Főkép

A szokások embere vagyok, és mint ilyen, akad néhány film, sorozat, könyv és vers a tarsolyomban, amiket újra és újra előveszek. És még akkor is, ha kívülről fújom az összeset, nos, még akkor is képes vagyok elveszni benne újra és újra. Az egyik ilyen darab, és most kapaszkodjon meg mindenki, mert szerintem sokkolót fogok mondani, de az egyik mindenkori kedvencem Columbo.

 

Láttam már legalább ötvenszer, valamikor gyerekként fertőződtem meg vele, nem sokkal azután, hogy az összes, otthon megtalálható Agatha Christie-vel végeztem, és komolyan mondom, minden vágyam az volt, egyszer majd olyan legyek, mint az a kis üvegszemű olasz nyomozó. Aki mindenkit megvezet a szerénységével, lenézik, lekezelik és mégis ő az, aki gyilkost kiálthat a végén. Szerény, eltökélt és imádja a munkáját. Igazi kispolgár, aki nagyságban a legtöbbek felé emelkedik. Hát, lenne mit tanulnom tőle manapság is, bár attól tartok, már elkéstem. Mindenesetre Szabó Gyula hangja egész életemben megborzongat majd. És akkor még szóba sem került az, ahogyan verset mondott, vagy ahogyan mesélt. Állandóság és kapocs az életemben, ami kilencéves koromtól elkísért. Ahogy teszi ezt József Attila Gyermekké tettél című verse, és nem különben az Ódája is, aminek a mellékdala arról tanúskodik alighanem örökre, hogy mélyen és legbelül, de igenis romantikus vagyok. 

 

Christina Georgina Rossetti (1830–1894) angol költőnő, aki leginkább romantikus, vallásos és gyerekverseiről ismert. Legelső verseit Ellen Alleyne álnéven jelentette meg, leghíresebb művét a Goblin Market and Other Poems-et testvére, a szintén ismert költő és festő, Dante Gabriel Rossetti illusztrálta. A kötete ötletét állítólag azok a megesett nők és asszonyok adták, akik között néhány évig önkéntesként segédkezett. Verseiben megjelenik a viktoriánus nemi szerepekkel szembeni ellenkezés, talán ezért lett a feminista mozgalmak kedvelt alakja. Bár nem volt képes kilépni Elizabeth Barrett Browning árnyékából, korának egyik legsikeresebb költője volt, másokkal együtt Alfred Tennyson is rajongott verseiért, és olyan írókat inspirált mint Virginia Woolf, Gerard Manley Hopkins vagy Elizabeth Jennings.

 

A múlttal meg kell tanulnunk együtt élni. Nem felejteni, a szőnyeg alá söpörni, ha fájt, ha boldoggá tett, teljesen mindegy is. Ekként képesek lennénk arra, hogy sajnálat és megbánás nélkül tekintsünk vissza, és minden pillanatot a neki megillető helyen éljünk át újra. Tökéletesen felszabadító gondolat! Sajnos a megvalósítás tekintetében még nem állok túl jól, de hiszek abban, hogy mindannyian elérhetjük ezt a szabadságot. Idővel…

 

Christina Georgina Rossetti: Emlékezz

 

Emlékezz rám, ha tőled messze-messze

a hallgatag országba érkezem,

s nem foghatod meg többet a kezem,

és nem fordulhatok el tévedezve.

Emlékezz rám, ha majd magad leszesz te,

s nem szólsz jövőnkről, úgy, mint rendesen:

csak emlékezz és értsd meg, kedvesem,

késő tanács, imádság, minden eszme.

De ha felejtesz, s aztán valahogy

emlékezel reám, ne búslakodj,

mert hogyha Éj s Romlás a szenvedélyt

nem ölte meg, mely hajdan bennem élt,

százszorta jobb, hogy mosolyogj s felejts,

semmint emlékezz és egy könnyet ejts.

 

Fordította: Kosztolányi Dezső