Főkép Az Agnes Browne című filmet valaha adta valamelyik tévé is, és az olyan ír/skót/angol vígjátékok szintjét hozta, mint pl. a Lottózsonglőrök, a Fűben járó bűn, A Commitments, vagy az Alul semmi, főszerepben Anjelica Hustonnal, aki ebben a háziistennői szerepben is brillírozott.
Hogy ehhez az alapot egy regény adta, azt csak jóval később tudtam meg. És, mint látható, a 2006-ban magyarul is megjelent könyvről sem hamarjában írok. A jobb később, mint soha tipikus esete.
 
A történet a ’60-as évek Dublinjában, annak is északi, szegényebbik oldalán játszódik. A címszereplő egy hét gyermekes, frissen megözvegyült családanya, aki ennyi nehézség mellett még mindig szép (34 éves...), emellett megveszekedett Cliff Richard rajongó (a filmben Tom Jones-ért van oda...).
De amúgy többé-kevésbé tipikus ír proli: jobbára tapló, de a szíve tele van szeretettel a gyermekei és az élet iránt, ami messze pótolja az iskolázottság hiányát.

Kofaként dolgozik a piacon, és az ő, a legjobb barátnője, na meg a Browne-csemeték életének viszontagságairól szól a regény. Arról, hogy milyen a férje nélkül boldogulni (őszinte a könyv: egy iszákos alak nélkül inkább könnyebb...), milyen újra randizni, méghozzá egy franciával, milyen lányiskolába járni, ahol túl szigorú apácák uralkodnak a gyerekek fölött, és így tovább.
 
Aki szereti Roddy Doyle Barrytown trilógiáját (A Commitments, A méregzsák, A furgon), az ezt a rövidke könyvet is élvezni fogja. Nagyon hasonló a miliő, csak az évszám különbözik, meg itt azért erősebben van jelen a női nézőpont, amint az író előszavából is kitűnik.
Humor tekintetében azonban hasonló a hatásfok – kipróbáltam, metrón és gyermekorvosi váróteremben mindenképp kínos lehet olvasni, mert sokszor kell rajta nevetni.

Néha az volt az érzésem, hogy O’Carroll összegyűjtött egy rakat tipikus ír viccet meg sztorit meg városi legendát, és azokat írta a regénybe, de ha így van, sem bánom, mert nagyon szórakoztató. Egyfelől.
Másfelől persze szörnyű is az a szegénység és sokszor butaság, amiben ezek a jóravaló, városi létükre is inkább vidékies életmódot folytató ír népek éltek. De ők legalább tényleg éltek, szemben mondjuk sok-sok átlagos mai magyar emberrel...

Az egész regényt beragyogja a megélt, igazi élet és annak szeretete, még akkor is, ha O’Carroll sokszor pár mondatban képes nagyra tartott szépirodalmi alkotásoknál érzékletesebben közvetíteni a mindennapi vagy épp életreszóló tragédiákat és megaláztatásokat, amiken ezek az emberek keresztülmentek.
 
Igen, egyszerre emberi, humoros és megható ez a regény. Sok olyan van benne különben, amit akár a szüleim is mesélhettek volna, vagy mondjuk a nagyanyám, az ő régi életükről. Ezért is gondolom azt, hogy sok magyar olvasónak is élmény lenne ez a könyv.
 
Mivel a sztori kissé hirtelen, kurtán-furcsán ér véget, utánaolvastam a neten, mit írt még O’Carroll, és kiderült, hogy további könyvei is foglalkoznak a Browne família sorsával, sőt a youtube-on (meg a honlapján) láthatók egy tévésorozat részletei, amiben az immár idős Browne asszonyt maga az író alakítja, de az valahogy nagyon elment a szereplőket full idiótára vevő, de továbbra is vicces sitcom irányába, szóval nem tudom. Mindenesetre jó lenne, ha mindezek magyarul is elérhetők lennének.