e-kultura
 

Keresés

2010. március 16.

Névnapok
Henrietta
Ábrahám, Bálint, Euzábia, Geréb, Henriett, Henrik, Herbert, Jetta, Marina, Nóna, Nónusz

E napon született
>> Pieter Corneliszoon Hooft író (1581)
>> René François Armand Sully-Prudhomme Nobel-díjas költő (1829)
>> Benkő Henrik karmester és zenetanár (1858)
>> Bernardo Bertolucci filmrendező (1940)
>> Császár Angéla színésznő (1946)
>> Margaret Weis írónő (1948)
>> Nancy Wilson (Heart) zenész (1954)
>> Isabelle Huppert filmszínésznő (1955)
>> Kaszás Attila színész (1960)
>> Todd McFarlane képregényes (1961)
>> Stuart Kerr (Love & Money / Texas) zenész (1963)
>> Kevin Tod Smith filmszínész (1963)
>> Jimmy DeGrasso (Alice Cooper) dobos (1963)
>> Gore Verbinski filmrendező (1964)
>> Leena Peisa (Lordi) billentyűs (1979)
E napon halt meg
>> Chován Kálám zeneszerző (1928)
>> Selma Lageflöf Nobel-díjas írónő (1940)
>> Szabó István író (1976)
Egyéb esemény
>> 1850-ben megjelenik Nathaniel Hawthorne regénye, A skarlát betű. (1850)
>> A Kifulladásig című film bemutatója 1960-ban (1960)

Feed
RSS201
Atom1

Truman Capote: Más hangok, más szobák / A fűhárfa

Truman Capote: Más hangok, más szobák / A fűhárfa

2010. február 3.

Kiadó: Európa Könyvkiadó
Kiadás éve: 2007
Fordító(k): Örkény István, Róna Ilona
Kategória: szépirodalom
Eredeti cím: Other Voices, Other Rooms / The Grass Harp
Oldalszám: 348
Ára: 2200 Ft
 
 
Van olyan szöveg, amelyben nem zavar, ha kihagyok egy-egy fél oldalt, mert valahogy a szöveg nem igényli a folyamatos odafigyelést vagy nem köti le folyamatosan a figyelmet.
Van olyan szöveg is, amelynek olvasása közben lehetetlen elvenni a tekintetet a szavakról, azok magukkal ragadnak és nem eresztenek, muszáj mindet kiolvasni a könyvből.
 
Ami a legkülönösebb, hogy ez a két gyökeresen eltérő szövegjellemző találkozhat egyazon szerzőnél. Truman Capote összehozta őket, de félreértés ne essék; nem a kötetben található két írás különbségeiről van szó.
 
A Más hangok, más szobák és az A fűhárfa egyformán olyan kisregények, amelyekből bármikor kimaradhat egy-egy fél oldal, észre sem veszi igazán az ember, minthogy a lassú folyású történetek így is egészek, sértetlenek maradnak.
Az olvasó gyakorlatilag semmit sem veszít, ha nem keresi mindig vissza azt a sort, amelynél legutóbb abbahagyta, és nem pontosan ugyanonnan folytatja.
 
Ugyanakkor mindkét mű az ifjú amerikai szerzőhöz illő lebilincselő nyelvezettel, remek fordításban tárul elénk, amin a fenti nevek láttán nincs mit csodálkozni. Bárhol nyitom ki a könyvet, ha belepillantok, akkor a szavak azonnal grabancon fognak és csak hosszas küzdelem árán engednek el.
 
Ámbár, őszintén szólva, nem küzdöttem ellenük túl sokat, inkább hagytam, hogy elvigyenek magukkal abba a realista, mégis rejtélyes mechanizmusokkal működő világba, ahol a legabszurdabb karakter is hihető, és ahol a főszereplő úgy úszik le az események folyóján, ahogy Dorothy annak idején végigugrált a sárga köves úton. Olybá tűnik, mintha csodák közt haladna.
 
A csodagyereknek tartott Capote (tizenegy évesen kezdett foglalkozni az irodalommal, és 17-19 évesen már rendszeresen cikkezett New York néhány komolyabb magazinjában) első megjelent regénye, a Más hangok, más szobák bestseller lett.
A három évvel későbbi A fűhárfa kevésbé számított sikeresnek, de így is a kritikusok kedvencévé vált.
 
Alapvetően szeretek találni valami hibát az egyes könyvekben, amelyekről ide, az ekultura.hu-ra írok, mert ettől lesz teljes a kép, ám ezúttal előfordult az a sajnálatos eset, hogy nem sikerült teljesítenem a saját elvárásaimat és egyetlen problémát sem tudok felvetni az Európa Könyvkiadó e kötetével kapcsolatban.

Habony Gábor

© Ekultura.hu