Biztosan törölni akarja, a kiválasztott elemet?
Igen
Nem

Neil Gaiman: Törékeny holmik

Neil Gaiman nevét ma már nem csak egy underground réteg ismeri hazánkban, bár kétlem, hogy az ő regényéből készült Csillagpor és az ő forgatókönyvére épülő Beowulf filmek, illetve az utóbbi években magyarul megjelent könyvei kapcsán mindenkihez eljutott a híre, aki értékelni, élvezni tudná az írásait. A magyar könyvkiadás továbbra is adós a Gaiman nevét az angol nyelvű világban kultikussá tevő Sandman teljes képregénysorozat megjelentetésével, és bár remény mindig van, a gazdasági problémák miatt mintha annak fénye most megint halványabban derengene... De legalább az Agave Könyvek gondozza az életművet, így az új kötetek mellett rendre jönnek az újrakiadások, ezúttal például a második novelláskötet felújított kiadását vehettük kézbe, és immáron nem én sem kerülhettem meg, hogy összehasonlítsam a kettőt.

 
Íme: ez gyengébb. A Tükör és füst olyan volt, mint egy egyéni, ügyes ötletekből való szilveszteri tűzijátéksorozat, merő zsenialitás, amivel nem lehetett betelni (bár a petárdázást csúful büntetném). A Törékeny holmik közé viszont relatíve sok valóban törött, csonka darab is került. Gaiman, akinek még 2007 júliusában volt egy spontán jött dedikálása a Delta Vision boltjában, ami kb. három órán át tartott, vagyis már akkor kiderült, hogy aki szereti, az nagyon (ha most jönne, nem is merném megsaccolni, meddig írhatna alá) – szóval Neil mester ma már igazi sztár Amerikában és egyáltalán, Nyugaton, és ez meg is jelenik ebben a kötetben. Egy kevésbé elismert, sikeres írónak nem engedte volna meg a szerkesztője, hogy ennyi fölös, kevésbé sikerült írást megjelentessen. Mert Gaimanben – egyebek mellett – épp azt szeretjük, hogy olyan üdítően tudja újrahasznosítani a régi paneleket, kliséket, mindenféle népmesei, mitológiai, meg akármilyen más elemeket, és szinte bármiről képes történeket kitalálni. Ez azonban nem jelenti azt, hogy mindenből jót tud, vagy hogy mindet ki is kellene adni...
 
Félreértés ne essék, a Törékeny holmik java így is olyan jó, hogy ha ennél gyengébb művek nem jelenhetnének meg, az évente megjelenő könyvek száma töredékére zuhanna vissza. Épp csak egy ekkora géniusztól kevesebb resztlit, kevesebb olyat várnék, amit csak azért vagyok hajlandó elolvasni, mert ő írta. Az is okoz némi problémát, hogy több írásában vannak számunkra (nem Amerikában vagy Angliában élők számára) kevéssé vagy nehezen értelmezhető utalások, és persze ott vannak a versek is, amiket rém nehéz lehetett magyarítani, és igazából a legtöbb esetben nem is sikerült...

Elolvastam angolul, amit megtaláltam a neten, és amellett, hogy eredetiben sem mind jó (a Tündérverkliről maga Gaiman is elismeri, hogy „Mint vers nem nagy szám, de hangosan felolvasni rettenetesen élvezetes.”), mégiscsak van némi ritmusuk, lüktetésük, amit magyar nyelven javarészt nem sikerült visszaadni. De vannak kivételek: a már említett darab egészen jól hangzik magyarul is, vagy például „A csészealjak eljövetele” is üt, igaz, a tartalom, nem a forma miatt. Ám a legtöbb inkább prózavers, ami az eredeti ritmus híján képeinek értékéből is sokat veszít – különösen igaz ez az amúgy varázslatos és borzongató „A titkos kamra” című versre.
 
A könyv elejére Gaiman olyan Bevezetőt írt, amiben mindegyik íráshoz fűz valami magyarázatot. Ezeket szerintem csak utóbb érdemes elolvasni, de érdemes, és már az is valami. Plusz közéjük rejtett még egy rövid történetet. Nem veszem végig, mi minden található ebben a kötetben, de olyan, mint egy rég elfeledett, majd megtalált doboz, amit lehoz az ember a padlásról, és kincsekre lel benne, meg szétfoszló, elrohadt dolgokra is, meg pár pókra, a hálójukra, s tán mumifikálódott, döglött legyekre is.
 
