Főkép

Szerintem nincs olyan nő, akit ne érdekelne a divat. A saját stílusunk kialakítása egyfajta önazonosság, kifejezési forma, de a hangulatunkat, közérzetünket is nagymértékben befolyásolhatja, miben indultunk el az iskolába vagy a munkahelyünkre. Az öltözködés mindennapjaink része, akarva-akaratlanul központi szerepet kap korán reggel, mégis talán kevés szó esik róla – például belegondolunk-e abba, hogy a ruha nemcsak azért van, hogy öltöztessen, hanem több száz éve a társadalmi hierarchiát is meghatározta? Az öltözék nem mindig csak egy egyszerű anyagdarab, hanem státusszimbólum. Számomra A ruha – 100 ötlet, ami örökre megváltoztatta a divatot című kötet formabontó, szemlélet-átalakító olvasmánynak bizonyult, ráadásul a rengeteg érdekesség mellett történelmi ismereteket is jócskán tartalmaz.

 

Nincs új a nap alatt, mondhatnánk, a divat folyamatos körforgásban van, egyfajta ciklikusság jellemzi. De a szerző, Marnie Fogg azt vallja, inkább egy folyton változó pályán kering. A különböző hatások, kultúrák rányomják a bélyegüket, de közben ki is egészülnek az adott kor igényeivel. Izgalmas fúziók keletkeznek a véletlennek köszönhetően vagy tudatos munka során. Nem kevesebbre vállalkozik ez a kötet, mint hogy bemutassa a divat alakulását, áttekintse a fő stílusirányzatokat és kiemelje a legikonikusabb darabokat.

 

Mindenkinek vannak kedvenc korszakai, divatirányzatai a múltból, olyan ruhaköltemények, melyeket szívesen viselne. Az én két kedvencem az 1800-as évek vége és az 1920-as évek – bár alig négy évtized van a két dátum között, mégis forradalmi a változás. Az 1870-es években a krinolint (keményített alsószoknya vagy fémből készült keret) kezdi felváltani a turnűr, ami a fenék felett elhelyezett párna vagy acélszerkezet, melyre a kelmét felhalmozták, és így már nem oldalt terebélyesedtek a szoknyák, hanem hátrafelé. A mozgást ezzel jelentősen megkönnyítette Charles Frederick Worth „találmánya”, miközben az elegáns megjelenésről sem kellett lemondaniuk a korabeli hölgyeknek. Bár sem a krinolin, sem a turnűr nem egy kényelmes viselet, mégis királyi megjelenést kölcsönöz a viselőjének a finom selyem és a lágyan leomló redők miatt. Valószínűleg nem én vagyok az egyetlen, akit lépten-nyomon elvarázsol ez a korszak…

 

A másik nagy kedvencem a 20-as évek divatja. Az első világháború után a gyengébbik nem társadalmi szerepe jelentősen átértékelődött, az otthonülő feleségszerep már a múlté volt, színre lépett az önálló nő, aki határozott, élvezi az életet, dolgozik és sportol. Ehhez viszont olyan ruhára volt szüksége, melyben szabadon mozoghatott – ekkor született meg az ingruha és a bőszárú palazzo nadrág. Az életmód változása hozta magával a divat reformját is, melynek nagy úttörője Coco Chanel volt. 1926 mérföldkő a divat világában – ekkor jelent meg egy cikk a kis fekete ruháról. De nemcsak ezt köszönhetjük neki, hanem az egyre rövidülő szoknyákat, a bizsukat és magát a fekete szín megjelenését is a palettán, mely korábban a gyász színe volt, de ettől kezdve a fiatalság, az elegancia szimbóluma lett.

 

A rengeteg képpel és korabeli dokumentumokkal illusztrált kötet igazi divattörténeti lexikon. Öröm kézbe venni, olvasgatni vagy csak a fotókat nézegetni. Kicsit előre gondolkodva tökéletes karácsonyi ajándék lehet a család bármelyik hölgytagjának.