e-kultura
 

Keresés

2010. március 12.

Névnapok
Gergely
Engelhard, György, Maximilián, Miksa, Szibilla, Teofánia

E napon született
>> Amade László költő (1703)
>> Thomas Augustine Arne zeneszerző (1710)
>> Paulay Ede színész és rendező (1836)
>> Felix Alexandre Guilmant zeneszerző (1837)
>> Herczeg Jenő színész, rendező (1886)
>> Vaclav Fomics Nyizsinszkij táncos és koreográfus (1889)
>> Kiss Manyi színésznő (1911)
>> Jack Kerouac író (1922)
>> Georges Delerue filmzeneszerző (1925)
>> Harry Harrison író (1925)
>> Edward Albee drámaíró (1928)
>> Moldova György író (1934)
>> Al Jarreau énekes (1940)
>> Liza Minnelli filmszínésznő (1946)
>> Fenyő Miklós (Hungária) énekes (1947)
>> Les Holroyd (Barclay James Harvest) zenész (1948)
>> Steve Harris (Iron Maiden) zenész (1957)
E napon halt meg
>> Nizámi költő (1209)
>> Friedrich von Matthison költő és író (1831)
>> Paulay Ede színész és rendező (1894)
>> Hubay Jenő zeneszerző (1937)
>> Charles-Marie Jean-Albert Widor zeneszerző (1937)
>> Charlie Parker jazzzenész (1955)
>> Vaszy Viktor karmester (1979)
>> Blau Jenő (Eugene Ormandy) karmester (1985)
>> Yehudi Menuhin hegedűművész és karmester (1999)
>> Robert Ludlum író (2001)
>> Howard Fast forgatókönyvíró (2003)
Egyéb esemény
>> 1852-ben megjelenik Harriet Beecher-Stowe regénye, a Tamás bátya kunyhója. (1852)

Feed
RSS201
Atom1

Fekete István: Egy szem kukorica

Fekete István: Egy szem kukorica

2010. január 29.

Kiadó: Lazi Könyvkiadó
Kiadás éve: 2009
Szerkesztő(k): Sánta Gábor
Kategória: szépirodalom
Oldalszám: 188
Ára: 2400 Ft
 

 
Furcsán képes játszani velünk az idő és az emlékezet. Mindent átmos, lassanként mindent másként láttat velünk a múló jelen, s ekképp megváltoztatja benyomásainkat, átértékelteti velünk bizonyosságainkat.
Pontosan ezt éreztem akkor is, amikor Fekete István Egy szem kurkorica című novelláskötetét végigolvastam.
 
Némelyik történet ugyanis rögtön visszaköszönt, másutt, más gyűjteményekben olvastam már.
És nem is tetszett véletlenszerűnek az újbóli találkozás, inkább úgy hatott, mintha valamiféle mindenkori legjobb írásokat tartalmazó válogatást, amolyan Best of Fekete Istvánt lapozgatnék; egy százszínű életmű különféle szakaszait és stílusait átfogó módon bemutató antológiát.
 
Pedig az Egy szem kukorica 1944-ben, és nem a 21. század elején jelent meg, hogy mai tudásunkat és ízlésünket tükrözze, vagyis eredetileg is pontosan ebben a formában ismerhette meg a közönség.
Az azonban igaz, hogy nem egységes tartalmi koncepció alapján kerültek kiválasztásra a novellák, hanem a korábban, részben még a világháború előtt megjelent legjobb, a szerző számára legkedvesebb írásokat tartalmazta.
 
A kötet elsősorban a végül a vadász- és állattörténetekről híressé vált alkotó hagyományosabb kisprózáit gyűjtötte egybe, melyekben ugyan olvashatunk Matuláról, a mindenekelőtt a Tüskevárból ismert bölcs öregről, Fekete István egyik tanítómesteréről, de szerepet kap az első szerelem, Ilonka és egy gyerekkori, tüdőbetegségben túl fiatalon elhunyt pajtás, Puska Péter is.
 
Mindent áthat azonban az íróra olyannyira jellemző szeretet és érzelmi gazdagság; a táj, a természet megelevenedik, az életet pontos realizmussal bemutató képekbe folyton-folyvást beleszövődik a tündérmesék, a folklór, a képzelet, a vallás e világon túli világainak aranyszála is.

Elég elolvasni a címadó, vagy a „Karácsony éjjel” című novellát, és tüstént láthatjuk, megtapasztalhatjuk a Fekete István-i írásművészet rendkívüli szépségét, életközelségét és emberiességét.
 
Egy szó mint száz, erre a csodálatos kötetre valóban ráillik a legjobb Fekete István novellák gyűjteménye kifejezés, és ha a regények mellé csak egyetlen kispróza-válogatást kellene választanom, bizonyosan ez lenne az.
 
A kötetben szereplő írások:
Egy szem kukorica
Szimat gyászol
A kiskakas
Télutó
A bagoly
Zsaroltam
Ágnes
Fészekrablás
A kutyák
A griffmadár
Két gyermek
Augusztus
A bosszú
A kölcsön
Marika
A tej
Napló
Puska Péter
A könyv
Fecskemadár
Feltámadás
Mátyás
Tavasz
Malacpecsenye
A rokonok
Ölyvem
Szél
Csetnik
Szerelmem
Éjféli látogatók
Karácsony éjjel
Az ostor
Kárpolyi
Páros-e vagy páratlan

Kapcsolódó írás:
Horváth József: Fekete István bibliográfiája

Galamb Zoltán
© Ekultura.hu