Főkép

Lehet, hogy a tartalomjegyzékkel érdemes kezdeni Parti Nagy Lajos legújabb novellagyűjteményének olvasását, mivel a 17-18. század szatirikus regényeiből ismert rövid fejezetismertetés – ami ezúttal nyilvánvalóan a novellák cselekményét vázolja fel – sokat elárulhat az írói intenciókról. Avagy sem. Az ellenben vitathatatlan, hogy a kötet swifti mélységekig sötét képet fest saját korunkról, és szemben például Jerzy Kosinski, Joseph Heller vagy Kurt Vonnegut fekete humorával, itt tényleg vékony cukormázba vont keserű pirulákat (esetleg Toxic waste pasztillákat) kapunk a felszabadító nevetés kúrája helyett. Emellett az is rögtön feltűnhet, hogy a novellákat keret zárja közre, vagyis egyfajta tudatosan felépített szerkezet mentén kapcsolódnak egymáshoz a rövidke elbeszélések.

 

A jelképértékűen a két „szélen” helyet kapott két történet, „Az irónia határai” és „Az irónia további határai”, melyek a „mi lett volna, ha egy esemény kissé másképp alakul” kérdéskörét boncolgató művek – többek között a Veronika kettős élete vagy annak remake-je, A nő kétszer – módszerét kölcsönvéve mutatják meg, hogy ma ebben az országban bizonyos dolgok eleve elrendeltetettek, és általában nem a kulturálatlan, kérkedő, lényegében kőbunkó vadbarom húzza a rövidebbet. Azaz a jó szándékú, kompromisszumkereső, mások érdekeit is figyelembe vevő kisember eleve behozhatatlan hátrányból indul ebben a harcban, amit a civilizáció álarca mögött tetszelgő, közben a – sokszor önmaga által előidézett – konfliktusokat kizárólag erőszakkal megoldani képes (vagy inkább így akaró) és ebből eredően velejéig hazug civilizálatlanság hirdetett ellene.

 

A lehangoló sötétséget és egzisztenciális fájdalmat csupán pillanatokra tudják enyhíteni a szürreális álomtörténetek és a fantasztikum, és kétségtelenül az sem véletlen, hogy Parti Nagynak sikerült még Kafka Átváltozásán is túltennie a „Fejszámoló Szent György” című, kétségbeejtően keserű paródiával. A humor – és ez Parti Nagyra eddig is jellemző volt valamennyire – leginkább a nyelvi játékokból és a finoman eltorzított szituációkból fakad. Hiszen Tömpemizsér századjára is végtelenül viccesnek és találónak hangzik, és önmagában mindent elmond rólunk, magyarokról és provinciális, kicsinyes, magunkat mégis a világ legkiválóbbjaiként felmagasztaló világszemléletünkről. Ennek bizonyítására elég elolvasni, mondjuk, „Az otthonkás Madonná”-t.

 

Ami még feltűnő az új novellákban, az a cigány szereplők érezhető, többször hangsúlyozott jelenléte, és ugyan zömében pozitív színben vannak beállítva, a lényeg mégis az, hogy hús-vér emberek, életszerű alakok, akik ugyanolyan problémákkal küzdenek, mint bármelyikünk. Vagyis az ő esetükben a szokásos gondokhoz még hozzáadódik a kirekesztettség, de legalábbis az el nem fogadottság létfeladványa. Persze elkerülhetetlen, hogy az irodalom némileg torzítson, ráadásul a szatíra eleve görbe tükör, ám az alapkérdések, bárhogy közelítsünk is hozzájuk, ugyanazok maradnak, és az egyik Parti Nagy által sugallt megoldás valószínűleg az elfogadó – úgy is mondhatnánk: jézusi – szeretet lenne, ám ebben igencsak nagy a hiány errefelé.

 

Aki különösen depressziós hangulatban van épp, az semmiképp se vegye kezébe olvasás céljából a kötetet, ugyanakkor úgy érzem, hogy a Mi történt avagy sem olyan könyv, amit Magyarországon mindenkinek el kellene olvasnia. Legalábbis mindenkinek, aki nem kezdi el szidni a másokban értéket kereső és a valódi értékeket ténylegesen felismerő embertársait. Bár az effélék talán nem is látnak át az irónián, ami ennyire dominánsan régóta volt már jelen magyar irodalmi műben. És bizony a novellák olvastán felmerült bennem a kérdés: valóban újra elérkezett-e az az idő, amikor akkor sem szabad nyíltan kimondani, amit gondolunk, ha épp nem ordas eszméket akarunk eladhatóvá tenni, hanem képes beszédbe kell rejteni a mondanivalónkat, nehogy beleköthessenek?

 

Tartalom:

Az irónia határai

Jászol-esztrád

Törpebérlet

Egy új kutas

Egy apukális viszony

A kis Adonis

Fürdés

Az otthonkás Madonna

Júnóproblém

A vaksors szava

Egy asztali látogató

Tréning, trénadrág

Extra örömök

Warjáné eljön értem

Kémlelőnyílás

HÉV nyári nap

Zászlófüst

Érintettek

Lehuska szerelmei

Biocímer

Fejszámoló Szent György

A magyar gyomor

Nyárilánc

Várjáték

Az örvendeztető-brigád

A Trabantuai-öböl

Az irónia további határai