról

  • Legfrissebb anyagaink

    7 nap14 nap21 nap
  • Bejelentkezés

    Jelszó-emlékeztető


      Kérjük, adja meg felhasználónevét, majd ellenőrizze postafiókját!

    • Felhasználónév:
    •  

    Regisztráció

    • Név:
    • E-mail:
    • Felhasználónév:
    • A felhasználónév ékezetes betűt vagy különleges karaktert nem tartalmazhat!
    • Jelszó:
    • Jelszó megismétlése:
    • Kedvenc szerző:
    • Kedvenc műfaj:
    •  
    •  
    A regisztráció egyben feliratkozást jelent a hírlevélre!