Biztosan törölni akarja, a kiválasztott elemet?
Igen
Nem

Philip K. Dick: Elektronikus álmok

Philip K. Dick igazán népszerűvé válásához ugyan sok idő kellett, de mostanra már egymást érik a különböző adaptációk, feldolgozások (Szárnyas fejvadász, Különvélemény, Felejtés bére – csak hogy párat említsek az ismertebb filmek közül), valamint számos helyen utalnak vissza az ő történeteire, ötleteire más művekben is. Érthető tehát, ha a manapság olyan népszerűvé váló sorozatok közé egy Dick novellákat feldolgozó antológia sorozat is bekerülhetett. Tíz novella, melyeket a felkért forgatókönyv írók, producerek, rendezők válogattak, ki-ki magának, és ezekből a saját gondolataikat hozzátéve az eredeti Dick alapötletekhez születtek meg a sorozat részei. Az Elektronikus álmok novelláskötet külön a sorozathoz készült, tartalmazza mind a 10 novellát, valamit egy-egy rövid kommentárt is az epizódok alkotóitól, leginkább arról, miért éppen az adott novellát választották, miért is lett olyan maga a sorozatepizód, amilyen.

 

A sorozatról sokszor azt mondják, hogy leginkább a „szegény ember Black Mirrorja” – összemérve ezáltal a tematikáját tekintve hasonló, már négy évadot megélt sci-fi antológia sorozattal. Azonban hiába épül mindkét sorozat sci-fi témájú, néha ijesztő mértékben realisztikus gondolatok és víziók köré, szerintem nem szerencsés a két sorozatot egy kalap alá venni. A Black Mirror epizódok ötletei most születnek, ma élő, a mai világ problémáival foglalkozó, azokat kiindulásnak tekintő történetek, ennélfogva biztosan frissebbnek érződnek a néző számára. Az Elektronikus álmok között is bőven akad, ami mai fejjel is érdekes és aktuális (igazából szerintem mindegyik az), de ezek akkor is évtizedekkel régebben megfogalmazódott gondolatok változó mértékben modernizált értelmezései, átdolgozásai. Hiába nem voltak a témák szerintem semmivel sem kevésbé izgalmasak, azért érződik a különbség. A tanulság számomra mindenképpen az, hogy ne a Black Mirrorral összemérve, hanem attól teljesen függetlenül érdemes értelmezni és kezelni az Elektronikus álmokat.

 

Ha már a tanulságoknál tartunk, szintén fontos megemlíteni, hogy a novellákat a sorozatepizódok megtekintése után javasolt leginkább olvasni, már csak azért is, mert a novellákhoz kapcsolódó rövid bevezetők, előszók sokszor bizony kulcsfontosságú információkat tartalmaznak, ezáltal elveszne a meglepetés ereje filmnézés közben. A sorozatrész megtekintése után viszont érdekes elolvasni a rendezői/forgatókönyv írói kommentárt, és így – keletkezést tekintve ugyan időben visszafelé haladva – elolvasni az adott novellát, amely az inspirációt adta – teljesen új nézőpontból vizsgálva így az eredeti írásokat. Az egész novelláskötet ezzel a céllal készült, ez adta a rendezőelvét, a sorozattól függetlenül, csak a novellák olvasásáért nem volna szükséges pont ezt a kötetet választani, a kommentárok meg végképp értelmetlenek az adaptáció ismerete nélkül.

 

A feldolgozások során változó, hogy ki milyen mértékben nyúlt az eredeti történethez. Az adaptálók között akadt olyan, aki régi kedvencét választotta – például Matthew Graham forgatókönyvíró „A pántkészítő”-t. Toni Grisoni a saját képére formálta a történetet, így elég jelentős eltérés van a „Közvetlen értékesítés”és „Crazy Diamond” című epizód hangsúlyai, cselekménye között. Mindkét esetben az irreálisan rámenős és megkerülhetetlen értékesítési stratégiák kerülnek terítékre, és pont ezért érzem itt erősebbnek a novellát, mert az tényleg egyáltalán nem hagy választási lehetőséget a főhős számára.

 

Van, ahol kifejezetten jól sikerült a modernizálás, ilyen például a „Hulla vagy, Foster!” és a „Safe and Sound” című epizód – míg a novellában csúcskategóriás óvóhelyek kerültek a középpontba, a sorozatban ugyanilyen csúcskategóriás, minden lélegzetvételt figyelő okos kütyü lett a termék, amiért a főhős áhítozik, és emiatt nyilván más úton közelíti meg a kibontott témát, mégsem érzem, hogy ez a változás eltorzította volna az eredeti mondanivalót. Mindkét esetben a fogyasztói társadalom egyik legdurvább módon történő manipulálása a téma: ha az életünk, a biztonságunk a tét, semmi sem lehet túl drága, legyen a fenyegetés a háború réme vagy éppen a terrortámadástól való félelem. A kérdés csupán az, vajon tényleg segítenek ezek a termékek, tényleg szükség van rájuk?