A kötet nyitóírása illő módon igazi ász: a Locus díjas „Smaragdzöld tanulmány" a válasz arra a kérdésre, mi lenne, ha Sherlock Holmes a Lovecraft-i világban élne, s mindez megfejelve egy speciális, tipikusan gaimanes trükkel.
Itt ugyanis a Nagy Öregek a különféle országok uralkodói... A szintén Locus díjas „Október a székben” lírai, hangulatos és végtelenül szomorú történet, bár ha Gálla Nóra fordítja, azt hiszem, még szebb lett volna. Az „Arcasincs pórok átokvert arái az iszonytató szomj éjének tiltott zugolyában” megint csak jellegzetes Gaiman-trükkre épít, kifordítva a való és a képzelt világot, s ez is kapott egy Locus díjat (emberünk zsinórban ötször nyerte el a legjobb novellának járó Locus díjat, és mindegyik sztori itt van a kötetben!). A „Záróra” picit Joanne Harris-re emlékeztet, amennyiben gyermekkori emlékekből építkezik (és legalábbis egyes részei valósak), és ez is kapott ám egy Locus díjat.

Ahogy erre és a hátborzongató „Keserű zacc”-ra, a kötet számos további írására is áll, hogy javarészt valóságos alapokkal meg többé-kevésbé átlagemberi szereplőkkel bír, s csupán nüansznyi mágikus vagy fantasztikus van bennük. Helyénvaló a mágikus realizmus és urban fantasy kifejezésekkel dobálózni ezekkel kapcsolatban. A túlvilágról szóló „A másik” amilyen rövid, olyan ütős. Szintén figyelemre méltó az „Emlékek és kincsek”, melynek két valóban emlékezetes szereplője, a mesélő Smith, és dúsgazdag, ám véres kezű és ferde hajlamú főnöke, Alice úr, egy későbbi írásban is felbukkan.

Elég jó még a viktoriánus rémtörténetek sémáját friss ötlettel feldobó, hátborzongató „Falatok és falatozók”, a Mátrix film forgatókönyve alapján, ám a film mozikba kerülte előtt íródott „Góliát”, a Locus díjas „Hogyan beszélgessünk bulin csajokkal” (bár igazán csak az tetszik benne, amit a költészetről ír, amúgy valahogy kiszámítható, hiába, hogy a punk korszak Londonja és a tinifiúk dilemmái is megjelennek benne), meg a szintén Locus díjas „Napmadár”, ami állítólag R.A. Lafferty stílusában íródott (még ha némi kis műveltséggel az egyiptomi dolgok terén könnyen meg is fejti az ember), valamint a kisregénynek titulált „A völgy császára”, ami az Amerikai istenek című, Hugo-, Locus-, Bram Stoker- és (ki hinné) Locus díjjal jutalmazott Gaiman regényhez kapcsolódik. Ebben a főszereplő, Árnyék Skócia északi részére vetődik, ahol újabb mitológikus problémával szembesül. Kicsit vontatott a dolog, de feledteti ezt, hogy jó újra találkozni Árnyékkal.
 
A többi írás között akadnak jobbak-rosszabbak vegyesen. Sajnos nem írhatom azt, hogy bejött a Tori Amos egy-egy albumához kapcsolódó két, rövidke szösszenetekből összerakott írás („Különös kislányok” – Strange Little Girls illetve „Lapok egy cipődobozban talált naplóból, amit egy Greyhound-buszon felejtettek, valahol félúton az oklahomai Tulsa és a kentuckyi Louisville között” – Scarlet`s Walk), mert nem. Hiába ismerem e lemezeket, mindkét írás tele van számomra mit sem mondó utalásokkal, de nagyobb baj, hogy direkte művészkedőknek érzem ezeket, ahogy a „Tizenöt nagyarkánum a vámpírtarot”-ból címűt is. Meglehet, nem az értelmükre, hanem a hangulatukra kellene koncentrálnom, ami alighanem könnyebben menne, ha olvasás közben az adott Tori Amos CD szólna.
 
