Truman Capote: Más hangok, más szobák / A fűhárfa

Eredeti cím: Other Voices, Other Rooms / The Grass Harp

Oldalszám: 348

Ára: 2200 Ft

 
 

Van olyan szöveg, amelyben nem zavar, ha kihagyok egy-egy fél oldalt, mert valahogy a szöveg nem igényli a folyamatos odafigyelést vagy nem köti le folyamatosan a figyelmet.

Van olyan szöveg is, amelynek olvasása közben lehetetlen elvenni a tekintetet a szavakról, azok magukkal ragadnak és nem eresztenek, muszáj mindet kiolvasni a könyvből.

 

Ami a legkülönösebb, hogy ez a két gyökeresen eltérő szövegjellemző találkozhat egyazon szerzőnél. Truman Capote összehozta őket, de félreértés ne essék; nem a kötetben található két írás különbségeiről van szó.

 

A Más hangok, más szobák és az A fűhárfa egyformán olyan kisregények, amelyekből bármikor kimaradhat egy-egy fél oldal, észre sem veszi igazán az ember, minthogy a lassú folyású történetek így is egészek, sértetlenek maradnak.

Az olvasó gyakorlatilag semmit sem veszít, ha nem keresi mindig vissza azt a sort, amelynél legutóbb abbahagyta, és nem pontosan ugyanonnan folytatja.

 

Ugyanakkor mindkét mű az ifjú amerikai szerzőhöz illő lebilincselő nyelvezettel, remek fordításban tárul elénk, amin a fenti nevek láttán nincs mit csodálkozni. Bárhol nyitom ki a könyvet, ha belepillantok, akkor a szavak azonnal grabancon fognak és csak hosszas küzdelem árán engednek el.

 

Ámbár, őszintén szólva, nem küzdöttem ellenük túl sokat, inkább hagytam, hogy elvigyenek magukkal abba a realista, mégis rejtélyes mechanizmusokkal működő világba, ahol a legabszurdabb karakter is hihető, és ahol a főszereplő úgy úszik le az események folyóján, ahogy Dorothy annak idején végigugrált a sárga köves úton. Olybá tűnik, mintha csodák közt haladna.

 

A csodagyereknek tartott Capote (tizenegy évesen kezdett foglalkozni az irodalommal, és 17-19 évesen már rendszeresen cikkezett New York néhány komolyabb magazinjában) első megjelent regénye, a Más hangok, más szobák bestseller lett.

A három évvel későbbi A fűhárfa kevésbé számított sikeresnek, de így is a kritikusok kedvencévé vált.

 

Alapvetően szeretek találni valami hibát az egyes könyvekben, amelyekről ide, az ekultura.hu-ra írok, mert ettől lesz teljes a kép, ám ezúttal előfordult az a sajnálatos eset, hogy nem sikerült teljesítenem a saját elvárásaimat és egyetlen problémát sem tudok felvetni az Európa Könyvkiadó e kötetével kapcsolatban.

Eddig a szerző alábbi műveiről írtunk:
Truman Capote: Hidegvérrel
Truman Capote: Nyári átkelés
Truman Capote: Mozart és a kaméleonok