e-kultura
   

Ekultúra nyereményjáték

Keresés

2012. május 17.

Névnapok
Paszkál
Andor, Brúnó, Ditmár, Fábiusz, Fabó, Pasztorella, Rezeda, Szalók

E napon született
>> Erik Alfred-Leslie Satie zeneszerző (1866)
>> Kern Aurél zeneszerző (1871)
>> Henri Barbusse író (1873)
>> Alfonso Reyes író (1889)
>> Hincz Gyula festő és grafikus (1904)
>> Jean Gabin filmszínész (1904)
>> Dsida Jenő költő (1907)
>> Maureen O'Sullivan filmszínésznő (1911)
>> Birgit Nilsson operaénekesnő (1918)
>> Peter Mennin zeneszerző (1923)
>> Dennis Potter drámaíró (1935)
>> Dennis Hopper filmszínész (1936)
>> Haumann Péter színész (1941)
>> Kóbor János (Omega) énekes (1943)
>> Fodor Ákos költő és műfordító (1945)
>> Bill Bruford (Yes) zenész (1949)
>> Bill Paxton filmszínész (1955)
>> Audie Desbrow (Great White) zenész (1957)
>> Paul Di'Anno rockénekes (1958)
>> Enya (Eithne Ni Bhraoain) énekesnő (1961)
>> Trent Reznor (Nine Inch Nails) énekes (1965)
>> Jordan Knight (New Kids On The Block) zenész (1970)
>> Pék Zoltán fordító (1971)
>> Andrea Corr (The Corrs) zenész (1974)
E napon halt meg
>> Sandro Botticelli festő (1510)
>> Louis Brassin zeneszerző (1884)
>> Szini Gyula újságíró (1932)
>> Paul Dukas zeneszerző (1935)
>> Balázs Béla (Bauer Herbert) költő és író (1949)
>> Bajomi Lázár Endre író (1987)
Egyéb esemény
>> Mascagni: Parasztbecsület operájának ősbemutatója. (1890)
>> A nagy zabálás című film bemutatója. (1973)
>> Peter Criss kiválik a Kiss együttesből (1980)

Feed
RSS201
Atom1

Lugosi Viktória: Dafke

Lugosi Viktória: Dafke

2011. november 26.


Kiadó: Ulpius-ház Könyvkiadó
Kiadás éve: 2009
Kategória: egyéb
Oldalszám: 270
Ára: 2850 Ft
Kedvezményes vásárlás: www.booker.hu





 
„Egy ember, aki nincs – és két másik, aki érte küzd.” Ezzel a figyelemfelhívó gondolattal hirdették az óriásplakátok néhány évvel ezelőtt Lugosi Viktória Dafke című regényét. Azt sem tudtam miről szól pontosan, de valahol a lelkem mélyén éreztem, hogy ez a könyv nekem kell. Megmagyarázhatatlan erő húzott felé. Néhány év távlatából végiggondolva a dolgot, talán a mottó volt annyira egyszerű és mégis szívbemarkoló, hogy felébresztette bennem a birtoklási ösztönt.
 
Azt szokták mondani, egy nő két helyzetben képes mindenre: ha gyereket akar, vagy ha nem. Lugosi főhőse szerencsére az első kategóriába tartozik. Egy szép napon a fiatal házaspár - az újságírónő és a szakács férfi - úgy döntenek, gyermeket vállalnak. Ám hónapról hónapra csalódniuk kell. Egy alapos kivizsgálás után kiderül, hogy bár mind a ketten egészségesek és nemzőképesek, közös gyerekük természetes úton nem lehet. Ez az élethelyzet adja meg a regény alapját, és szül egy kegyetlen, csipkelődő cinizmussal papírra vetett regényt az 1990-es években még leginkább ijesztő újdonságnak számító mesterséges megtermékenyítésről, és a rendszerváltás körüli magyar egészségügy helyzetéről. 
 
Lugosi regénye nem fricska, nem számonkérés a természet, az egészségügy felé – sokkal több annál. Aki már szült, az tudja, hogy egy nőnek minden szemérmét le kell vetkőznie a várandósság és a szülés alatt. De mi van azokkal, akikkel a természet nem kegyes, és a jövendőbeli gyermekükkel egy petricsészében találkoznak először? Nos, azoknak a nőknek nem csak a szégyenlősségükkel kell megküzdeniük, hanem a „támogató” családdal is. Például az apóssal, aki azzal érvel a lombikprogram ellen, hogy „Nem tudhatod biztosan, hogy nem keverik össze a petricsészéket!”. Vagy az anyával, aki nem akarja megérteni a helyzet súlyosságát.
 
Ma Magyarországon a mesterséges megtermékenyítés tabu témának számít. Az utca embere, ameddig nem volt hasonló helyzetben, nem is igazán tudja átérezni, mekkora harcokat kell vívnia egy meddő nőnek azért, hogy gyermeke születhessen. Egy emberért azonban nem csak ketten küzdenek - nem feledkezhetünk meg a szakemberek, az orvosok, az ápolónők munkájáról sem.
 
A „dafke” szó azt jelenti „csakazértis”. Éppen ezért ajánlom a könyvet azoknak, akik hasonló cipőben járnak, mint a főhős: mutassák meg maguknak, hogy „dafke!”. Ajánlom továbbá azoknak is, akiknek már van gyermekük, vagy éppen várandósok. Továbbá a férfiaknak, akik - jó esetben - ugyanolyan fontos résztvevői a küzdelemnek. 

Murányi Ágnes

© Ekultura.hu