Bár a Törékeny holmik nem hat a reveláció erejével, igazi újdonságot sem hoz szerzőnktől, mégis igazi Gaiman-munka, és azt az ízt és hangulatot, amit én nála szeretek, bizony Gálla Nóra fordításaiban érzem leginkább jelen. Még az is lehet, hogy ő költőibb, gazdagabb nyelvezetet használt, mint az eredeti írások, én mégis úgy gondolom, hogy inkább csak ráérzett arra, ami akkor is ott van Gaiman írásaiban, ha csak úgy, pőrén az angol szöveg nem adná meg. Vagy ha így jobban tetszik, Nóra volt az, aki a legszabadabban, egyben legköltőibben használja a mi gazdag, szép és kifejező magyar nyelvünket.

Tartalom:
Bevezető (Introduction) Pék Zoltán
Smaragdzöld tanulmány (A Study in Emerald) Roboz Gábor
Tündérverkli (The Fairy Reel) Gálla Nóra
Október a székben (October in the Chair) Pék Zoltán
A titkos kamra (The Hidden Chamber) Pék Zoltán
Arcasincs pórok átokvert arái az iszonytató szomj éjének tiltott zugolyában (Forbidden Brides of the Faceless Slaves in the Secret House of the Night of Dread Desire) Gálla Nóra
Kavicsok az Emlék fasorról (The Flints of Memory Lane) Pék Zoltán
Záróra (Closing Time) Török Krisztina
Befásulni (Going Wodwo) Pék Zoltán
Keserű zacc (Bitter Grounds) Török Krisztina
A másik (Other People) Pék László
Emlékek és kincsek (Keepsakes and Treasures) Huszár András
Gondtalan boldogság derék fiúknak adatik (Good Boys Deserve Favors) Huszár András
A tények Miss Finch távozásának ügyében (The Facts in the Case of the Departure of Miss Finch) Török Krisztina
Különös kislányok (Strange Little Girls) H. Kovács Mária
Harlekin szeret (Harlequin Valentine) Gálla Nóra
Szössz… (Locks) Gálla Nóra
Susan problémája (The Problem of Susan) H. Kovács Mária
Utasítások (Instructions) Pék Zoltán
Szerinted milyen érzés? (How Do You Think It Feels?) Kovács Kristóf
Az én életem (My Life) Török Krisztina
Tizenöt nagyarkánum a vámpírtarot-ból (Fifteen Painted Cards from a Vampire Tarot) Török Krisztina
Falatok és falatozók (Feeders and Eaters) Roboz Gábor
Kórokozó krupp (Diseasemaker’s Croup) H. Kovács Mária
Végezetül (In the End) Pék Zoltán
Góliát (Goliath) Roboz Gábor
Lapok egy cipődobozban talált naplóból, amit egy Greyhound-buszon felejtettek, valahol félúton az oklahomai Tulsa és a kentuckyi Louisville között (Pages from a Journal Found in a Shoebox Left in a Greyhound Bus Somewhere Between Tulsa, Oklahoma, and Louisville, Kentucky) Roboz Gábor
Hogyan beszélgessünk bulin csajokkal (How to Talk to Girls at Parties) H. Kovács Mária
A csészealjak eljövetelének napja (The Day the Saucers Came) Pék Zoltán
A napmadár (Sunbird) Gálla Nóra
Aladdin a kalapból (Inventing Aladdin) Gálla Nóra
A völgy császára (The Monarch of the Glen) Huszár András


Uzseka Norbert - 2017. október 14.




MEGOSZTÁS
Az oldal tetejére

Hozzászólások

Hozzászóláshoz kérjük lépjen be!


    Legyen ön az első hozzászóló!

Kapcsolódó írások
  • Keresés

  • Ajánlott szerzők

  • Napi évfordulók

  • Eseménynaptár

  • Magunkról

  • Legfrissebb anyagaink

    7 nap14 nap21 nap
  • Bejelentkezés

    Jelszó-emlékeztető


      Kérjük, adja meg felhasználónevét, majd ellenőrizze postafiókját!

    • Felhasználónév:
    •  

    Regisztráció

    • Név:
    • E-mail:
    • Felhasználónév:
    • A felhasználónév ékezetes betűt vagy különleges karaktert nem tartalmazhat!
    • Jelszó:
    • Jelszó megismétlése:
    • Kedvenc szerző:
    • Kedvenc műfaj:
    •  
    •  
    A regisztráció egyben feliratkozást jelent a hírlevélre!