e-kultura
   

Ekultúra nyereményjáték

Keresés

2012. május 17.

Névnapok
Paszkál
Andor, Brúnó, Ditmár, Fábiusz, Fabó, Pasztorella, Rezeda, Szalók

E napon született
>> Erik Alfred-Leslie Satie zeneszerző (1866)
>> Kern Aurél zeneszerző (1871)
>> Henri Barbusse író (1873)
>> Alfonso Reyes író (1889)
>> Hincz Gyula festő és grafikus (1904)
>> Jean Gabin filmszínész (1904)
>> Dsida Jenő költő (1907)
>> Maureen O'Sullivan filmszínésznő (1911)
>> Birgit Nilsson operaénekesnő (1918)
>> Peter Mennin zeneszerző (1923)
>> Dennis Potter drámaíró (1935)
>> Dennis Hopper filmszínész (1936)
>> Haumann Péter színész (1941)
>> Kóbor János (Omega) énekes (1943)
>> Fodor Ákos költő és műfordító (1945)
>> Bill Bruford (Yes) zenész (1949)
>> Bill Paxton filmszínész (1955)
>> Audie Desbrow (Great White) zenész (1957)
>> Paul Di'Anno rockénekes (1958)
>> Enya (Eithne Ni Bhraoain) énekesnő (1961)
>> Trent Reznor (Nine Inch Nails) énekes (1965)
>> Jordan Knight (New Kids On The Block) zenész (1970)
>> Pék Zoltán fordító (1971)
>> Andrea Corr (The Corrs) zenész (1974)
E napon halt meg
>> Sandro Botticelli festő (1510)
>> Louis Brassin zeneszerző (1884)
>> Szini Gyula újságíró (1932)
>> Paul Dukas zeneszerző (1935)
>> Balázs Béla (Bauer Herbert) költő és író (1949)
>> Bajomi Lázár Endre író (1987)
Egyéb esemény
>> Mascagni: Parasztbecsület operájának ősbemutatója. (1890)
>> A nagy zabálás című film bemutatója. (1973)
>> Peter Criss kiválik a Kiss együttesből (1980)

Feed
RSS201
Atom1

Bródy Sándor: Két feleség

Bródy Sándor: Két feleség

2010. március 18.


Kiadó: Lazi Könyvkiadó
Kiadás éve: 2010
Kategória: szépirodalom
Oldalszám: 177
Ára: 2200 Ft
Kedvezményes vásárlás: www.booker.hu




 
A Lazi Könyvkiadó egyik fő küldetésének tekinti, hogy a lehető legnagyobb merítésben jelentessen meg kevésbé felkapott, mégis különleges klasszikus írásokat.

Az egyes írók teljes életművét tárva elénk olyan szépirodalmi műveket jelentet meg, amelyek túlmutatnak a kötelező olvasmánylistán.
Ily módon újabb irodalmi remekekkel ismertet meg minket, amelyekkel az iskolai tananyag elemeit is kontextusba helyezi és segít abban, hogy megértsük, mi miért alakult úgy, ahogy alakult a világ és hazánk irodalmában. Ilyen irodalmi csemege Bródy Sándor: Két feleség kötete is.
 
Bródy Sándorra az irodalomtörténet sok szempontból igazi előfutárként, vezéralakként tekint.
Művei különleges ötvözetei a Jókai által jegyzett romantikának, és a Zola nyomán ismertté vált naturalisztikus irodalomnak, mindamellett igazi népies hangvételben csengenek, nyelvezetük egyszerű, tiszta szépségű.
 
A Két feleség című kötetben a címadó mellett a Hófehérke című kisregény is helyet kapott.
Mindkét írás rövid példázat az említettekre. Témájuk a szerelem, szenvedély, amely állandó kapcsolatban áll a valós, vagy elképzelt, de felszín alatt így vagy úgy megbújó agresszióval, pusztítással.
 
A két kisregény a női-férfi kapcsolatok szürreális voltát mutatja be. Adott egy erős, de mégis a férfi nemtől függő női alak, aki csak félig-meddig alakítja saját sorsát, időként a zord körülmények áldozatává válik.
Számomra pontosan önállótlanságukból és naivitásukból kifolyólag kissé érzelgősek, túl szeszélyesek és ezért zavaróak ezek a női megformálások, de a kor követelményeinek megfelelő női „ideálnak” azonban minden bizonnyal tökéletes mintázatai.
 
És adott a férfi, aki rögös utat jár be, hogy megtalálja élete párját, és bizony e kálvária során hibát hibára halmoz.
 
Ennek megfelelően mindkét történetben álomszerűen van jelen „a másik” asszony alakja, mindvégig kísértve, csaknem ellehetetlenítve a „sorban” őt követő leány boldogságát.
Bródy Sándor novellái a felszínen egyszerű példázatai a szerelemféltésnek, mélyebben megvizsgálva azonban vad indulatok, komoly kompromisszumok, félelmek leleplezői.
 
Szereplői egyszerre egyszerű, gyakran falusi, a fővárosba „felkerült” emberek, és összetett, bonyolult helyzeteket, érzelmeket megélő hősök, és antihősök.
Ösztöneik, szenvedélyeik vezérlik őket, a pokol mélységeit és a paradicsom magaslatait megjárva próbálják helyreállítani életük kényes egyensúlyát, hogy folytathassák csendes, nyugodt, mindennapi életüket.
 
A kisregényeket még izgalmasabbá teszi, hogy önéletrajzi ihletésűek: Bródy jóképű fiatalemberként maga is gyakran hasonló kétértelmű szituációk főszereplője volt. Romantikus lélekként első kézből tudósít tehát a szerelemmel járó, mindent elsöprő, szétszaggató érzésekről és az elmúlás általi fenyegetettségről.
 
Ily módon a könyv, többféleképpen is olvasható: pergő, fordulatos szerelmi történetként, mélylélekrajzként, irodalomtörténeti emlékként ugyanúgy megállja a helyét, mint Bródy önvallomásaként.

Krausz Vera

© Ekultura.hu