 

Könnyen és jól modernizálható témával szolgált a „Kiállítási darab” – „Real Life” páros is, hiszen az eredeti novellában hősünk egyszerűen átlép egy alternatív valóságba, a sorozatban pedig mindez a ma már elérhető VR technológia egy továbbfejlesztett változatáról szól, ahol tényleg képtelenség megállapítani, mi is a valóság. Számomra érzelmileg talán leginkább ez a rész működött, nagyon érdekes volt megfigyelni, végül mi alapján és mely valóságot választja igazinak a főhős.

 

Klasszikusabbnak számító feldolgozást, leginkább csak részletesebb kifejtést kapott kisebb módosításokkal a „Seholsincs bolygó”, „Az álapa”, a „Mi az ember?”, a „Közterm“ vagy éppen „Az ingázó”, de mind remek hangulatú részek. Szintén jó stílusú a „Kill All Others” című epizód, itt valamiért mégis erősebbnek éreztem az eredeti novellát, „Az akasztott idegen”-t – valahogy megrázóbbnak tűnik az ott felvázolt szituáció, egyértelműbb a kontraszt az átlagemberek és a többiek között. Visszatérő téme Dicknél a rendszerbe simulás vagy éppen onnan való kilógás kérdése, mindez most a közönyösség elképzelhetetlen mértékének bemutatásával együtt elég megdöbbentő és erős elegyet alkotott.

 

Próbáltam volna kedvenc epizódot vagy novellát választani a tíz közül, de nem sikerült egyet kiemelni. Ahogy végignézem a címeket és visszaemlékszem a részekre, mindegyikben volt valami szerethető, érdekes vagy gondolatébresztő, nem szívesen hagynám ki egyiket sem a felsorolásból. Több oldalról vizsgálja, mi teszi az embert emberré, legyen hivatalosan földönkívüli vagy éppen android, milyen méreteket ölthet az emberek kollektív manipulálása, milyen megrázkódtatásokat okoz a kirekesztés, és még sorolhatnám. Ha minden jól megy, a kezdeményezés nem áll meg egy évadnál, és várhatjuk a következő válogatást is, mind sorozat, mind novelláskötet formájában. Külön kimelném itt, hogy a sorozat kifejezetten találó és menő főcímet kapott, egyetlen bánatom, hogy az ebben látható kimondottan furcsa és elborult dolgokból keveset láthattunk viszont az epizódokban, de én még reménykedem benne, hogy a továbbiakban Dick még elborultabb ötletei is felvonulhatnak majd. Addig is hadd szolgáljon segítségül az alábbi lista arról, hogy mely novellák kerültek az első évadba, és milyen címen található meg az adott rész a sorozatban – jó filmnézést és olvasást kívánok!

 

Tartalomjegyzék

Kiállítási darab (Exhibit Piece, sorozatban: Real Life)

Az ingázó (The Commuter)

Seholsincs bolygó (Impossible Planet)

Közvetlen értékesítés (Sales Pitch, sorozatban: Crazy Diamond)

Az akasztott idegen (The Hanging Stranger, sorozatban: Kill All Others)

Az álapa (The Father-Thing)

A pántkészítő (The Hood Maker)

Hulla vagy, Foster! (Foster, You are Dead!, sorozatban: Safe and Sound)

Mi az ember? (Human Is)

Közterm (Autofac)


Vörös Eszter - 2018. március 14.




MEGOSZTÁS
Az oldal tetejére

Hozzászólások

Hozzászóláshoz kérjük lépjen be!


    Legyen ön az első hozzászóló!

Kapcsolódó írások
  • Keresés

  • Ajánlott szerzők

  • Napi évfordulók

  • Eseménynaptár

  • Magunkról

  • Legfrissebb anyagaink

    7 nap14 nap21 nap
  • Bejelentkezés

    Jelszó-emlékeztető


      Kérjük, adja meg felhasználónevét, majd ellenőrizze postafiókját!

    • Felhasználónév:
    •  

    Regisztráció

    • Név:
    • E-mail:
    • Felhasználónév:
    • A felhasználónév ékezetes betűt vagy különleges karaktert nem tartalmazhat!
    • Jelszó:
    • Jelszó megismétlése:
    • Kedvenc szerző:
    • Kedvenc műfaj:
    •  
    •  
    A regisztráció egyben feliratkozást jelent a hírlevélre!