Főkép Pár évvel ezelőtt Valentine Roncalli rádöbbent hivatására, és tanári állását feladva idős nagyanyja vállalkozásában egyedi esküvői cipőket kezdett készíteni.
A mesterség megtanulásán kívül nem foglalkozott a vállalkozással járó teendőkkel, továbbra is nagyanyjára hagyta az üzlet irányítását, ezért meglepetésként érte adósságuk nagysága, mely nem csak a 100 éves múltra visszatekintő vállalkozás végét jelentheti, de otthonuk elvesztését is. 
 
Úgy dönt, nem adja fel álmait, így minden erejére, kitartására szükség van, hogy a nagy múltú, hagyományokra épülő vállalkozást megmentse. Nemcsak nagyanyját kell meggyőznie a változások, újítások szükségszerű elfogadásáról, hanem bankár bátyja ellen is komoly küzdelmet kell vívnia.
 
Egy nap húga esküvőjéről hazatérve Valentine saját tetőkertjén úgy dönt, nemcsak a paradicsomokra férne rá egy kiadós zuhany, hanem rá is, így kibújik elegáns ruhájából és szoros fűzőjéből. Ekkor még nem tudhatja, hogy ezen az éjszakán nem csak ő van még fenn...
 
A nem mindennapi zuhanyozás szemtanújának személyében rátalál a lányra a szerelem. A vonzó séf idejének nagy részét azonban saját éttermének vezetése köti le, így boldogságuk nem felhőtlen, és regényünk végén nekünk olvasóknak is rá kell döbbennünk, hogy van, amikor a szerelemnél más is fontosabb lehet...
 
Teodora idei olasz útjára Valentine-t is magával viszi, hogy a következő év anyagait és kellékeit beszerezzék. Az út során derül fény a nyolcvanéves nagymama titkára, és itt ismerkedik meg a lány az igazi olasz udvarlással is.
A csábításnak azonban egy csók után sikerül ellenállnia, de az átélt élményeket nem feledheti, hiszen ezekre az élményekre szerelmével vágyott...
 
Adriana Trigiani romantikus regényén keresztül részt vehetünk egy igazi olasz família mindennapjaiban, ahol a veszekedések és a hangos szó általánosnak számít minden családi összejövetelen.
A gyönyörű tájleírásoknak köszönhetően pedig képzeletben mi is Olaszország gyönyörű tájain, illetve Capri szigetének zeg-zugos részein sétálhatunk.
 
Megismerkedhetünk továbbá egy régi ősi kézműves iparág, a cipőkészítés kulisszatitkaival. Az író oly részletesen mutatja be e szakma minden csínját-bínját, hogy az olvasónak kedve lenne rögtön nekiállni egy lábbelinek, kezdve a bőr hasításától a cipő díszítéséig.
A mesterség bemutatása oly jól sikerült, hogy a könyv olvasása óta már saját cipőimre is más szemmel tekintek. 
 
Engem mégis a regény egyik sajátossága fogott meg leginkább, melyben az író egy százéves kis családi üzletet állít szembe napjaink mindent elnyelő multicégeivel. Hogyan lehetséges, hogy egy piciny kis műhely versenyképes lett a Diorral, a Ferragamoval, a Pradaval szemben?
 
Természetesen egy kicsiny szerencse is kellett hozzá... meg persze egy olyan elhivatott tervező, aki egyediségével legyőzi azt, ami manapság lehetetlen, megmentve ezzel otthonát és az Angelini Cipőket egyaránt.